Cigányellenes tüntetést jelentettek be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai börtönének közvetlen közelébe. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat. Civil jogvédők hívják fel a rendőrséget arra, hogy a nyilvánvalóan rasszista indíttatású gyűlések esetében fokozott alapossággal járjon el a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és üldözése érdekében.
A meghirdetett tüntetés a legújabb példája a Mi Hazánk Mozgalom és az ahhoz szorosan köthető szervezetek, mint például a Magyar Önvédelmi Mozgalom, nyíltan rasszista megnyilvánulásainak. Egy közelmúltbeli rendezvényen például az egyik szélsőséges szónok többször használta a „cigánybűnözés” kifejezést, utalt arra, hogy a romák „felelőtlen szaporodásának véget kell vetni”, elmondta, hogy „vegyes házasságok tovább rontják túlélési esélyeinket”, kijelentette, hogy „az egészséges rassztudat újjáélesztését kívánja meg túlélésünk”. A példákat hosszan lehetne folytatni.
Az ilyen gyűlöletre uszító megnyilvánulások egy demokratikus társadalomban teljes mértékben elfogadhatatlanok, mert megbélyegeznek egy egész etnikai közösséget és ellentétet szítanak a társadalom egyes csoportjai között. Az uszító gyűlöletbeszédre nem terjed ki a szólás szabadsága, azt a Büntető Törvénykönyv is tiltja.
A Mi Hazánk Mozgalom képviselőinek korábbi megnyilvánulásai, valamint a mostani tüntetést hirdető szövegek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a Venyige utcai börtön előtti gyűlésen megint rasszista, gyűlöletre vagy erőszakra uszító beszédek fognak elhangozni. Pontosan az ilyen esetekre teszi lehetővé a gyülekezési törvény a rendőrség számára a bejelentett rendezvény megtiltását vagy a korlátozó intézkedések előírását. Mindezek fényében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a gyűlésre vonatkozóan a rendőrség még korlátozó határozatot sem hozott.
A tüntetésen fokozott elvárás a rendőrséggel szemben, hogy figyelemmel kísérje a gyűlést, illetve bármilyen jogszerűtlenség észlelése, különösen bűncselekmény elkövetésének veszélye esetén azonnal és határozottan fellépjen a rendezvény szervezőivel és résztvevőivel szemben a legnépesebb hazai nemzetiséghez tartozók védelme érdekében.
Az elmúlt évek tapasztalatai – mint például a 2012-es devecseri uszítás is – azt mutatják, hogy a rasszista gyűlések könnyen és gyorsan jogsértővé, akár erőszakossá tudnak válni. Ilyen esetekben a hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megvédjék a kisebbségi csoport tagjait, különösen, ha nem tudnak kitérni az ellenük irányuló szóbeli agresszió elől.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban (GYEM) az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, valamint a téma akadémiai szakértői dolgoznak a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatásáért.
