A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország szervezésében fajsúlyos nemzetközi konferencia zajlik ma a bíróságok függetlenségéről és a közigazgatási bíróságok felállításáról az MTA TK Jogtudományi Intézetében.
A tekintélyes
hazai és európai szakértők előadásait és beszélgetéseit nagyszámú hallgatóság
követi, közöttük számos európai ország budapesti nagykövete is. A
felszólalásokból kirajzolódó általános vélemény, hogy a különbíróságok a
tervezett formában nem segítik majd az igazságkereső polgárokat, viszont
lehetőséget adnak a kormánynak az ítélkezés befolyásolására.
Tavaly decemberben
valódi szakmai és politikai egyeztetés nélkül új bíróságokat hozott létre az
Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége. Az új közigazgatási bíróságok sok
embert érintő és politikailag kényes ügyekben döntenek majd. Ezek a bíróságok
döntenek majd az adókról szóló vitákban, környezetvédelmi és versenyjogi
ügyekben, valamint gyülekezési jogi és menekültügyi eljárásokban. Ehhez képest
nincsenek megalkotva a bíráskodás függetlenségének szilárd garanciái. A
különbíróságok az igazságügyi miniszter irányítása alatt állnak majd, akire az
új szabályozás a rendszerváltás óta példa nélküli módon széles jogköröket ruház.
A miniszter,
vagyis egy politikus mondja majd meg, hogy ki lehet bíró és ki nem, és ő dönt
majd a bírók előléptetéséről is. Az is lehetséges lesz, hogy a Közigazgatási
Felsőbíróságra olyan embereket ültessen be a miniszter, akik bírói gyakorlattal
egyáltalán nem rendelkeznek, mert állami hivatalokokat is ki lehet nevezni bíróként
akár a legfelsőbb szintre is. Nagy a veszélye annak, hogy tömegesen kerülnek a
bíróságokra olyan emberek, akik nem az önálló, független és pártatlan bírói,
hanem az utasításokat teljesítő hivatalnoki munkát szokták meg.
René van Hell holland nagykövet megnyitóbeszéde Fotó: Egyed Péter
„Mindez azt
jelenti, hogy egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt
lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki” – mondta
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. „Egy ilyen rendszer mindannyiunk
jogait korlátozza, sérti a hatalmi ágak elválasztását és aláássa a jogrendszerbe
vetett bizalmat, ami végsősoron az ország gazdaságát és versenyképességét is
veszélyezteti” – tette hozzá Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország
igazgatója.
A jogállamiságot
érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres, ha a reformok hozzájárulnak az állam
átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához” – jelentette
ki René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete. Aki arról is beszélt, hogy „a
jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem
beszélhetünk jogállamról”.
A konferencia
előadói segítenek megérteni, milyen szerepe lehet a nemzetközi szervezeteknek,
az Európai Unió intézményeinek, a strasbourgi és luxemburgi bíróságoknak a
nemzeti bíróságok függetlenségének megőrzéséveben. Számos példával
illusztrálták, hogy a bíráknak, bírói szervezeteknek, az igazságszolgáltatás
szereplőinek jelentős szerepük van saját függetlenségük megőrzésében.
A nagyszabású tudományos rendezvényt Hollandia
és Svájc budapesti nagykövetsége, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és
Emberi Jogok Irodája támogatta.
