A kormányoknak véget kell vetniük a halálbüntetésnek

A halálra ítélt rabokkal emberséggel és méltósággal kell bánni, és olyan körülmények között kell őket fogva tartani, amelyek megfelelnek a nemzetközi emberi jogi normáknak. Ma van a Halálbüntetés elleni világnap.

A szervezet új kampányt indít azért, hogy
nyomást gyakoroljon öt olyan országra (Belarusz, Ghána, Irán, Japán és Malajzia),
amelyek embertelen körülmények között tartják fogva a halálra ítélt rabokat. A
cél, hogy ezek az országok érdemi lépéseket tegyenek a halálbüntetést teljes
eltörlése felé.

„Nem számít, hogy valaki milyen bűncselekményt
követett el, senkit nem lehet embertelen körülmények
között fogva tartani. A halálra ítélt rabok mégis számos esetben kegyetlen körülmények
között élnek, nem jutnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez és a kivégzés miatti
állandó rettegésben élnek.” – mondta Stephen Cockburn,
az Amnesty International globális problémákkal foglalkozó programjának
igazgatóhelyettese.

„Az, hogy néhány
kormány csak pár nappal vagy néhány esetben csak pár pillanattal a kivégzés
előtt értesíti a rabokat és rokonaikat, kegyetlen. Minden
kormánynak, ahol még létezik a halálbüntetést, azonnal el kell törölnie azt és fel
kell számolnia az elborzasztó fogva tartási körülményeket.”

Az Amnesty International a halálra ítéltek ellen elkövetett megdöbbentő jogsértéseket
dokumentált világszerte. Új kampánya olyan esetekre hívja fel a figyelmet Belaruszban, Ghánában, Iránban, Japánban és Malajziában, ahol gyakoriak
a kivégzések.  

  • Ghánában siralomházban
    lévő rabok azt mondták, hogy gyakran nem kapnak gyógyszert betegségeik és
    tartós egészségügyi problémáik kezelésére.
  • Mohammad Reza Haddadinak, aki 15 éves kora él egy iráni siralomházban, el
    kellett viselni azt a mentális kínzást, hogy kivégzését az elmúlt 14 évben
    legalább hatszor ütemezték be, majd halasztották el.
  • A japán Matsumoto Kenjinél hallucinációs zavarok alakultak ki feltehetően azért,
    mert egészen a kivégzéséig magánzárkában kell maradnia. A férfit bármelyik
    pillanatban kivégezhetik.
  • Hoo Yew Wah Malajziában kegyelemért folyamodott 2014-ben, de a mai napig nem
    kapott választ.
  • Belaruszban bevett gyakorlat a halálbüntetés körüli titkolózás: a
    kivégzéseket szigorúan eltitkolják a nyilvánosság elől, és anélkül hajtják
    végre őket, hogy értesítenék a rabokat, családtagjaikat vagy jogi
    képviselőjüket.

Az Amnesty International minden esetben, kivétel nélkül ellenzi a
halálbüntetést, függetlenül a bűncselekmény jellegétől vagy körülményeitől, az
egyén bűnösségétől, ártatlanságától vagy egyéb jellemzőitől vagy az állam által
a kivégzéshez használt módszerektől.

A halálbüntetés
az élethez való jog megsértése. Ez a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb
büntetési forma.

Az Amnesty International 2017-ben 23 országban 993 kivégzést dokumentált, amely
4 %-kal kevesebb 2016-hoz és 30 %-kal kevesebb 2015-höz képest. A legtöbb
kivégzést Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és Pakisztánban hajtották végre. Ez
a szám nem tartalmazza azt a több ezer Kínában történt kivégzést, ahol a
halálbüntetésről szóló adatok továbbra is államtitoknak minősülnek.