· 2017 óta tavaly végezték ki a legtöbb embert
· Szaúd-Arábiában egyetlen nap alatt 81 embert végeztek ki
· 2022-ben 20 országban hajtottak végre kivégzéseket
· 6 ország teljesen vagy részlegesen eltörölte a halálbüntetést
Öt év óta először tavaly ismét rekordszámú embert végeztek ki – áll az Amnesty International halálbüntetésekről és kivégzésekről szóló éves jelentésében. Mindez annak is köszönhető, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika leghírhedtebb hóhérai az elmúlt év során valóságos gyilkosságsorozatokat hajtottak végre.
Az Amnesty International összesen 883 ember kivégzését dokumentálta 20 országban, ami 53%-os növekedést jelent a 2021-es adatokhoz képest. Az ismert kivégzések száma leginkább a közel-keleti és észak afrikai országokban ugrott meg, ahol tavaly 825 embert végeztek ki az egy évvel azelőtti 520-hoz képest. Az igazolhatóan végrehajtott halálos ítéletek száma nem tartalmazza azt a feltehetően több ezer kivégzést, amit Kínában hajtottak végre, hiszen ezek az adatok államtitoknak minősülnek.
“Azzal, hogy 2022-ben még több embert végeztek ki, a közel-keleti és észak-afrikai régió országai megsértették a nemzetközi jogot és az emberi élet érzéketlen semmibevételéről tettek tanúbizonyságot. Drámaian nőtt a régióban megölt emberek száma. Szaúd-Arábiában egyetlen nap alatt 81 embert végeztek ki, Irán pedig – a tavaly megindult tüntetéshullám leverésére tett kétségbeesett kísérletként – pusztán azért végzett ki embereket, mert éltek a tiltakozáshoz való jogukkal.” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Aggasztó, hogy a világ összes ismert kivégzésének 90%-át – Kína mellett – a régió mindössze három országa hajtotta végre: Irán, Egyiptom és Szaúd-Arábia. Egyiptomban összesen 24 embert végeztek ki, Iránban 314-ről 576-ra emelkedett a nyilvántartott kivégzések száma, Szaúd-Arábiában pedig megháromszorozódott: 2021-ben még csak 65 kivégzésről tudtunk, 2022-re ez a szám már 196-ra nőtt.
A halálbüntetések végrehajtása több országban – például olyan, a halálbüntetést széles körben alkalmazó államok esetében, mint Kína, Vietnam vagy Észak-Korea – továbbra is államtitoknak minősül, ami azt jelenti, hogy a kivégzések valós száma valószínűleg jóval magasabb az Amnesty által dokumentáltnál. Bár a Kínában kivégzettek pontos száma nem ismert, az egyértelmű, hogy az ország továbbra is élen jár a halálbüntetések végrehajtásában, maga mögé sorolva a többi top kivégzőhelyet, Iránt, Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és az Egyesült Államokat.
Öt ország folytatta a kivégzéseket
Miközben Iránban (314-ről 576-ra), Szaúd-Arábiában (65-ről 196-ra) és az USA-ban (11-ről 18-ra) növekedett a kivégzések száma, öt további ország – Afganisztán, Kuvait, Mianmar, a Palesztina és Szingapúr – is folytatta a halálbüntetések végrehajtását.
A korábbi évhez képest több mint kétszeresére nőtt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kivégzettek száma. Ezek a kivégzések sértik a nemzetközi emberi jogi előírásokat, amelyek kimondják, hogy halálbüntetés csak a legsúlyosabb bűncselekmények – azaz például szándékos emberölés – esetén szabható ki.
Ennek ellenére az ilyen típusú bűncselekmények miatt kiszabott és végrehajtott halálbüntetések az összes kivégzés 37%-át tették ki tavaly. Ezeket a kivégzéseket Kínában, Szaúd-Arábiában (57), Iránban (255) és Szingapúrban (11) követték el, illetve valószínű, hogy Vietnámban is öltek meg embereket, de az adatok itt is államtitoknak minősülnek.
“Kegyetlen fordulat, hogy az összes hivatalosan dokumentált kivégzés csaknem 40%-a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt történt, ami azt jelenti, hogy gyakran a leghátrányosabb helyzetűeket érinti a legnagyobb mértékben ez az embertelen büntetés.” – nyilatkozta Agnès Callamard. A főtitkár szerint legfőbb ideje, hogy a kormányok és az ENSZ fokozza a nyomást ezeken az országokon, és elérjék a nemzetközi emberi jogi normák betartását.
Miközben a kivégzések száma emelkedett, a halálos ítéletekre vonatkozó adatokban nem volt szignifikáns változás. 2021-ben az Amnesty International 2052 halálos ítéletet regisztrált, 2022-ben pedig 2016-ot.
A remény csillaga
Reményre adhat okot, hogy a kivégzések növekvő száma mellett volt 6 olyan ország is, ahol teljesen vagy részlegesen eltörölték a halálbüntetést.
Míg Kazahsztán, Pápua Új-Guinea, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság minden bűncselekmény esetében megtiltotta, addig Egyenlítői-Guinea és Zambia csak a belső joguk szerinti bűncselekményekre vonatkozóan törölte el a kivégzéseket.
2022 decemberéig összesen 112 ország teljesen, kilenc ország pedig csak részlegesen törölte el a halálbüntetést a belső joguk szerinti bűncselekmények esetében. Ez a tendencia folytatódott tavaly Libéria és Ghána esetében is, mindkét ország lépéseket tett a halálbüntetés megszüntetésére. Srí Lanka és a Maldív-szigetek hatóságai pedig közölték, hogy a jövőben nem élnek majd a halálbüntetés kiszabásának lehetőségével. A kötelező halálbüntetés eltörlésére irányuló törvényjavaslatokat nyújtottak be továbbá a malajziai parlamentben is.
Agnès Callamard szerint egyre több ország hagy fel a halálbüntetéssel, és az olyan államok, mint Kína, Szaúd-Arábia, Vietnam vagy Észak-Korea brutális eljárásai folyamatosan visszaszorulnak.
“Ezeknek az országoknak is haladniuk kellene a korral.” – mondta Callamard, aki azt is hozzátette, hogy ideje, hogy egyre többen kövessék a halálbüntetés eltörlésének példáját, és a kivégzések helyett az emberi jogok és az igazság védelmére helyezzék a hangsúlyt.
Az Amnesty International főtitkára elmondta, reménykedésre ad okot, hogy most már 125 ENSZ tagállam akar globális moratóriumot bevezetni a kivégzésekre, ami több mint valaha.
“A 2022-es tragikus adatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem ülhetünk a babérjainkon. Egészen addig folytatjuk a munkát, amíg a halálbüntetést világszerte el nem töröljük”.
