Emberi jogi tevékenységeik miatt zártak ki három ügyvédet az ügyvédi kamarából az oroszok által megszállt krími területeken július 15-én. Az ügyvédek, Lilya Gemedzhi, Rusztem Kjamilev és Nazim Sheikhmambetov politikailag motivált büntetőeljárásokban védtek krími tatár aktivistákat. A döntés következtében a jövőben nem nyújthatnak jogi képviseletet, és egy évig nem tehetnek újabb szakvizsgát sem. A kizárásuk elrettentésként hathat a többi helyi ügyvédre, pedig az aktivistáknak, akik egyre gyakrabban néznek szembe politikai retorziókkal, szükségük lenne a segítségükre.
Az emberi jogi helyzet a Krím-félszigeten azóta romlik, hogy 2014-ben Oroszország megszállta és jogellenesen annektálta a térséget. Az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz invázió február 24-i kezdete óra a körülmények még rosszabbak. Azokat, akik megpróbálnak élni a szabad véleménynyilvánításhoz- és gyülekezéshez való jogaikkal – például aktivisták, független újságírók, vallási csoportok tagjai vagy ukránbarát nézeteket valló civilek – komoly retorziók érik. Ide tartoznak a krími tatár közösség tagjai is, akiket a de facto helyi hatóságok mindig is az orosz megszálló hatalom ellenségeiként kezeltek.
A krími tatárok legfontosabb végrehajtó- és képviseleti testületét, a Medzsliszt, amely fontos szerepet játszott a krími tatár kultúra, identitás, és hagyományok fejlődésében 2016-ban önkényesen betiltották; vezetőit és aktivistáit pedig vagy száműzték, vagy bebörtönözték.
Szintén ehhez hasonló üldöztetéssel szembesültek az olyan alulról szerveződő mozgalmak aktivistái is, amelyek később jöttek létre azért, hogy megvédjék a krími tatár közösség tagjait a további jogsértésektől. Sokakat közülük megalapozatlan vádakkal tartóztattak le, és katonai bíróságon tartott igazságtalan tárgyalásokat követően börtönöztek be.
E hónap elején az orosz bűnüldöző szervek hat terrorizmussal gyanúsított krími tatár férfit vettek őrizetbe, akiket azzal vádoltak meg, hogy tagjai a Hizb ut-Tahrir nevű, Oroszországban (nem Ukrajnában) betiltott vallási mozgalomnak. A korábbi évben 82 ilyen letartóztatást hajtottak végre, amelyek 10 és 20 év közötti büntetések kiszabásával zárultak.
A térségben a politikai indíttatású büntetőeljárások áldozatainak képviselete éppen ezért kivételes bátorságot igényel az őket képviselő ügyvédek részéről. Az utóbbi időszakban ők is egyre több megtorlással – például jogellenes házkutatásokkal, önkényes letartóztatásokkal és bírságolásokkal – találkoznak, ezen kívül a kamarából történő kizárás állandó fenyegetésével is szembe kell nézniük.
A Krím megszállását és illegális annektálását követően Oroszország a saját törvényeit vezette be a térségben, ami már önmagában is sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Ahhoz, hogy krími büntetőeljárásokban és bíróságokon képviselhessék az ügyfeleiket, a helyi ügyvédeknek ügyvédi kamarák tagjaivá kellett válniuk – az orosz jog átvételével ugyanis már nem ismerték el őket hivatalos jogi szakembereknek. Az orosz jogrendszernek megfelelően a Krímen is alakult egy ügyvédi kamara, itt azonban számos emberi jogi ügyvéd tagfelvételi kérelmét megtagadták. A három kizárt ügyvéd közül kettő, Rusztem Kjamilev és Lilya Gemedzhi is kérvényezte, hogy a tagságuk átkerüljön a krími ügyvédi kamarához, de ezt is elutasították olyan gyenge indokokra hivatkozva, mint például a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban bevezetett korlátozások. (Oroszországban és a megszállt Krímben az ilyen korlátozásokat és a kapcsolódó büntetéseket gyakran szelektíven alkalmazták, hogy korlátozzák a kormánnyal és kormányzati intézkedésekkel szemben kritikusok tevékenységeit).