Az elmúlt napokban a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok sokszorosan megsértették a nemzetközi jogot: válogatás nélküli rakétatámadásokat hajtottak végre Izrael ellen és tömegesen raboltak el és gyilkoltak meg embereket, amelyek háborús bűncselekménynek minősülnek.
Az Izrael déli részén történő borzalmakról folyamatosan érkeznek az újabb bizonyítékok, az Amnesty International pedig továbbra is igyekszik kivizsgálni a történteket annak érdekében, hogy az összes bűncselekményre fény derüljön.
Izraelben a támadások október 7-i kezdete óta több mint 1200 ember – többnyire civilek, és köztük gyerekek is – haltak meg, illetve több mint 2400-an megsebesültek. Gázában ugyancsak legalább 1200 ember vesztette életét az izraeli katonai megtorlás következtében, a nemrégiben szigorított blokád pedig teljesen megszakította a víz-, élelmiszer-, áram- és üzemanyag ellátást, ami tovább súlyosbítja az övezteben már amúgy is katasztrofálissá fajult humanitárius válságot. Izrael blokádja kollektív büntetésnek minősül, ami szintén háborús bűncselekmény.
A mostani sajtóközlemény az első eleme annak a sorozatnak, amely az Amnesty International a Gázai övezetben és Izraelben folyamatosan eszkalálódó erőszakkal és jogsértésekkel kapcsolatos kutatásairól szól.
A szervezet által elemzett videofelvételek azt mutatják, hogy a palesztin fegyveresek a támadások első napján szándékosan lőttek rá civilekre, illetve ejtettek civileket túszul. Az Amnesty által ellenőrzött, Be’eri kibucból származó videókon például látszik, hogy két katonai felszerelésben lévő férfi közelről lő egy autóra, kivégezve annak sofőrjét és két utasát. Később készült felvételeken az látható, hogy hat katonai egyenruhás férfi négy hátrakötözött kezű civilt hurcol magával, akiknek egy másik, ugyanezen a helyszínen készült felvételen már csak a holtestét látni. Az Amnesty sok más, hasonlóan sokkoló videót ellenőrzött, amelyek a Kfar Aza és a Re’im kibucban, illetve a 232-es út mentén készültek, és amelyeken fegyveresek közelről lőnek autókra és bunkerekben bujkáló civilekre.
Az eddigi egyik legkatasztrofálisabb esemény a Nova zenei fesztiválon történt támadás volt, amelyben legalább 260 civil vesztette életét, mások pedig eltűntek és a mai napig nem kerültek elő.
“A civilek lemészárolása háborús bűncselekmény, amelyre nincs mentség. Az Amnesty megvizsgálta azokat a videókat, amelyeken fegyveresek civilekre lőnek, másokat pedig túszként hurcolnak el. Az egyik leghátborzongatóbb videó az, amiben egy szörnyen megrázó jelenetben az látható, hogy támadók egy csoportja felvonulásra kényszerít egy nőt Gáza központi részén. Minden elrabolt civilt, beleértve a gyerekeket azonnal szabadon kell engedni, a háborús bűncselekményeket pedig a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell kivizsgálnia” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
“Az Izrael által elkövetett háborús bűncselekmények nem mentesítik a palesztin fegyveres csoportok tagjait a nemzetközi jogi kötelezettségek alól, és az általuk elkövetett bűncselekményeket sem teszik semmissé. Az igazságszolgáltatásnak és a biztonság kialakításának sosem lehet eszköze a vérfürdő és a kollektív büntetések.” – hangsúlyozta Callamard.
Az Izrael elleni támogatások Gázából indított válogatás nélküli bombázásokkal kezdődtek: több ezer rakéta csapódott be Izrael középső és déli részein, illetve Tel-Aviv közelében is, amelyek palesztinokat és izraelieket egyaránt megöltek. A Negev/Naqab régióban több el nem ismert, palesztin lakosságú falura is csapást mértek, ami legalább hat civil – körülük öt gyerek – életét követelte. Ezek a marginalizált közösségek egyébként is nehéz körülmények között élnek, és a lakóhelyükön nincsenek óvóhelyek, ahol menedéket kereshetnének.
A civilek meggyilkolása mellett a Gázai övezetben legalább 150 embert raboltak el – a túszok között gyermekek, és izraeli tisztviselők szerint külföldi állampolgárok is vannak.
A nemzetközi jog tiltja a civilek elhurcolását. A túszul ejtett civileket azonnal, feltétel nélkül és sértetlenül szabadon kell engedni, és amíg ez meg nem történik, a fogvatartottakat a nemzetközi jogi sztenderdeknek megfelelő bánásmódban, és ha szükséges, orvosi ellátásban kell részesíteni.
A Nova zenei fesztiválon történt támadás
Különösen sok áldozatot követelt a gázai határ közelében megtartott Nova zenei fesztivál elleni támadás, aminek következtében legalább 260 ember vesztette életét. A támadás reggel fél nyolc körül kezdődött, a rakétákat a helyszínre benyomuló fegyveresek követték. Az Amnesty International a történteket 18, többségében túlélők által készített videófelvétel ellenőrzése segítségével rekonstruálta.
A 18 videó közül hét felvételen az látható, hogy fegyveresek lőnek civilekre, miközben a háttérben folyamatos lövések hangja hallatszik. Másik öt videón emberek próbálnak menedéket keresni egy közeli mezőn a bokrok mögé bújva. Az egyik felvételen jól látszik, ahogy egy támadó közelről rálő egy földön fekvő, védtelen civilre. Egy másikon pedig a fegyveresek azokat támadják, akik autókkal próbálnak menekülni a helyszínről. Emellett öt videón látszik az, hogy a támadók túszul ejtett civileket hurcolnak el.
Az Amnesty International beszélt egy 22 éves túlélővel, aki arról számolt be, hogy a támadás kezdetekor egy erdős területre futott, és a kezével ásott gödörben keresett menedéket. Hat órán keresztül maradt ott, miközben folyamatos lövöldözést hallott, és amikor egy alkalommal felemelte a fejét, azt látta, hogy a fegyveres támadók menekülőket lőnek hátba.
“Láttam, hogy mindent benzinnel locsolnak tele, hogy leégessék az egész helyszínt, éreztem a füstszagot. És akkor arra gondoltam, hogy nincs választásom: vagy menekülök, és lelőnek, vagy itt fogok elégni. Éjszaka nem tudok aludni, nem tudok egyedül lenni – valahányszor lehunyom a szemem újra eszembe jut, mi történt. A holttestek mindenütt, az égő autókban rekedt emberek, a vér szaga.” – mondta el a túlélő.
Yaacov Argamani, akinek a lányát, Noát túszul ejtették, az Amnestynek azt mondta, hogy szombat reggel kezdett aggódni, amikor szirénázást hallott, és megpróbált kapcsolatba lépni a lányával, de nem érte el. “Rossz érzésem volt, hogy valami nincs rendben. Nem tudom megmagyarázni, ez egy ilyen szülői rossz érzés volt. Ezért próbáltam beszélni vele, de nem sikerült.”
Yaacov ezután kórházakat hívott fel, ahol szintén a lányát kereste, de senki nem hallott róla. Később kapott egy telefonhívást, amiből megtudta, hogy valaki videóra vette, hogy Noát motoron a Gázai övezetbe viszik. “Nem tudtam elhinni” – mondta az Amnestynek – “csak akkor, amikor már én is több felvételt láttam arról, ahogy a lányomat és a barátját elhurcolják. Nem tudok nem folyamatosan erre gondolni.”
Egy másik érintett, Uri David, akinek két gyermeke, Tair és Hodaya David szintén eltűntek egy október 9-i sajtótájékoztatón azt nyilatkozta:
“48 óra telt el. Sok család semmit sem tud. Semmit. Tegnap reggel telefonon beszéltem a lányaimmal. A földön feküdtek… a háttérben fegyverek hangját hallottam, és ahogy emberek arabul kiabálnak. Azt mondtam a lányaimnak, hogy feküdjenek a földre és maradjanak is lent, egymással szemben, és tartsák vissza a lélegzetüket. Nem volt könnyű. Körülbelül 30 percig voltunk vonalban. Aztán zihálást hallottam, és a vonal végén csönd lett. Arra kérem az egész világot, hogy most erre figyeljen. Vissza kell kapnunk a gyerekeinket, amilyen gyorsan csak lehet.”
A jogsértések ellen azonnal cselekedni kell
Az Amnesty International felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a palesztinok és az izraeliek emberi jogainak tiszteletben tartása, az elkövetők felelősségre vonása és az érintettek részére történő jóvátétel garantálása érdekében.
Felszólítjuk továbbá az izraeli hatóságokat és a palesztin fegyveres csoportokat egyaránt, hogy szigorúan tartsák be a nemzetközi humanitárius jogot: mindenekelőtt azáltal, hogy a fegyveres konfliktus során megteszik a szükséges óvintézkedéseket a polgári lakosságot és infrastruktúrát ért károk minimalizálása érdekében, illetve tartózkodnak a törvénytelen támadásoktól és a civil társadalom kollektív büntetésétől.
Az Amnesty International emellett nyomatékosan felszólítja a palesztin fegyveres csoportokat, hogy a foglyul ejtett összes túszt azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon.
Felszólítjuk továbbá Izraelt is, hogy vessen véget a Gázai övezet 16 éve tartó illegális blokádjának, és haladéktalanul függessze fel az elmúlt héten bevezetett korlátozásokat is. Izraelnek véget kell vetnie a civilek életébe kerülő, valamint a polgári infrastruktúrát elpusztító támadásoknak.
Az Izraeli kormánynak emellett tartózkodnia kell az erőszak és a feszültség szításától Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, és biztosítania kell az ott élő civilek biztonságát.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) 2021-ben indított vizsgálatot a Palesztin Államban kialakult helyzet kapcsán. A Bíróság mandátuma kiterjed a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekre, amelyeket a jelenlegi harcokban részt vevő valamennyi fél elkövetett. Az Amnesty International felszólítja az NBB ügyészét, hogy gyorsítsa fel a vizsgálat folyamatát, ehhez pedig vegye figyelembe a közelmúltban a harcokban részt vevő valamennyi fél által elkövetett bűncselekményeket.
Jogi keretek
A fegyveres konfliktusokban minden körülmények között tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius jogot, amely a konfliktusban részt vevő valamennyi félre egyaránt vonatkozik és megköveteli a polgári lakosság védelmét és a konfliktussal járó emberi szenvedés minimalizálását. Az izraeli erők, a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok közötti harcokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, különös tekintettel a civilek elleni közvetlen és válogatás nélküli támadások, a szándékos emberölés és a túszejtés tilalmára. A túszul ejtett emberek fogvatartása és a túszok bántalmazása vagy kivégzése abból a célból, hogy azzal a másik felet zsarolják, szintén szigorúan tilos a nemzetközi humanitárius jog szerint. Ezeknek a szabályoknak a megsértése háborús bűncselekmény, amely egyéni büntetőjogi felelősséget von maga után minden a jogsértést elkövető, jóváhagyó, megtervező vagy az arra utasítást adó személy esetében.
Háttér
Izrael 2007 óta tart fenn légi, szárazföldi és tengeri blokádot a Gázai övezetben, ezzel kollektíven büntetve annak teljes lakosságát. A most zajló harcok az azóta eltelt időszak hatodik nagy katonai műveletének számítanak Izrael és a palesztin fegyveres csoportok között.
Az Amnesty International egy független emberi jogi szervezet, amely arra törekszik, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi fél betartsa a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket. Ennek megfelelően a jövőben megjelenő, az Izrael és a palesztin fegyveres csoportok között zajló fegyveres konfliktusról szóló tájékoztatóinkban valamennyi fél tevékenységét ugyanazon szempontok szerint fogjuk vizsgálni: hogy betartják-e a nemzetközi humanitárius jog szabályait, többek között azáltal, hogy óvják a polgári lakosságot, tartózkodnak a jogellenes támadásoktól és a kollektív büntetés alkalmazásától.
Borítókép: Mahmud Hams/AFP via Getty Images
