Az Amnesty International bejelenti, hogy visszavette Aung szan Szú Csítól “A Lelkiismeret Nagykövete” díjat, ami a szervezet legfontosabb emberi jogi elismerése. A példátlan lépésre azért került sor, mert Mianmar vezetője szégyenletesen elárulta azokat az értékeket, amelyekért egykor bátran küzdött.
Tegnap Kumi Naidoo, az Amnesty főtitkára levélben
tájékoztatta a politikust, hogy a 2009-ben neki ítélt díjat visszavonja a
szervezet. A mandátuma felénél tartó, a házizőrizetből nyolc éve kiengedett
Aung szan Szú Csí kapcsán Kumi Naidoo elmondta, hogy az Amnesty rettenetesen
csalódott benne, amiért nem küzdött az emberi jogokért, és totális
közömbösséget mutatott a mianmari katonaság emberiesség elleni bűncselekményei
és a szólásszabadság elfojtása kapcsán.
“Mint Lelkiismereti Nagykövetünktől, elvártuk volna
tőled, hogy továbbra is kiállj az emberi jogok mellett, és felemeld szavad az
igazságtalanságok ellen, történjenek azok akár Mianmarban is.” – írta Kumi
Naidoo.
“Nagyon csalódottak vagyunk, hogy többé már nem te vagy a
remény, a bátorság és az emberi jogok jelképe. Az Amnesty International a
továbbiakban nem tarthat téged “A Lelkiismeret Nagykövetének”, ezért nagy
szomorúsággal, de visszavesszük az elismerést tőled.”
Aung szan Szú Csí átveszi a díjat Salil Shettytől, az Amnesty akkori főtitkárától
A jogsértések állandósulása
Mióta 2016 áprilisában Aung szan Szú Csí lett a mianmari
polgári kormányzat de facto vezetője, ő és kormánya aktívan hozzájárult több
súlyos jogsértés állandósulásához.
Az Amnesty régóta komoly kritikával illette Aung szan Szú
Csít és a mianmari hatóságokat, amiért nem léptek fel az évek óta apartheiddel
felérő elnyomásban élő rohingyák üldözése ellen Arakán állam területén. A
rohingyák ellen indított legutóbbi etnikai tisztogatás során a mianmari
biztonsági erők több ezer embert öltek meg, lányokat és nőket erőszakoltak meg,
fiúkat és férfiakat kínoztak meg és zártak börtönbe, illetve több száz komplett
falut égettek porig. Több mint 720 000 rohingya menekült a szomszédos
Bangladesbe. Az ENSZ szakértőinek vizsgálata arra jutott, hogy a mianmari
katonaság vezetőit népirtás vádjával kell bíróság elé állítani.
Bár a polgári kormány nem ellenőrzi a katonaságot, Aung
Szan szú Csí elősegítette az általuk elkövetett bűncselekmények miatti
felelősségrevonás elmaradását azzal, hogy folyamatosan bagatellizálta vagy
tagadta a jogsértések tényét és akadályozta, hogy nemzetközi vizsgálatok
kezdődjenek. Vezetése alatt a hatóságok a rohingyák ellen uszítottak: “terroristáknak”
nevezték őket, azzal vádolták meg, hogy ők gyújtották fel a saját otthonaikat
és csak kitalálták, hogy megerőszakolták őket. A kormányzati média
becsületsértő és megbélyegző cikkeket tett közzé, amelyben “utálatos emberi
bolháknak” és “kitépendő gyomoknak” nevezték őket.
“Aung szan Szú Csí hallgatása a rohingyák elleni bűncselekmények
kapcsán az egyik oka, hogy többé nem tarthatjuk számon mint a legjelentősebb emberi
jogi díjunk nyertesét.” – mondta Kumi Naidoo.
“Az emberiesség elleni bűncselekmények letagadása miatt
kevés remény van arra, hogy véget érjen a rohingyák üldözése és javuljon annak
a több százezer embernek az élete, akik vagy Bangladesben élnek menekültként vagy
még mindig Arakán államban vannak. Ha a kormány arra sem képes, hogy elismerje
az ellenük elkövetett szörnyűségek tényét, nem valószínű, hogy bármit tenni fog
a helyzetük javításáért.”
Az Amnesty Arakán állam mellett felhívta már a figyelmet
Kacsin és Shan állam északi részén történt jogsértésekre is, ahol a katonaság
háborús bűncselekményeket követett el különböző kisebbségi csoportok ellen.
Ezek az esetek kapcsán sem mondott vagy tett semmit Aung szan Szú Csí. Sőt,
hogy a helyzetet tovább rontsa, az általa vezetett polgári kormányzat szigorúan
korlátozta a humanitáris segélyek eljuttatását a területre, ezzel tovább növelve
több mint 100 000 elüldözött ember szenvedését.
A szólásszabadság elleni támadások
Bár igaz, hogy a katonaságnak kiterjedt hatalma van az
országban, vannak területek, ahol a polgári kormánynak komoly lehetősége lenne,
hogy védje és fejlessze az emberi jogokat, elsősorban a véleménynyilvánítás, az
egyesülés és a gyülekezés területén. De amióta Aung szan Szú Csí hatalomban
van, jogvédőket, aktivistákat és újsággírókat tartóztattak le és börtönöztek
be, míg másokat zaklatják és üldözik a munkájuk miatt.
A politikus és kormánya nem tett semmit a jogkorlátozó törvények
eltörléséért, köztük azok hatályon kívül helyezéséért sem, amelyek alapján például
őt is házi őrizetben tartották. Ehelyett többször nyilvánosan védelmébe vette a
jogkorlátozó törvényeket, legutóbb amikor a Reuters két újságíróját vették
őrizetbe, amiért a mianmari katonaság által elkövetett atrocitásokat
dokumentálták.
Aung Szan szú Csí 2009-ben kapta meg az Amnesty “A Lelkiismeret
Nagykövete” díját békés és erőszakmentes ellenálláért illetve az emberi
jogokért és demokráciáért végzett munkája elismeréseként. Ekkor még házi
őrizetben volt, napra pontosan ma nyolc éve engedték szabadon. A díjat végül
2013-ban vette át, akkor köszönő beszédében arra kérte az Amnestyt, hogy “továbbra
is tartsa rajta a szemét az országon, és segítsen egy olyan ország megteremtésében,
ahol a remény és a történelem egymásra talál.”
“Komolyan vettük Aung szan Szú Csí kérését, ezért sem
mehetünk el szó nélkül a Mianmarban zajló jogsértések mellett.” – mondta Kumi Naidoo.
“Küzdeni fogunk az igazságért és az emberi jogokért Mianmarban, vele vagy
nélküle.”
