Az EU és Törökország között tavaly létrejött menekültügyi megállapodás menekültek és migránsok ezreket kényszerít nyomorúságos és veszélyes körülmények közé, ezért semmi esetre sem szabad más országokkal hasonló alkukat kötni a jövőben. Összefoglaló a közelgő az alku közelgő évfordulója előtt.
Az alku miatt – amelynek célja, hogy
menedékkérőket küldhessenek vissza a biztonságosnak tekintett
Törökországba – ezrek rekedtek meg szörnyű és veszélyes
körülmények között a görög szigeteken. Az Amnesty
International A kétségbeesés tervrajza című összefoglalójában
menekültek Törökországba történő jogellenes visszaküldését
is dokumentálta, amely egyértelmű és súlyos megsértése a
nemzetközi jogi szabályoknak.
“Az EU-Törökország alku katasztrofális
hatással van azoknak az ezreknek az életére, akik megrekedtek egy
veszélyes, kétségbeejtő és véget nem érőnek tűnő helyzetben
a görög szigeteken.” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty
International európai igazgatóhelyettese.
“Végtelenül hamis, ahogy az európai vezetők
úgy próbálják meg bemutatni az alkut, mint sikert, miközben nem
vesznek tudomást a megállapodás okozta szenvedésekről.”
Nyomorúságos körülmények között
A megállapodás hatályba lépésével minden
menekültet és migránst automatikusan menekültügyi őrizetbe
vettek. Bár már szó nincs szigorú őrizetről, az emberek még
mindig nem hagyhatják el a szigeteket. Hónapokig kell túlzsúfolt
táborokban élniük szörnyű körülmények között, nincs meleg
vizük, rosszak a higiéniás viszonyok, nem kapnak megfelelő
élelmet és orvosi ellátást.
A szigeteken uralkodó körülmények nem csak
megalázóak, hanem veszélyeztetik a menekültek, menedékkérők és
migránsok egészségét és életét. 2016. november 24-én este egy
főzéshez használt gázpalack robbant fel a leszboszi Moria
táborban: a szomszédos sátorban egy 66 éves iraki nő és egy 6 éves gyerek halt meg.
A nehézségeket fokozzák a lakók személyes
biztonságuk miatt érzett aggodalma. A körülmények, a bizonytalan
jövő és a sokszor konfliktusos viszony a helyiekkel jelentős
feszültségeket generál, amelyek időnként erőszakba torkolnak.
Menekültek váltak gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá a
híoszi Souda táborban.
A szíriai Aleppóból származó 17 éves BKD ezt
mesélte:
“Amikor megtámadtak minket, rettegtünk az
életünkért és kirohantunk a táborból…Emberek sikítoztak,
gyerekek sírtak…soha többé nem akarunk ilyet átélni…”
A táborokban élő nőket különösen nehéz
helyzetbe hozza a közbiztonság hiánya – gyakran kényszerülnek
például arra, hogy ugyanazt a mosdót és zuhanyzót használják,
mint a férfiak. Panaszkodnak a női mosdók és zuhanyzók hiányára,
vagy arra, hogy nincs világítás vagy nem lehet az ajtókat
bezárni. Több nő is azt mesélte az Amnesty Internationalnek, hogy
szexuálisan zaklatták őket vagy családon belüli erőszak
áldozataivá váltak, de többen mesélték el, hogy látták, ahogy
másokkal történnek meg ezek a dolgok.
Ne küldjenek vissza senkit Törökországba
Az EU-Törökország alku hátterében az a
feltételezés áll, hogy Törökország biztonságos a menedékkérők
számára.
Bár hivatalosan egyelőre nem küldtek vissza
Görögországból Törökországba menedékkérőt annak
biztonságosságára hivatkozva, az Amnesty International bizonyítani
tudja, hogy menedékkérőket toloncoltak vissza anélkül, hogy
esélyük lett volna menedékkérelmet beadni vagy fellebbezni a
negatív döntés ellen. Mindkét eset a nemzetközi előírások
egyértelmű megsértését jelenti.
“Amíg Törökország nem lesz valóban
biztonságos, az EU-nak abban kellene együtt működnie a görög
hatóságokkal, hogy a menedékkérőket a szigetekről a belső
területekre szállítsák át, az európai kormányok pedig
helyezzék át onnan őket a saját területükre, és folytassák le
a menekülteljárásokat.” – mondta Gauri van Gulik.
“Senkinek sem lenne szabad meghalnia Európa
küszöbén a hidegben. Azoknak pedig, akik szerint az EU-Törökország
alku mintául szolgálhat újabb megállapodásokra olyan országokkal
mint Líbia, Szudán vagy Niger, először is meg kellene ismerniük
a megállapodás katasztrofális következményeit, és meg kell
érteniük, hogy ennek soha többé nem szabad megismétlődnie.”
