A bangladesi hatóságok továbbra is jogsértő módon alkalmaznak erőszakot a diáktüntetőkkel szemben a hat napja tartó és országszerte zajló kvótareform kapcsán kirobbant tüntetéseken.
A tüntetések kirobbanásakor a hatóságok teljes körű kommunikációs korlátozásokat és kijárási tilalmat vezettek be, országszerte ellehetetlenítették az internetelérést, a tüntetők ellen pedig kivezényelték a hadsereget és tűzparancsot adtak. Az országból korlátozottan érkező információk miatt nagyon nehézzé vált az emberi jogi helyzet nyomon követése. Az országos internethozzáférés július 23-án helyreállt, az Amnesty pedig nekilátott a rendelkezésre álló fényképes és videós bizonyítékok elemzésének. Az Amnesty International Crisis Evidence Lab három olyan videót is ellenőrzött, amelyeken a rendfenntartó szervek tisztjei a tüntetések során jogellenesen használnak halálos és nem halálos fegyvereket.
“Az Amnesty folyamatos elemzései a Bangladesből kiszivárgott videós és fényképes bizonyítékokról komor képet festenek. Mivel a kormány, illetve a demonstrációk ellenőrzésére kirendelt rendfenntartó csapatok korábban is rendszeresen vették semmibe az emberi jogokat, így az aktív nemzetközi megfigyelés hiánya és a kommunikációs korlátozások részleges fenntartása mellett félő, hogy nem lesz, aki a tüntetőket jogait és biztonságát garantálja.–” – mondta Deprose Muchena, az Amnesty International igazgatója.
„Az Amnesty International felszólítja a bangladesi kormányt és rendfenntartóit, hogy tartsák tiszteletben a békés tiltakozáshoz való jogot, vessenek véget az erőszakos fellépésnek, és azonnal oldjanak fel minden kommunikációs korlátozást.”
A nem halálos fegyverek visszaélésszerű használata és az orvosi segítségnyújtás elmulasztása
Július 18-án videók jelentek meg a közösségi médiában egy olyan tüntetőről, akit később Shykh Aashhabul Yaminként, a Katonai Tudományos és Technológiai Intézet hallgatójaként azonosítottak, és aki a jelentések szerint a rendőrökkel történő összecsapás közben sebesült és halt meg egy, a fővárostól nem messze található településen.
Az első videón egy páncélozott személyszállító jármű (APC) látható, amint Yamin eszméletlen testével a tetején halad a Daka és Arica közötti autópályán. A második videón az látszik, hogy egy rendőr Yamint a karjánál fogva próbálja felemelni, miközben egy másik a lábánál fogva megragadja, és erőszakkal lerántja a fiatal férfi testét a járműről, így Yamin feje a járdára csapódik. Az utolsó videó azzal kezdődik, hogy két rendőr teljes rohamfelszerelésben kilép az APC-ből, és látszólag lenéznek a földön fekvő Yamin testére. Végül felhúzzák Yamint a földről, és átvonszolják az úttest középső korlátján, majd a túloldalon egy másik csoport rendőr mellé dobják. Végül elhajtanak a járművel, Yamint az úton hagyva. A hírek szerint a férfi még aznap belehalt a sérüléseibe.
Az Amnesty által megvizsgált három videón megjelenő 12 rendőr közül egyik sem próbált orvosi segítséget nyújtani Yaminnak. Az ENSZ a rendfenntartó erők lőfegyverhasználatára vonatkozó protokolljának 5. szakasza előírja, hogy biztosítaniuk kell, hogy a sérültek a lehető legkorábban segítséget és orvosi ellátást kapjanak.
Derrick Pounder független igazságügyi orvosszakértő, aki megvizsgálta a Yamin mellkasán ejtett sérülésekről készült fényképes bizonyítékokat, az Amnesty Internationalnek elmondta, hogy a férfi halálát feltételezhetően a mellkasán található madársörét általi sérülések okozták. Az Amnesty szerint a madársörét nem egy jogszerű rendfenntartó eszköz, és soha nem is szabadna alkalmazni tüntetések biztosítása vagy ellenőrzése során.
Könnygáz jogszerűtlen használata
Egy másik július 18-án közzétett videón egy rendőr egy zárt helyiségbe dob könnygázgránátot a dakai BRAC Egyetemen, ahol a rendőrség és a tüntető diákok között erőszakos összecsapásokra került sor. A videón az látható, hogy egy diákokból álló tömeg gyűlt össze a zárt udvaron, amikor a rendőr az egyetem kapuján keresztül a tüntetők közzé dobta a gránátot.
Ezen az Amnesty által ellenőrzött videón látható rendőrtiszt tette egyértelműen jogellenes és szükségtelen erőszak alkalmazásának minősül. A rendfenntartó erők soha nem dobhatnak könnygázt olyan zárt térbe, ahol a demonstrálók nem tudnak elmenekülni a vegyszer hatásai elől. A helyi hírek szerint a BRAC Egyetem kampuszán alkalmazott könnygáz miatt legalább 30 ember sérült meg.
Éles lőszer használata
A közösségi médiában július 20. óta terjedő videoklipen az látható, hogy egy rendőr AK típusú támadófegyverrel lő rá tüntetőkre. Az Amnesty International által ellenőrzött hét másodperces videót egy bank előtt vették fel a DIT Roadon, Daka Rampura negyedében. A felvételen a rendőrség és a határőrség több tisztje látható, amint egy páncélozott jármű mellett állnak. Az egyik tiszt egy kínai 56-1 típusú rohamfegyvert irányít a képernyőn kívüli célpontok felé, és két lövést ad le.
A lőfegyverek – a madársöréthez hasonlóan – jogellenes rendfenntartó eszközök, használatuk csak abban az egy esetben megengedhető, ha az haláleset vagy súlyos sérülés közvetlen veszélye miatt indokolt és feltétlenül szükséges.
Egy másik videón, amelyet szintén a Rampura negyedben forgattak július 19-én vagy azt megelőzően, teljes rohamfelszerelést viselő rendőrök láthatóak, amint 12-es kaliberű sörétes puskákkal és 37/38 mm-es gránátvetőkkel felszerelkezve vonulnak végig egy úton egy páncélozott jármű mellett. Néhány rendőr a sörétes puskákkal több lövést is lead a képernyőn kívüli célpontok felé.
„A hatóságoknak azonnal vissza kell vonniuk a tűzparancsot, országszerte vissza kell állítaniuk az internetelérést és véget kell vetniük a hadsereg és a félkatonai erők tüntetőkkel szembeni bevetésének. Garantálniuk kell továbbá, hogy a jövőben nem alkalmaznak kijárási tilalmat és kommunikációs korlátozásokat. Ezek az elnyomó intézkedések szándékos kísérletek a tüntetések és a kritikusan gondolkodók elnyomására” – mondta Deprose Muchena.
„A biztonsági erők által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban sürgős és független vizsgálatra van szükség, a felelősöket pedig – különös tekintettel a halálozások magas számára – haladéktalanul felelősségre kell vonni. A jogsértő rendőri erőszak áldozatainak, a sérültek és az elhunytak szeretteinek és családjainak pedig az államnak teljes körű kártérítést kell biztosítania.”
Háttér:
A hírek szerint a Bangladesben kirobbant tüntetéshullám során eddig 2500 letartóztatásra és közel 200 halálesetre került sor. A tüntetők és a fegyveres erők közti összecsapásokban több ezren megsebesültek, és egyes források szerint eddig legalább 61 ezer tüntető ellen emeltek vádat az állítólagos erőszakos cselekmények miatt.
