Barbora Černušáková a magyar hatóságokat elmarasztaló múlt heti strasbourgi ítéletről és a romák elleni gyűlölet-bűncselekményekről.
„Pokoli
volt. Palackok és kövek záporoztak ránk.” – meséli Király Alfréd. „A gyerekek halálra rémültek. Kértük a rendőröket,
hogy védjenek meg, de nem tették.”
Több
mint négy évvel az események után is hideg rázza
ki Alfrédot, ahogy felidézi
a történteket. Aznap több száz erőszakos tüntető vette körül
a házát, rasszista rigmusokat ordibáltak és köveket vágtak az
ablakához. A múlt héten ő és más roma családok egy régóta
várt fontos győzelmet arattak a strasbourgi Emberi Jogok Európai
Bíróságán.
2012
augusztus 5-én különféle szélsőjobboldai csoportok
szimpatizánsai, több mint hétszázan
utaztak Devecserbe. Először a falu központjában tartottak egy
demonstrációt, majd felvonultak azon az
utcán, ahol szerintük a roma családok
éltek. A házak előtt összegyűlve azt
skandálták,
hogy “cigánybűnözők…felgyújtjuk
a házaitokat…bent
fogok elégni!” Köveket és palackokat kezdtek
dobálni, arra kényszerítették a házban rekedteket, hogy
elbarikádozzák magukat. Eközben a rendőrség állt és
tehetetlenül nézett.
A
múlt héten a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a
rendőrség nem védte meg a romákat, a magyar hatóságok pedig
nem indítottak nyomozást a tüntetés
során elhangzott “gyűlöletkeltő és erőszakos” beszédek
miatt. A bíróság azt is megjegyezte, hogy az elkövetők “jogi
felelősségrevonása gyakorlatilag elmaradt”, amely azt az
üzenetet közvetítheti a társadalom felé, hogy az állam helyesli
de legalábbis eltűri az ilyen típusú erőszakot.
Pulitzer CenterA
döntés abban
az időszakban küld fontos üzenetet a magyar kormánynak, amikor a
rasszizmus és az idegengyűlölet egyre nagyobb teret nyer. Nem csak
a szélsőjobboldali Jobbik, hanem a kormányzó Fidesz is egyre
jobban magáévá teszi a szélsőségesek romákkal és más
kisebbségi lévő csoportokat sújtó előítéleteit.
Ezidáig
a romák sérelmére elkövetett gyűlölet-bűncselekmények
legtragikusabb fejezete 2008-2009-ben történt, amikor egy
Ezenfelül
a romákat az élet számos területén napi szinten éri hátrányos
megkülönböztetés, az oktatástól kedzve a munkaerő piacig, nem
is beszélve a kormányzati média és egyes poltitikusok
nyilatkozatairól. Amikor 2013-ban a Fidesz egyik alapítója, az
újságíró Bayer Zsolt „állatoknak” nevezte a romákat,
akiknek „a
jelentős része nem
alkalmas az
együttélésre”, Orbán
Viktor miniszterelnök néma maradt. Később aztán maga Orbán Viktor mondta a következőket: „„Nekünk
is az adottságunk (…), hogy együtt élünk néhány száz ezer
romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük,
ezzel kell együtt élnünk..”, majd 2016-ban Áder János
köztársasági elnök a romákat az állatokhoz hasonlító Bayer
Zsoltot lovagkeresztettel tüntette ki.
A
romákat ért erőszakos támadások elleni állami fellépés
erőtlen. A rendőrség rendszeresen hagyja figyelmen kívül az
előítéletes motivációt. 2015-ben például az elkövetők törtek
be egy roma család egri házába, bántalmazták az ottlévőket,
azt kiabálták, hogy „Büdös cigányok, meg fogtok dögleni!”.
A rendőrség szerint magánlaksértés történt.
Az
Institute of Race Relations nevű brit szervezet 2016-ban a rendszer
rasszista motiváció feltárására irányuló képtelensége
kapcsán azt írta, hogy „összejátszik
a büntető igazságszolgáltatás néhány szereplője azokkal a
paramilitáris csoportokkal, akik romákat félemlítenek meg közép-
és kelet magyarországi otthonaikban.”
A
hasonló fenyegetések és támadások áldozatokra gyakorolt hatása
rendkívül súlyos és hosszú távú. 2015 nyarán találkoztam
Gyöngyöspatán egy roma családdal, akiket 2011-ben fenyegettek és
zaklattak paramilitáris csapatok. Négy évvel később is jól
érzékelhetően még a trauma hatása alatt álltak. Gyógyszereket
szedtek, nem tudtak dolgozni vagy iskolába járni.
Az
elmúlt hónapokban a romákat és más sérülékeny csoportokat érő
hátrányos megkülönböztetés kérdését beárnyékolta a
menekültekkel és migránsokkal – akiket a miniszterelnök
“méreghez” hasonlított – szemben tanúsított gyalázatos
bánásmód. A menedékkérőkre – köztük kísérő nélküli
kiskorúakra – Magyarországon erőszak, jogellenes visszaküldés és
fogvatartás vár. Orbán Viktor pedig ahelyett, hogy elgondolkodna a
jogsértő lépéseik kapcsán megfogalmazott kritikákon, büszkén
követendő példaként állítja azokat más országok számára.
444.hu
A
múlt heti bíróság ítélet azt a jól hallható üzenetet küldi
a magyar hatóságoknak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények nem
tolerálhatóak. Azonnali lépéseket kell tenni, hogy teljes
mértékben kivizsgálják az
előítélet motiválta bűncselekményeket,
az elkövetőket pedig bíróság elé állítsák.
„Örülünk,
hogy végre igazságot szolgáltattak nekünk.” – mondja Alfréd.
„De csak egy kis csatát nyertünk meg. A gyűlölet-bűncselekmények
és diszkrimináció
ellen vívott küzdelmet még nem nyertük meg.”
Király Alfrédot a bírósági eljárás során a Magyar Helsinki Bizottság
képviselte.
