Emberi Jogi Képzők Képzése – Pécs edition

2018. november 2-4. között tartottuk meg az első pécsi emberi jogi képzők képzését. 13-an vettek részt a 3 napos workshopon, akik elsajátították az emberi jogi nevelés alapjait, az érzékenyítés technikáit és az Amnesty International óravázlatait.

Varga Zsófia beszámolója:

Az Amnesty International Magyarország és az Emberség Erejével Alapítvány megtartotta a novemberi négynapos hosszú hétvége alatt az első pécsi Képzők Képzését Beöthy Ádám és Csákány Viktória trénerek közreműködésével.

A képzésen egyetemisták, pedagógusok és ifjúsággal foglalkozó szakemberek vettek
részt két fontos céllal. Egyrészt, hogy megismerve és kitanulva az emberi jogi
oktatás módszertanát képzőként segítsék az Emberi jogi oktatási programot. Másrészt, hogy
közösen megalapítsák a pécsi emberi jogi képzők közösségét.

A három nap során a résztvevők megismerték az Amnesty International-t és új programjait (pl. Freedom Clubs), továbbá egy rendkívül gyakorlatorientált és interaktív képzés alatt különböző kis- és nagycsoportos gyakorlatokkal elsajátították az oktatás módszertanát, valamint az órák tartalmát és tematikáit.

Ezenkívül Nyirati András emberi jogi tréner bemutatta Emberség Erejével Alapítvány, az Erősődő Civil Közösségek és az Emberi Jogi Nevelő Országos Hálózat terveit és különböző oktatási módszereit (pl. online játékok, társasjátékok).

A magam részéről már évek óta részt szerettem volna venni ezen a képzésen, és külön nagyon örültem annak, hogy egy olyan szép városban, mint Pécs, végre alkalmam adódott rá. Továbbá, hálás vagyok azért, hogy egy olyan nyitott szellemű és aktív csoporttal dolgozhattam együtt a képzés során, akik minden feladatnál rendkívül őszintén és lelkesen adtak hozzá a közös csapatmunkához.

Úgy gondolom, hogy mindenki számára, de különösen már fiatal korban elengedhetetlen saját jogaink megismerése és a jogérvényesítés módszereinek elsajátítása annak érdekében, hogy bátran és magabiztosan álljunk ki magunkért és egymásért bármilyen helyzetben!

A Gyűlöletbűncselekmények ismertetéséről szóló órának a részleteivel ismerkednek a képzés résztvevői.

Jaber Daniella beszámolója:

November 2-4. között lehetőségem adatott, hogy részt vegyek az Amnesty Pécsett
megrendezett emberi jogi képzésén.

A program célja, hogy olyan fiatalokat képezzen ki, akik különböző
iskolákba ellátogatva pozitív nyomot tudjanak hagyni a diákokban az emberi
jogok területén, egy olyan folyamatot elindítva, amely különböző módszerekkel
es feladatokkal rávezeti őket a kritikus gondolkodásra. Kezdetben a program leírását látva kicsit megijedtem az intenzitástól, az
információzuhatagtól, nem beszelve a vizsga szó látványáról.

A kedves
fogadtatás és a feladatokkal való megismerkedés után azonban minden
aggodalmam elszállt.

Úgy éreztem, hogy ez a 3 nap is egyfajta érzékenyítés volt nekünk is, mely
során nagyon sok mindenen elgondolkodtam és felnőttfejjel is rendkívül sokat
tanulhattam. Az első nap az ismerkedésen volt a hangsúly, olyan módszerekkel, feladatokkal,
amiket az órainkon is tudunk hasznosítani, összekötve a kellemest a hasznossal.

A másik 2 napon pedig specifikus módszertani feladatokkal és témákkal
foglalkoztunk, mint például a nemi egyenlőség, diszkrimináció színterei és, hogy
ezeket, hogyan lehetne beépíteni egy, a 11-13 éves korosztállyal foglalkozó
órába.

Jogi fogalmak letisztázásra is sor került, ami magában foglalta a
magyar büntető törvénykönyvvel kapcsolatos általános felvilágosítást és különböző
konkrét jogesetekkel való megismerkedést.

Ezenkívül sokat segített a képzés például a kommunikációm.
A saját példámból kiindulva órákon keresztül tudnék minden témában hosszú körmondatokban
beszélni, ami azonban nem túl hatékony amikor korlátozott időkeretben kell nemcsak
nagyobb mennyiségű információt átadni a diákoknak, de a figyelmüket és érdeklődésüket
is fenn kell tartani.

Az egyik leghasznosabb módszer, amit tanultam az a Victim-Acountable modell,
melynek lényege szerint egy-egy eseményt 2 szemszögből közelíthetünk meg, hol áldozat,
hol pedig felelős szerepben. Ebből nagyon sokat tanultam saját magammal és konfliktusaim kezelésével
kapcsolatban is. Mindig is hajlamos voltam magamat az áldozat szerepében látni,
azonban ez a feladat rávilágított arra, hogy minden érmének két oldala van és
akármennyire érzem magam bizonyos szituációkban megsértve, vagy érzek bizonyos
szituációkat igazságtalannak, a felmerülő konfliktusokat nem szabad pusztán a
szubjektív benyomásaim alapján megítélni.

Tudom, hogy egyedül nem fogom tudni megváltani a világot,
de ha már csak egy kicsit is hozzá tudok járulni ahhoz, hogy az emberek érzékenyebben
álljanak egymáshoz, akkor már megérte részt vennem ebben a programban, és
izgatottan várom, mit hoz a jövő.