Az Amnesty új kutatása bemutatja a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását. Nők a világ minden tájáról stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be az internetes zaklatások következtében.
A
szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvéleménykutatást
18 és 55 éves nők körében Dániában, Olaszországban,
Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban,
az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.
A
nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%)
számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online
zaklatást vagy bántalmazást,
Olaszországban ez a nők 16%-át, az Egyesült Államokban 33%-át
érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte,
hogy a fizikai biztonsága
is veszélybe került.
“Az
internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők számára. Nem
újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség
a közösségi média felületeken. A
kutatás azt mutatja be, hogy milyen káros következményei vannak a
nők ellen az online térben elkövetett zaklatásoknak.” – mondta
Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi
jogokkal foglalkozó kutatója.
“A
rémálom nem ér véget
azzal,
ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz
vagy azt
írják neked, hogy meg fognak erőszakolni,
amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz,
hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik.
Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon
gyorsan képes
eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen
juthatunk el egy
célzott gyűlölet cunamiig.
A közösségi média cégeknek el kell kezdeniük komolyan
foglalkozni a problémával.”
Stressz,
szorongás és pánikroham
Az
Amnesty által megkérdezett nők magukat átlagos internet
használóként írták le.
- Az
online zaklatást tapasztaló nők közel fele (46%) mondta azt, hogy
a zaklatás vagy bántalmazás
nőgyűlölő vagy
szexista volt. - A
megkérdezettek ötöde (Olaszországban 19%) és negyede
mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést
tartalmazott. - 58%
a válaszadóknak
számolt be rasszista, szexista vagy homo- illetve transzfób
tartalmakról. - A
nők 26%-nak valamilyen személyes vagy személyazonosításra
alkalmas adatát is megosztották (az úgynevezett “doxing”
jelenség
vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása). - A
megkérdezettek több mint fele (59%) szerint
a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől
származott.
Az
online bántalmazásoknak
nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek.
- A
megkérdezettek 61%-a mondta, hogy a zaklatás eredményeképpen
csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a
magabiztosságát. - Több
mint felük (55%) tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot. - 63% nem tudott rendesen
aludni az online bántalmazás
vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75%-a
nyilatkozott így. - 56%
mondta, hogy a zaklatások után hosszabb ideig nem volt képes
összpontosítani.
A némító hatás
A
közösségi média, különösen a nők és sérülékeny csoportok
tagjai számára, nagyon fontos felület,
ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az
online erőszak és zaklatás e
jog ellen intézett közvetlen támadás.
A
megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy,
hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói
szokásaikon. 32%-uk nem
osztott meg többé olyan tartalmat,
amelyből kiderült volna a véleménye különféle
kérdésekben.
“A
közösségi média erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát,
például az információhoz való hozzáférést.
De a mindennapos diszkrimináció és nők elleni erőszak a
digitális világba is beszivárgott, ezért nagyon sok nő inkább
nem vesz részt a közösségi beszélgetésekben vagy öncenzúrát
alkalmaz a magánélete és
személyes biztonsága
érdekében.”
– mondta Azmina Dhrodia.
A
megkérdezettek közel negyede (24%) mondta azt, hogy volt olyan,
hogy a zaklatás miatta a családjuk biztonságát is veszélyben
érezték.
BoomLiveA közösségi média
vállalatok nem tesznek eleget
Az
online zaklatás és bántalmazás minden formájára, a
súlyosságuknak és típusoknak megfelelő,
választ kell találniuk a kormányoknak és a cégeknek.
A
felmérés országaiban a nők túlnyomó
többsége elégedetlen
a kormánya reakcióival, különösen igaz ez Svédországra, ahol
ötször több nő elégedetlen,
mint elégedett (57%). Az Egyesült Királyságban élő nők harmada
(33%), az amerikai és új-zélandi nők 32%-a szerint a rendőrség
nem tesz eleget az online zaklatások megfékezésére.
A
kutatásból az is kiderül, hogy az érintettek szerint a cégeknek
is többet kellene tennie. Csak a megkérdezettek 18%-a mondta,
hogy nagyon, meglehetősen vagy teljesen elégedett a vállalatok
által tett lépésekkel.
“Ezeknek
a cégeknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, köztük
a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindent el kell követniük,
hogy a nők is szabadon és félelem nélkül használhassák a
közösségi médiát.” – mondta Azmina Dhrodia.
A
véleménynyilvánítás szabadsága természetesen kiterjed a sértő,
felkavaró és szexista véleménynyilvánításokra is. De nem
terjed ki a gyűlölet vagy erőszak propagálására és
terjesztésére. Sőt, ezt
a jogot minden embernek
egyformán kell élveznie, ami azt jelenti, hogy a nőknek
is joguk van szabadon,
félelem nélkül részt venniük
az online és offline
térben.
A
közösségi média felületek egyértelművé tették, hogy nem
tolerálják a nemi vagy egyéb
tulajdonságon alapú
zaklatásokat, itt az idő tehát, hogy ez a valóságban is így
legyen. Lehetővé kell
tenniük az egyéni felhasználóknak is, hogy blokkolják,
elnémítsák és szűrhessék az őket elérő tartalmakat, így a
nők (illetve általában a felhasználók) egy kevésbé mérgező
és káros online térben létezhetnek.
A
cégek által alkalmazott moderátorok képzésének pedig arra is ki
kell terjednie, hogy észleljék és kiszűrjék a nemi vagy más
védett tulajdonság alapú zaklatásokat a felületeiken.
Az
Amnesty felszólítja a
kormányokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogszabályi
környezetet és
képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni
online zaklatás jelensége.
Azonban nagyon fontos, hogy ez nem járhat a véleménynyilvánítási
szabadság aránytalan és jogsértő korlátozásával. Az online
erőszak elleni küzdelmet nem lehet kifogásként használni arra,
hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.
Módszertan
A
felmérést az IPSOS MORI készítette. Az online, kvóta
alapú kérdőívre
épülő kutatásban minden országban ötszáz
18-55 év közötti nőt kérdeztek meg az IPSOS
online rendszerének a
segítségével.
A
kvótákat minden egyes országban életkor, régió és kereset
alapján határozták meg a már ismert népességbeli arányok
figyelembevételével.
Az
adatokat a Rim weighting módszerrel súlyozták, hogy az esetleges
előítéleteket korrigálni
lehessen.
A
kutatást úgy állították össze, hogy mindegyik országban
reprezentatív legyen a nők tekintetében. A hibahatár országonként
3-4% között változik.
Összesen
4000 nő vett részt a kutatásban 8 országból. Közülük 911
mondta, hogy már volt áldozata online bántalmazásnak
vagy zaklatásnak, közülük 688-an mondták, hogy ez valamely
közösségi média felületen történt.
|
Ország
|
A
|
Azoknak
|
Azoknak
|
|
Egyesült
|
n=504
|
n=106
|
n=85
|
|
Egyesült
|
n=500
|
n=167
|
n=139
|
|
Új-Zéland
|
n=500
|
n=142
|
n=116
|
|
Spanyolország
|
n=500
|
n=94
|
n=68
|
|
Olaszország
|
n=501
|
n=81
|
n=62
|
|
Lengyelország
|
n=501
|
n=86
|
n=56
|
|
Svédország
|
n=500
|
n=147
|
n=99
|
|
Dánia
|
n=503
|
n=88
|
n=63
|
