Alkotmánybírósághoz fordultak civilek a közigazgatási bírósági törvény miatt

AMICUS CURIAE

A civil szervezetek az országgyűlési képviselők által indított eljáráshoz csatlakoztak. A civilek álláspontja szerint a kormánytöbbség által elfogadott szabályok sértik a bírói függetlenséget és politikai befolyásnak rendelik alá az igazságszolgáltatás működését.

Bár
a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási
bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg
tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség lemond
a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről. 

„A
közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény
részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket, valamint a bírói függetlenséget
is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha
elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták” – szögezte le Pardavi Márta, a Magyar Helsinki
Bizottság társelnöke.

„Azért
fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület egyszer és mindenkorra
mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése
alaptörvény-ellenes és sérti a bíróságok függetlenségét” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International
Magyarország igazgatója. 

Az Országgyűlés
ellenzéki tagjai télen fordultak az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási
bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A jogvédő szervezetek ehhez az
indítványhoz csatlakoztak amicus curiae beadványukkal, amiben kifejtik a
különbírósági rendszerrel kapcsolatos legfontosabb problémákat. Álláspontjuk
szerint a miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai
háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói
tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi
kontroll-mechanizmusok nélkül. Így előfordulhat olyan helyzet, hogy a
közigazgatásból érkező hivatalnokból lett bírók a kinevezésük után rögtön
dönthetnek a korábbi munkáltatójuk ellen indult közigazgatási perekben. A
szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer
jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.

Azok
a nehézségek, amelyekkel az Országos Bírói Tanácsnak szembe kell néznie,
 jól mutatják, hogy milyen fontos a bíróságok igazgatásának hatékony
ellenőrzése. A szakértők álláspontja szerint a közigazgatási bíróságok
irányításának ellenőrzése a jelenlegihez képest is gyengülne, az ellenőrzésre
hivatott testület nem rendelkezne érdemi hatáskörökkel a hierarchikus igazgatási
rendszer kontrollállására. A tervezett közigazgatási bírósági rendszert
korábban több nemzetközi szervezet és szakértő, többek között az Európai
Bizottság alelnöke, a Velencei Bizottság és az ENSZ bírák függetlenségével
foglalkozó szakértője is bírálta.

A beadványhoz
csatlakozott a lengyelországi Helsinki-alapítvány (HFPC) is – felhívva a figyelmet a lengyelországi helyzet
tanulságaira. A lengyel “reformok” is megerősítették az igazságügyi miniszter
pozícióját a bíróságokkal kapcsolatban, kibővítették a politikai befolyásolásuk
lehetőségeit és aláásták a bírák függetlenségét biztosító garanciákat. Az
átalakítások, amelyekre a bírák elleni médiatámadások és lejárató kampány
mellett került sor, számos nemzetközi kritikát váltottak ki. Többek között a Velencei
Bizottság is kiadott több véleményt, az Európai Bizottság pedig több
kötelezettségszegési eljárást is indított. Felállításuk
esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból
jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének. 

„Nem szabad
esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a
jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási,
közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség” – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.