Világszerte egyre durvább támadásokat indítanak a kormányok a civil szervezetek ellen. Olyan törvényeket hoznak, amelyek alapján megfigyelik a szervezeteket és az ott dolgozókat, rémálomba illő bürokratikus akadályokat gördítenek az útjukba, időnként pedig börtönnel fenyegetik őket – derül ki az Amnesty International legfrissebb globális jelentéséből.
A jelentés
bemutatja azokat az országokat, amelyek zaklatják és elnyomó technikáikkal akadályozzák
a civileket létfontosságú munkájukban. Ebben a jelentésben 50 olyan ország
szerepel, amely ilyen törvényeket fogadott el vagy tervez ilyet hatályba
léptetni.
“Ebben a jelentésben azt mutatjuk be, hogy egyre több olyan
kormány van világszerte, amely értelmetlen szankciókkal sújtja a civil szervezeteket,
és ezzel akadályozza, hogy azok elláthassák a feladataikat.” – mondta Kumi
Naidoo, az Amnesty International főtitkára.
“Sok országban előfordul, hogy elnémítják azokat, akik fel
merik emelni a szavukat az emberi jogokért. Magánemberek olyan csoportjai
szembesülnek egyre durvább nehezségekkel, akik azért fogtak össze, hogy
mindannyiunk jogait védjék. Ha őket elnémítják, az mindannyiunk életére hatással
lesz.”
Csak az elmúlt két évben majdnem 40 az egyesülési jogot durván
korlátozó jogszabály született, amelynek célja, hogy megnehezítse a civil
szervezetek működését. Ezek között vannak olyan, amelyek nevetséges “regisztrációs”
eljárásokra köteleznek, mások a működést “ellenőrzik”, megint mások pedig a támogatásokat
korlátozzák, és sok esetben, ha ezeket az értelmetlen szabályok nem teljesünek,
bezárják a szervezeteket.
Világméretű probléma
2018 októberében a pakisztáni belügyminisztérium minden
magyarázat nélkül elutasította 18 nemzetközi civil szervezet regisztrációját,
majd a lépés miatt benyújtott fellebbezéseiket is.
A Belaruszban működő civileket szigorú megfigyelés alatt
tartja az állam. Ha valaki olyan szervezetnek dolgozik, amelyet az állam nem
volt hajlandó nyilvántartásba venni (sokszor teljesen önkényes döntés alapján),
bűncselekményt követ el.
A szaúdi kormány megtagadhatja az új
szervezetek bejegyzését és akár fel is oszlathatja őket, ha úgy ítéli meg, hogy
azok “veszélyesek a nemzet egységére”. Ennek főleg az emberi jogokkal
foglalkozó szervezetek a kárvallotjai, elsősorban a nők jogaiért küzdők, amelyek
így nem tudnak szabadon megalakulni és működni.
Egyiptomban az olyan szervezeteknek, amelyek külföldről
kapnak támogatást önkényes és packázó szabályoknak kell eleget tenniük. Ennek
alapján több jogvédőt is eltiltottak attól, hogy külföldre utazzon, az ingóságaikat
lefoglalták, számláikat zárolták. Közülük egyesek akár 25 évre is börtönbe
mehetnek, pusztán azért, mert külföldi támogatást fogadtak el.
“Az Amnesty helyi szervezeteinek is bőven kijutott a támadásokból.
Indiától Magyarországig a hatóságok zaklatták a munkatársainkat, utóbbi helyen házkutatást
tartottak és befagyasztották a számlánkat.” – mondta Kumi Naidoo.
Ha nem tartod be a
szabályt, jön a börtön
Több ország, például Azerbajdzsán, Kína vagy Oroszország további
adminisztratív követelményeket vezetett be. Azok, akik nem teljesítik a feltételeket,
mint például az azeri jogvdéő, Raszúl Dzsafarov, börtönbe mennek.
“Azért vettek őrizetbe, mert demonstrációkat szerveztem és
igyekeztem mobilizálni az embereket az emberi jogi klubomon keresztül.” – mondta
Raszúl, aki 2016-os szabadon engedése előtt több mint egy évet töltött
börtönben.
“Borzalmas a légkör. Azoknak, akik ellen nem még nyomoznak
vagy még nem tartóztattak le, fel kellett függeszteniük a munkájukat illetve a
szervezetük teljes működését. Sokan otthagyták Azerbajdzsánt.”
Az új szabályok a gyakorlatban azt jelentik,
hogy a hatóságok a civilek minden egyes egyes lépését árgus szemmel figyelik.
Kínában a szervezett bejegyzésétől, a pénzügyi beszámolókon át egészen a
munkatársak felvételéig és az adománygyűjtésig minden területen érvényesül a totális
állami kontroll.
Oroszországban a külföldi támogatást kapó szervezeteket “külföldi
ügynökként” bélyegzi meg a kormány, amely terminológia valójában “kémet” vagy “árulót”
jelent. A szabályozás annyira tág és homályos, hogy még egy diabéteszeseknek
segítő szervezetnek is magára kellett aggatnia a “külföldi ügynök” bélyeget,
illetve komoly pénzbüntetést kellett fizenie. A szervezetet végül 2018 októberében
arra kényszerítették, hogy szüntesse be a munkáját. Egészségügyi,
környezetvédelmi és nőjogi mozgalmak szintén a célkeresztbe kerültek.
Az orosz példa
Az orosz kormány civil szervezet ellenes lépéseit több ország
is másolni kezdte.
Magyarországon számos civil szervezetnek
kellett magára aggatni a “külföldről támogatott szevezet” bélyeget, miután a
kormány egy törvény elfogadásával megpróbálta aláásni a jogvédő civil
szervezetek iránti társadalmi bizalmat. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek
eleget a törvénynek, komoly pénzbüntetést vagy legvégső esetben akár a megszűnést
kockáztatják. 2018 júniusában a magyar kormány elfogadtatott egy másik törvényt,
amely elsősorban a menekülteknek és migránsoknak segítő szervezeteket és azok
munkatársait veszi célba.
“Soha nem tudhatjuk, hogy éppen mi fog történni velünk vagy
más szervezetekkel, nem tudjuk, hogy milyen törvényeket hoznak még ellenünk.” –
mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország munkatársa.
“Az Amnesty Magyarország több munkatársát is érte online zaklatás,
erőszakos és halálos fenyegetéseket is kaptunk. Néhány hely nem mert helyet
adni az eseményeinknek, és voltak olyan iskolák is, amelyek a hatóságok megtorlásától
tartva inkább visszamondták az emberi jogi óráinkat.”
Több országban a civil szervezetek elleni támadások
kifejezetten a kiszolgáltatott csoportokat képviselők ellen irányulnak. Ezek
elsősorban nőjogi, szexuális és reprodukciós jogokkal, LMBTI jogokkal és
külföldiek jogaival foglalkozó szervezetek.
“Senkit sem lenne szabad azért üldözni, mert
kiáll az emberi jogokért. A politikusaiknak garantálniuk kell az egyenlőséget
és a biztonságos munkakörnyezetet, megfelelő egészsésgügyi ellátást, oktatást
és lakhatást mindenki számára.” – mondta Kumi Naidoo.
“A
jogvédők azért dolgoznak, hogy a közös világunk mindannnyiunk számára jobb
hely legyen. Nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy mennyire fontos munkát
végeznek ezek a szervezetek. 2018 decemberében a világ vezetői a jogvédők védelméről
szóló ENSZ egyezmény 20. évfordulóján megerősítették, hogy megvédik a
jogvédőket. Itt az ideje, hogy a szavakat felváltsák a tettek.”
Olyan országokban is látunk
példákat a civil szervezetek működésének és az egyesülési jognak a korlátozására,
amelyekről teljesen más kép él a fejünkben. Az Egyesült Királyság, Írország,
Ausztrália és az Egyesült Államok is ezek közé tartozik. A civil szervezeteket
és aktivistákat tömörítő globális szervezet, a CIVICUS szerint az Amnesty
jelentése nagyon is időszerű.
“Ez a jelentés a legjobbkor
jelenik meg elnézve a civil szervezeteket érő támadásokat. Ha megmutatjuk, hogy
mi is történik valójában, akkor talán a civil szerveteteket és az emberi
jogokat támogatók még meg tudják akadályozni a további károkat.” – mondta Mandeep
Tiwana, a CIVICUS programfelelőse.
