Levél Áder Jánosnak a közigazgatási bíróságokról

A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország levélben kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt.

Dr. Áder János úrnak

köztársasági elnök

Köztársasági Elnöki Hivatal

Sándor-palota, 1014 Budapest,
Szent György tér 1–2.

Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227

Fax: +36 (1) 224-5039

sajto@keh.hu

Tisztelt
Köztársasági Elnök Úr!

Abban a reményben fordulunk Önhöz, hogy érveinkkel
egyetértve nem írja alá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely
meggyőződésünk szerint káros Magyarországnak és a magyar polgároknak.

2018. december 13-án az
országgyűlés ismét olyan törvényt fogadott el, amely aláássa a jogállamiságot,
mivel sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Az elfogadott törvény szerint
közigazgatási ügyszakban az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki
lehet bíró és ki nem. Bár a törvény értelmében a közigazgatási bírók választott
képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a
bírónak jelentkezőket, ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi
miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. A
miniszter nemcsak a bírók kinevezéséről, hanem az előléptetésekről és magasabb
fizetésekről is dönthet, így felmerül annak a veszélye, hogy nem a jogi
meggyőződés, hanem a lojalitás kifejezésre juttatása lesz a döntő szempont az
ítélkezés során.

Mivel a közigazgatási bíróságok
számtalan emberi jogot érintő ügyben döntenek, a törvényjavaslat súlyosan
veszélyezteti a magyar polgárok és a Magyarországon élők szabadságát.
Tüntetések szervezőinek, rendőri visszaélések áldozatainak és környezetvédőknek
is nehezebb lesz például érvényesíteni a törvényekben biztosított jogaikat. A
közigazgatási bíróságok átalakítása a demokráciát is tovább rombolja: a
választási kampányról és a szavazatszámlálásról is olyan bírók fognak dönteni,
akik személyesen függnek a kormánytól, vagyis a választáson induló egyik párt
embereitől.

A törvényjavaslat káros a magyar
gazdaság számára is: aláássa a befektetői bizalmat. A gazdaság szereplői
óvatosabb befektetési politikát követhetnek, ha tudják, hogy az adóhivatal vagy
más hatóságok, így a például versenyhivatal vagy a pénzügyi szektor
felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank döntéseit igazi, független bíróságok
előtt nem tudják megtámadni. Félő, hogy a gazdaságban nem a tisztességes
verseny érvényesül, hanem átláthatatlan háttéralkuk fogják torzítani a piacot.

A kormány mindössze öt napot
adott a társadalmi vita lefolytatására, hatástanulmány nem készült, ami sérti a
jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi
CXXXI. törvényt, hiszen három munkanap és két hétvégi nap nyilvánvalóan nem
elegendő a társadalmi egyeztetés lefolytatására egy ilyen fontos és komplex
területet érintő szabályozás esetén.

Emlékeztetjük: 2012-ben a kormány
megpróbálta a jelenlegihez hasonlóan központosítani a bírók kinevezését. Az
akkori terv szerint az Országos Bírósági Hivatal parlament által választott
elnöke döntött volna a bírók kinevezéséről. Ettől a rendszertől az európai
szervek és a magyar polgárok tiltakozása védte meg az országot. 2012-ben
kiderült, sérti a Velencei Bizottság által a bírói függetlenséggel kapcsolatban
meghatározott minimumkövetelményeket, ha egyetlen ember dönthet az összes
bíró kinevezéséről. Az elfogadott törvény ezt a rendszert hozná vissza azzal a
különbséggel, hogy a kormány egyik tagját ruházná fel ezzel a jogosítvánnyal,
ami a hatalmi ágak elválasztása szempontjából még problematikusabb.

A törvény az Európai Unió jogát
is sérti. A Magyarország ellen indított 7. cikkely szerinti eljárásban is
fontos érv volt, hogy a magyar szabályozás nem garantálja kellően a bíróságok
szervezeti függetlenségét, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság is
többször kifogásolta, hogy a bírók kinevezésébe beleszólhat a kormány – ehhez
képest az új magyar rendszer pontosan ezt a jogosítványt adná a magyar kormány
kezébe.

Dr. Trócsányi László igazságügyi
miniszter a törvényjavaslatról kikérte ugyan a Velencei Bizottság véleményét,
de az Országgyűlés a véleményt nem várta be: a törvényt szerdán fogadták el,
miközben a Velencei Bizottság leghamarabb jövő márciusban foglalkozik az
üggyel.

A fenti érvek miatt kérte
Önt az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, hogy a törvényt ne írja alá.

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Fontosnak tartjuk, hogy Ön a
nemzet egységének megtestesítőjeként szem előtt tartsa a jogállamiság és a
hatalmi ágak elválasztásának elvét, hiszen ez közös érdekünk.

Erre tekintettel és a fentiek alapján
a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország arra kéri
Önt, hogy az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogával élve ne írja
alá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, hanem észrevételeinek
közlésével megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek azzal a felhívással,
hogy az Országgyűlés a törvényt ismételten tárgyalja meg az egyes házszabályi
rendelkezésekről szóló 10/2014 OGY határozat 78. § (1) bekezdése értelmében az
újratárgyalásra rendelkezésre álló határidőben, a  Velencei Bizottság véleményét bevárva, ugyanis
a bírósági rendszer ilyen mélységű és fontosságú átalakítása a lehető
leggondosabb előkészítést igényli, amelynek során figyelembe kell venni az
európai jogi előírásokat és hagyományokat.

Budapest, 2018. december 17.

Tisztelettel:

Dr. Pardavi Márta és Dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei

Dr. Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója

LEVÉL ÁDER JÁNOSNAK