A bahreini civilek brutális elnyomása

Kínzás

2016 júniusa és 2017 júniusa
között az Amnesty International kilenc olyan esetről szerzett
tudomást, amikor a kormány kritikusait a fogságban megkínozták.
Ezek közül nyolc eset 2017 májusában történt.

Ebtisam al-Saegh jogvédő volt
az egyikük. Május 26-án elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy
bekötötték a szemét, szexuálisan zaklatták, megverték és a
nemzetbiztonsági ügynökség hétórás kihallgatása alatta az idő
nagy részében állnia kellett. „Megfosztottak az emberi
mivoltomtól.” mondta.

„Borzalmas kínzásokról
hallottunk. Ezeket az eseteket azonnal és megfelelően ki kell
vizsgálni, a felelősöket pedig bíróság elé állítani.” –
mondta Philip Luther.

Az Amnesty International
felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy tegyék lehetővé, hogy
az ENSZ kínzás elleni különmegbízottja és a nemzetközi jogvédő
szervezetek – többek között az Amnesty International – számára,
hogy figyelemmel kísérjék a romló emberi jogi helyzetet.

A politikai ellenzék feloszlatása

Ez alatt az egyéves időszak
alatt a bahreini kormány átfogó kampányt indított a bahreini
politikai ellenzék feloszlatására: megalapozatlan vádak alapján
feloszlatta az al-Wefaqot, a fő ellenzéki csoportot, valamint a
Waadot, egy világi ellenzéki pártot. Az ellenzéki csoportok
politikai vezetőit és tagjait azóta is bebörtönzik vagy más
módon üldözik. 2017 májusában a hatóságok fokozottan próbálták
elhallgattatni a politikai aktivistákat azzal, hogy kihallgatás
céljából őrizetbe vették őket, amely során egyeseket
megfenyegettek, megkínoztak, vagy egyéb kegyetlen, embertelen
bánásmódban részesítettek.

A gyülekezési jog korlátozása

A gyülekezési jog
legnyilvánvalóbb korlátozása egy Duraz nevű faluban történt,
amely Sheikh Isa Qassem síita lelki vezető otthona. Miután 2016
júniusában a kormány önkényesen visszavonta az állampolgárságát,
országszerte nagy tüntetések kezdődtek, többen 11 hónapos
ülősztrájkot kezdtek a lakóhelyén.

Válaszul a bahreini hatóságok
a törvények adta lehetőségekkel élve betiltották a békés
gyülekezéseket. Több mint 70 tüntetőt, síita papot és
aktivistát vádoltak meg „törvényellenes gyülekezéssel” 2016
júniusa és novembere között.

2017 év eleje óta a bahreini
biztonsági erők, többek között a nemzetbiztonsági ügynökség,
egyre többször alkalmazott erőszakot a nagy többségében békés
tiltakozások leverésére. Az Amnesty International bizonyítékai
alapján a biztonsági erők megverték a tüntetőket, könnygázt,
gépfegyvert és félautomata puskákat használtak, amelyeket
közvetlenül a tüntetőkre fogtak, valamint páncélautókkal és
személyzeti járművekkel a tömegbe hajtottak.

A tizennyolc éves Musztafa Hamdan akkor halt meg,
amikor egy maszkot viselő tiszt elől menekülve tarkón lőtték.
További öten – köztük egy tizenhét éves gyerek – halt meg
májusban a durazi összecsapásokban, több százan megsebesültek.
Összesen 286 embert vettek őrizetbe. Harmincegy biztonsági tiszt
is megsérült.

A drámaian halk nemzetközi
válasz

A helyzet romlása és a
Bahreinben elkövetett súlyos jogsértések ellenére a legtöbb
kormány néma maradt vagy finomított az ország vezetését érintő
kritikáján. Ide tartozik az Egyesült Királyság és az Egyesült
Államok is, pedig mindketten rendkívül nagy befolyást gyakorolnak
Bahreinre.

Az Egyesült Királyság
továbbra is „a reformtervekkel kapcsolatos előrelépést”
dicséri, míg az emberi jogi helyzettel kapcsolatos időnkénti
kritikái megszűntek.

Az Egyesült Államok az Obama
adminisztráció alatt nyíltan kritizálta Bahreint: 2016
szeptemberében bejelentették, hogy a harci gépek eladása
Bahreinnek az „emberi jogi helyzet javulásától” függ. Donald
Trump elnök megválasztása óta azonban észrevehető változás
történt. 2017 márciusában Trump elnök először visszavonta a
gépek eladására vonatkozó feltételeket, majd két hónappal
később Hamad bahreini királynak azt mondta, hogy „nem lesz
probléma ezzel az adminisztrációval”. Úgy tűnik, Bahrein ezt
úgy értelmezte, hogy zöld utat kap az elnyomásra, így két
nappal később már erőszakkal fojtotta el a durazi tüntetéseket.

„Az, hogy az Egyesült
Királyság, az Egyesült Államok és más Bahreinre befolyással
bíró országok nem szólalnak fel az emberi jogi helyzet
katasztrofális romlása miatt, csak arra biztatja a kormányt, hogy
még erőteljesebben próbálja meg elhallgattatni a kormány néhány
megmaradt kritikusát.” mondta Philip Luther.

„Ha a hatóságok folytatják
a jogok aránytalan korlátozását, Bahrein emberi jogi kilátásai
elég szomorúak. Először is féken kellene tartaniuk a biztonsági
erőket, szabadon kell engedniük a lelkiismereti foglyokat, és újra
engedélyezniük kell a betiltott civil szervezetek működését.
Ezenkívül igazságot kell szolgáltatniuk a kínzást és más
súlyos bántalmazás áldozatainak.”