A szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, az egész régióban jelentősen csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma – áll az Amnesty International a ma megjelent 2017-es halálbüntetésről szóló jelentésében.
Guinea
lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes
bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést, míg Kenya
a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget.
Burkina Faso és Csád új jogszabályok elfogadásával illetve
törvénytervezetek benyújtásával szintén komoly lépéseket tett
e büntetési nem visszaszorításáért.
“Az
itt zajló folyamat miatt a remény lángjaként tekinthetünk a
szubszaharai régióra a halálbüntetés eltörléséért folyó
küzdelemben. A régió országainak vezetői megmutatták, hogy már
csak karnyújtásnyi távolságra van a legkegyetlenebb,
legembertelenebb és legmegalázóbb büntetési mód eltörlése.”
– mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
“Ha
2018-ban a régió még több kormánya tesz lépéseket a
halálbüntetés csökkentése és eltörlése felé vezető úton, a
kivégzéseket továbbra is alkalmazó országok elszigetelődése
még nyilvánvalóbb lesz.“
“Most,
hogy már húsz szubszahari ország törölte el a halálbüntetést
az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a
világ többi része is kövesse az példájukat, és meghagyja ezt
az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek.”
A
szervezet csökkenést dokumentált
az itt található
országok által végrehajtott kivégzések
számában. Míg 2016-ban ismereteink
szerint öt ország,
2017-ben már csak kettő, Dél-Szudán és Szomália hajtott végre
kivégzéseket. Bár a jelentések szerint Botswana és Szudán
2018-ban újra bevezette a kivégzéseket, a szervezet hangsúlyozza,
hogy ennek nem szabad beárnyékolnia azokat a pozitív lépéseket,
amelyeket a régió többi országában
végbementek.
Egy
másik afrikai ország, Gambia aláírt egy nemzetközi
megállapodást, amely arra kötelezi, hogy ne végezzen ki senkit,
és lépéseket tegyen a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai
elnök 2018 februárjában hivatalos moratóriumot vezetett be a
kivégzésekre.
Jelentős
előrelépés mindenfelé
A
szubszaharai Afrikában megfigyelhető pozitív változások jól
mutatják azt a globális tendenciát, amely szerint tovább csökkent
a halálbüntetés alkalmazása világszerte 2017-ben.
Az
Amnesty International 2017-ben 23 országban legalább 993 kivégzést
dokumentált, 4%-al kevesebbet, mint 2016-ban (1032 kivégzés) és
39%-al kevesebbet, mint 2015-ben (amikor a szervezet jelentése
szerint 1634 kivégzés történt, ami a legmagasabb szám 1989 óta).
2017-ben
53 országban legalább 2591 halálos ítélet született, ami
jelentős csökkenés a 2016-os 3117-hez képest. Ezek a számok nem
tartalmazzák azt a több ezer halálbüntetést és kivégzést,
amelyeket az Amnesty International információi szerint Kínában
szabtak ki és hajtottak végre, ezek a számok ugyanis államtitoknak
számítanak és nem ismerhetőek meg.
Guinea
mellett Mongólia is eltörölte a halálbüntetést, és ezzel
2017-re 106-ra emelkedett a de jure abolicionista országok száma.
Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények
esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, a de
facto eltörlő országok száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország
folytatta a kivégzéseket – hasonlóan mint 2016-ban – annak
ellenére, hogy egy kis szünet után több állam újra alkalmazni
kezdte a legkegyetlenebb büntetési nemet.
A
halálbüntetést rendületlenül támogató országokban is
történtek fontos lépések. Iránban a regisztrált kivégzések
száma 11%-al, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő
kivégzések száma 40%-al csökkent. Az országban növelték annak
a kábítószernek a törvényi mennyiségét, amely esetében
kötelező halálbüntetést kiszabni. Malajziában bevezették az
ítélet mérlegelésének lehetőséget a kábítószerkereskedelem
esetében. Ezek a változások a jövőben valószínűleg mindkét
országban csökkenést fognak eredményezni a halálos ítéletek
számában.
“Az,
hogy még mindig vannak országok, ahol a kábítószerrel
kapcsolatos bűncselekmények esetében továbbra is alkalmazzák a
halálbüntetést, komoly gond. Az Irán és Malajzia által megtett
lépések azonban jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több
olyan országban is történnek próbálkozások, amelyek még mindig
végeznek ki embereket.”- mondta Salil Shetty.
Indonéziában,
ahol 2016-ban négy embert végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos
bűncselekmények miatt, a tavalyi évben egyáltalán nem hajtottak
végre kivégzést és enyhe csökkenés mutatkozott a halálos
ítéletek számában is.
Zavaró
mutatók
Azonban
továbbra is vannak aggasztó tendenciák.
15
ország szabott ki halálos ítéletet illetve végzett ki embereket
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, megsértve
ezzel a nemzetközi jogi előírásokat. A közel-keleti és az
észak-afrikai régió jegyzi a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos
kivégzést 2017-ben, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben
található a legtöbb ország, amely a halálbüntetéshez
folyamodott ennél a típusú bűncselekménynél (16-ból 10).
Az
Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerrel
kapcsolatos kivégzéseket – Kínában (ahol a számok
államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban. A
titkosság, mely a halálbüntetést övezi Malajziában és
Vietnámban, lehetetlenné tette annak meghatározását, hogy
történtek-e kábítószeres bűncselekmények miatti kivégzések.
Szingapúrban 2017-ben 8 embert akasztottak fel, mindnyájukat
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, ami duplája a
2016-os kivégzések számának. Hasonló volt a tendencia 2016-ban
Szaúd-Arábiában, ahol az ilyen jellegű bűncselekmények miatti
lefejezések az összes kivégzés 16 százalékáról 2017-re 40%-ra
szöktek fel.
“E
szörnyű büntetés eltörlése irányába tett fontos lépések
ellenére még mindig van néhány vezető, aki inkább
visszaállítaná a halálbüntetést mint “gyors megoldást”,
ahelyett, hogy a gyökerénél ragadná meg a problémát humánus,
hatékony és bizonyítottan működő módszerekkel. A valóban erős
vezetők az igazságot akarják érvényesíteni, nem az embereket
kivégezni.” – mondta Salil Shetty.
“A
Közel-Keleten illetve az ázsiai és csendes-óceáni térségben
széles körben alkalmazott drákói drogellenes intézkedések
teljesen hibásan közelítik meg a problémát.”
A
kormányok számos más nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak
2017-ben. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan
bűncsekekményekért,
amelyeket még
18 éves koruk
előtt követtek
el, és legalább 80 ember van halálsoron.
Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az
Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket
végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az
Amnesty International több
olyan esetet dokumentált
Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában,
amelyekben olyan emberek néznek szembe a halálbüntetéssel, akiket
kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a
„beismerő vallomásra”.
Iránban és Irakban ezek közül a ”vallomások” közül
néhányat élőben is közvetített a televízió.
Bár
összességében a kivégzést alkalmazó országok száma
változatlan maradt, Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab
Emirátusok is egy kis szünet után újra végzett ki embereket.
Egyiptomban körülbelül 70%-al nőtt az ismert halálos ítéletek
száma 2016-hoz képest.
Előretekintés
Mivel
világszerte még legalább 21919 halálra ítélt emberről tudunk,
a közvéleménynek továbbra is fenn kell tartania a nyomást a
halálbüntetést alkalmazó országokkal szemben.
2017-ben
pozitív lépések történtek, ezek hatása az elkövetkező
hónapokban és években látszódni fog. Azonban mivel néhány
ország visszafelé halad – vagy legalábbis fennáll ennek a
veszélye – a halálbüntetés elleni küzdelem ugyanolyan alapvető
fontosságú marad, mint korábban.
“Az
eltelt negyven év alatt globális szinten hatalmas pozitív
változást láttunk a halálbüntetés tekintetében, de sürgős
lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az állam által
elkövetett gyilkosságok borzalmas gyakorlatát.” – mondta Salil
Shetty
“A
halálbüntetés az erőszak kultúrájának a tünete, nem pedig a
megoldás rá. Az emberek támogatásának hála bátran szembe
szállhatunk ezzel a kegyetlen büntetéssel, és mindenhol véget
vethetünk a halálbüntetéseknek.”
Az
Amnesty International minden körülmények közt ellenzi a
halálbüntetést, függetlenül a bűncselekmény természetétől,
az elkövető személyétől, vagy az állam által alkalmazott
kivégzési módszertől. A szervezet a halálbüntetést az élethez
való jog megsértésének tekinti, azt kegyetlen, embertelen és
megalázó büntetési formának tartja.
