Az Amnesty International Magyarország kérésére készített országos reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a magyarok több mint kétharmada szerint előfordul, hogy egy nő nem ugyanakkora fizetés kap ugyanazért a munkáért, mint a férfi kollégája, és közel háromnegyedük támogatna egy olyan törvényt, amely kötelezné a munkáltatókat, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségekre vonatkozó adataikat nyilvánosságra hozzák.
Az Amnesty International Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet készített reprezentatív kutatást 2020 novemberében, amelyben ezer 18 évesnél idősebb embert kérdezett meg, akik együttesen az ország lakosságát képviselik. Az eredményekből az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (68%) szerint előfordul, hogy a nők kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, és csak tízből két ember válaszolta, hogy ilyen nem fordul elő. A nők 8 százalékponttal nagyobb arányban (72%) gondolták, hogy létezik a bérszakadék jelensége, mint a férfiak (64%). A 30 és 59 év közötti korosztályban voltak a legtöbben (70 és 75%), akik szerint a nemek közötti bérszakadék jelensége nagyon is létezik Magyarországon, de mindegyik életkorcsoportban 60% felett volt az igennel válaszolók aránya.
„Ezek az adatok is megerősítettek minket abban, hogy jó úton járunk, amikor az Egy Lépéssel Közelebb kampányunk keretében a nemek közötti bérszakadék jelenségére hívjuk fel a figyelmet, és arra kérjük a munkáltatókat, hogy nézzenek szembe a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség ezen formájával. Nagyon örülünk, hogy már több mint összesen 50 ezer munkavállalót foglalkoztató cég és önkormányzat mondott igent a bérszakadék felszámolására.” – mondta Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa.
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a nagykorú magyar állampolgárok közel háromnegyede (74 százaléka) szeretné, ha törvényi szinten köteleznék a munkáltatókat, hogy nyilvánosságra hozzák a férfiak és nők közötti bérszakadékra vonatkozó adataikat, és érdemi lépéseket tegyenek annak felszámolására. Mindössze 16 százaléknyi válaszadó ellenezte a javaslatot, 10 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A 30 és 59 év közötti korosztályban kiemelkedően magas volt a javaslat támogatottsága (79-81%), de a 18 és 29 közötti fiatalok 74 illetve a 60 év felettiek 60 százaléka is támogatta a javaslatot.
„A kutatás eredményei világosak: a bérszakadék jelensége nagyon is valóságos probléma Magyarországon, és az emberek háromnegyede szeretné, hogy az állam és a munkáltatók végre tegyenek lépéseket a felszámolására, hogy egyenlő munkáért tényleg egyenlő bér járjon mindenkinek. A bérkülönbség nem „női ügy”, hanem mindannyiunkat érint, mert csak az a társadalom lehet sikeres és egyenlő, amely nem tesz különbséget az emberek között.”
