Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a közigazgatási bíráskodás miniszteri igazgatás alá rendeléséről szóló törvényt. Eddig a kormánytól szervezetileg független volt az intézmény, a változás azt eredményezi, hogy a Kormány az igazságügyi miniszteren keresztül döntő befolyást szerez arra, hogy kiből lehet bíró, kiből lehet bírósági vezető.
A kormánytöbbség feltehetően újabb tízmilliárdokat költ arra, hogy a saját hatalmi érdekeit szolgálja ki és korlátozza az emberek független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát.
A ma elfogadott két törvény szerint 2020.
január 1-től jelentősen megváltozik a bíróságok szervezete és igazgatása. A
döntés fontos területeket érint: adóügyeket, építési ügyeket, közbeszerzéseket,
médiával kapcsolatos ügyeket, választási ügyeket és gyülekezéssel kapcsolatos
ügyeket is. Ezek mind olyan területek, ahol kiemelten fontos, hogy a bíróságok
a kormánytól és a politikai befolyástól mentesen működjenek.
“A két törvény elfogadásának nincs szakmai
indokai, ez egy politikai döntés, amellyel megpróbálja a kormánytöbbség növelni
a befolyását a bíróságokra is. Csodálkozni azonban nem nagyon tudunk, ez a
lépés is jól illeszkedik a kormány jogállamiságot folyamatosan leépítő
intézkedései sorába. – mondta Vig Dávid,
az Amnesty International Magyarország igazgatója.
2019 a közigazgatási bíráskodás
felhigításának éve lehet. Bár a kormány nem tett közzé költségbecslést a
mostani tervezetekhez, egy 2016-os számítás szerint az átalakítás költségei már
az első évben 56 milliárd forintot jelentenek. Hatásköröket kapott az
igazságügyminiszter arra, hogy 2019 során új bírók kinevezéséről döntsön. Egy
korábbi rendeletmódosítás pedig előnyösebben értékeli a közigazgatásban szerzett
gyakorlati időt, így az új rendszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a bírói
álláshelyeket nagyobb arányban töltsék fel a közigazgatásból érkezőkkel.
Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás
azonban két eltérő hatalmi ág, eltérő szemlélettel és eltérő célokkal. A
közigazgatásból érkező és a minisztertől függő bírók nagyobb aránya kétségessé
teszi, hogy a közigazgatási bíráskodás mennyiben fog tudni megfelelni az
igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága kritériumainak.
Az új szervezetben az igazságügyminiszternek
egy sor olyan jogköre lesz amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a
miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör
lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogköröket a
miniszter gyakorolja, a bíróságok létszámát a miniszter határozza meg és a
bíróságok elnökeit is a miniszter nevezi ki.
A miniszter hatásköreinek gyakorlását az
országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni. A Tanács
jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek,
így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának
ellenőrzésére. Mint ismeretes, az Országos Bírói Tanács több alkalommal hívta
fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kinevezésekkel,
valamint bírósági vezetői megbízásokkal kapcsolatos szabálytalanságaira.
A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a
jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem
szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését. Ráadásul a Velencei Bizottság véleményét sem várta meg a kormány.
Az Európai
Bizottság legfrissebb,
2018-as, az európai országok hatékonysági adatait összehasonlító felmérése
szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az
Európai Unióban: az adatok szerint a magyar közigazgatási bíróságok intézik el
a legrövidebb idő alatt a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeit és az első fokú
eljárás időtartama 2010 és 2016 között folyamatosan és jelentősen csökkent.
Jelentős ügyekben a közigazgatási bíróságok jelenleg is hatékonyan és
időszerűen ítélkeznek.
A törvényjavaslat vitájában az előterjesztő
és a kormányzat sem adott érdemi, tartalmi magyarázatot arra, hogy miért van
szükség a közigazgatási bíráskodás rendszerének több tízmilliárd forintba
kerülő átalakítására.
