A nőket érő online bántalmazás riasztó következményei

Az Amnesty új kutatása bemutatja a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását. Nők a világ minden tájáról stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be az internetes zaklatások következtében.

A
szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvéleménykutatást
18 és 55 éves nők körében Dániában, Olaszországban,
Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban,
az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A
nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%)
számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online
zaklatást vagy bántalmazást,
Olaszországban ez a nők 16%-át, az Egyesült Államokban 33%-át
érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte,
hogy a fizikai biztonsága
is veszélybe került.

Az
internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők számára. Nem
újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség
a közösségi média felületeken. A
kutatás azt mutatja be, hogy milyen káros következményei vannak a
nők ellen az online térben elkövetett zaklatásoknak.” – mondta
Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi
jogokkal foglalkozó kutatója.

A
rémálom nem ér véget
azzal,
ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz
vagy azt
írják neked, hogy meg fognak erőszakolni,
amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz,
hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik.
Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon
gyorsan képes
eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen
juthatunk el egy
célzott gyűlölet cunamiig.
A közösségi média cégeknek el kell kezdeniük komolyan
foglalkozni a problémával.”

Stressz,
szorongás és pánikroham

Az
Amnesty által megkérdezett nők magukat átlagos internet
használóként írták le.

  • Az
    online zaklatást tapasztaló nők közel fele (46%) mondta azt, hogy
    a zaklatás vagy bántalmazás
    nőgyűlölő vagy
    szexista volt.
  • A
    megkérdezettek ötöde (Olaszországban 19%) és negyede
    mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést
    tartalmazott.
  • 58%
    a válaszadóknak
    számolt be rasszista, szexista vagy homo- illetve transzfób
    tartalmakról.
  • A
    nők 26%-nak valamilyen személyes vagy személyazonosításra
    alkalmas adatát is megosztották (az úgynevezett “doxing”
    jelenség
    vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása).
  • A
    megkérdezettek több mint fele (59%) szerint
    a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől
    származott.





Az
online bántalmazásoknak
nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek.

  • A
    megkérdezettek 61%-a mondta, hogy a zaklatás eredményeképpen
    csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a
    magabiztosságát.
  • Több
    mint felük (55%) tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot.
  • 63% nem tudott rendesen
    aludni az online bántalmazás
    vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75%-a
    nyilatkozott így.
  • 56%
    mondta, hogy a zaklatások után hosszabb ideig nem volt képes
    összpontosítani.

A némító hatás

A
közösségi média, különösen a nők és sérülékeny csoportok
tagjai számára, nagyon fontos felület,
ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az
online erőszak és zaklatás e
jog ellen intézett közvetlen támadás.

A
megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy,
hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói
szokásaikon. 32%-uk nem
osztott meg többé olyan tartalmat,
amelyből kiderült volna a véleménye különféle
kérdésekben.

A
közösségi média erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát,
például az információhoz való hozzáférést.
De a mindennapos diszkrimináció és nők elleni erőszak a
digitális világba is beszivárgott, ezért nagyon sok nő inkább
nem vesz részt a közösségi beszélgetésekben vagy öncenzúrát
alkalmaz a magánélete és
személyes biztonsága
érdekében.”
– mondta Azmina Dhrodia.

A
megkérdezettek közel negyede (24%) mondta azt, hogy volt olyan,
hogy a zaklatás miatta a családjuk biztonságát is veszélyben
érezték.

BoomLive

A közösségi média
vállalatok nem tesznek eleget

Az
online zaklatás és bántalmazás minden formájára, a
súlyosságuknak és típusoknak megfelelő,
választ kell találniuk a kormányoknak és a cégeknek.

A
felmérés országaiban a nők túlnyomó
többsége elégedetlen
a kormánya reakcióival, különösen igaz ez Svédországra, ahol
ötször több nő elégedetlen,
mint elégedett (57%). Az Egyesült Királyságban élő nők harmada
(33%), az amerikai és új-zélandi nők 32%-a szerint a rendőrség
nem tesz eleget az online zaklatások megfékezésére.

A
kutatásból az is kiderül, hogy az érintettek szerint a cégeknek
is többet kellene tennie. Csak a megkérdezettek 18%-a mondta,
hogy nagyon, meglehetősen vagy teljesen elégedett a vállalatok
által tett lépésekkel.

Ezeknek
a cégeknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, köztük
a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindent el kell követniük,
hogy a nők is szabadon és félelem nélkül használhassák a
közösségi médiát.” – mondta Azmina Dhrodia.

A
véleménynyilvánítás szabadsága természetesen kiterjed a sértő,
felkavaró és szexista véleménynyilvánításokra is. De nem
terjed ki a gyűlölet vagy erőszak propagálására és
terjesztésére. Sőt, ezt
a jogot minden embernek
egyformán kell élveznie, ami azt jelenti, hogy a nőknek
is joguk van szabadon,
félelem nélkül részt venniük
az online és offline
térben.

A
közösségi média felületek egyértelművé tették, hogy nem
tolerálják a nemi vagy egyéb
tulajdonságon alapú
zaklatásokat, itt az idő tehát, hogy ez a valóságban is így
legyen. Lehetővé kell
tenniük az egyéni felhasználóknak is, hogy blokkolják,
elnémítsák és szűrhessék az őket elérő tartalmakat, így a
nők (illetve általában a felhasználók) egy kevésbé mérgező
és káros online térben létezhetnek.

A
cégek által alkalmazott moderátorok képzésének pedig arra is ki
kell terjednie, hogy észleljék és kiszűrjék a nemi vagy más
védett tulajdonság alapú zaklatásokat a felületeiken.

Az
Amnesty felszólítja a
kormányokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogszabályi
környezetet és
képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni
online zaklatás jelensége.
Azonban nagyon fontos, hogy ez nem járhat a véleménynyilvánítási
szabadság aránytalan és jogsértő korlátozásával. Az online
erőszak elleni küzdelmet nem lehet kifogásként használni arra,
hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Módszertan

A
felmérést az IPSOS MORI készítette. Az online, kvóta
alapú kérdőívre
épülő kutatásban minden országban ötszáz
18-55 év közötti nőt kérdeztek meg az IPSOS
online rendszerének a
segítségével.

A
kvótákat minden egyes országban életkor, régió és kereset
alapján határozták meg a már ismert népességbeli arányok
figyelembevételével.

Az
adatokat a Rim weighting módszerrel súlyozták, hogy az esetleges
előítéleteket korrigálni
lehessen.

A
kutatást úgy állították össze, hogy mindegyik országban
reprezentatív legyen a nők tekintetében. A hibahatár országonként
3-4% között változik.

Összesen
4000 nő vett részt a kutatásban 8 országból. Közülük 911
mondta, hogy már volt áldozata online bántalmazásnak
vagy zaklatásnak, közülük 688-an mondták, hogy ez valamely
közösségi média felületen történt.

Ország

A
megkérdezett 18-55 éves nők száma

Azoknak
a száma, akik online bántalmazást
vagy zaklatást tapasztaltak

Azoknak
a száma, akik a közösségi médiában tapasztaltak online
bántalmazást vagy
zaklatást

Egyesült
Királyság

n=504

n=106

n=85

Egyesült
Államok

n=500

n=167

n=139

Új-Zéland

n=500

n=142

n=116

Spanyolország

n=500

n=94

n=68

Olaszország

n=501

n=81

n=62

Lengyelország

n=501

n=86

n=56

Svédország

n=500

n=147

n=99

Dánia

n=503

n=88

n=63