Hazai és nemzetközi civil szervezetek közös nyílt levélben hívják fel az Európai Bizottságot a gyülekezési jogot korlátozó törvény elleni gyors és hatékony lépésre

Huszonnégy LMBTQI- és emberi jogi szervezettel közösen nyílt levéllel fordultunk az Európai Bizottsághoz, amelyben a magyarországi Pride felvonulások betiltása elleni uniós szintű, gyors és hatékony fellépést kérünk. Mindezt annak érdekében, hogy a június 28-ai Budapest Pride szervezői és résztvevői biztonságban tudják gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való jogukat.

Az Európai Unió Bírósága jelenleg vizsgálja a propagandatörvény azon rendelkezését, amire hivatkozva most a Pride betiltását lehetővé tették. Ezért levelünkben arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy kérje a Bíróságnál a propagandatörvény rendelkezésének felfüggesztését, hogy a június 28-ra tervezett Budapest Pride biztonságosan megrendezhető legyen. A gyülekezési jog mostani diszkriminatív és aránytalan korlátozása súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját és más uniós jogszabályokat, ezért a levélben arra is felhívtuk a Bizottság figyelmét, hogy új kötelezettségszegési eljárásnak is helye lehet.

Háttér

Március 18-án a kormánytöbbség képviselői törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a gyülekezési törvény és a szabálysértési törvény módosításával lehetővé teszi egyrészt azon gyűlések betiltását, amelyek megsérthetik a homofób és transzfób propagandatörvényben előírt tilalmat, másrészt szigorú pénzbüntetések kiszabását az ilyen rendezvények résztvevőire. A törvényjavaslatot egy nap alatt megtárgyalták az Országgyűlésben, és április 15-én hatályba lépett.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Polgárjogi Szövetség és a Magyar Helsinki Bizottság korábban az új jogszabályhoz fűzött részletes kommentárjában bemutatta, hogy az új, diszkriminatív törvénymódosítás nemcsak az LMBTQI emberek és az őket támogató állampolgárok emberi jogait sérti. Azzal, hogy az arcfelismerő technológiák általános alkalmazását minden szabálysértésnél lehetővé teszi az ismeretlen elkövetők azonosítására, sérti minden magyarországi ember magánélethez való és személyiségi jogait azzal a céllal, hogy félelmet keltsen a véleményüknek hangot adni kívánó emberekben.