Véget kell vetni a békés lengyel tüntetések elleni erőszakos fellépéseknek

A lengyel kormány erőszakosan lép fel a békés tüntetők ellen, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy eltántorítsa az embereket a további tüntetésektől – számol be az Amnesty International egy ma közzétett jelentésben.

JELENTÉS

A Lengyelország: az utcákon az emberi jogokért
című jelentésből kiderül, hogy a hatóságok megfigyelés alatt
tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket annak érdekében,
hogy feloszlassák illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket. 2016
óta több ezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon
az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival
kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető
törvényjavaslatok ellen.

„Ahogy a lengyel kormány egyre szorosabb
kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást, úgy növekszik a
társadalmi ellenállás. A kormány azonban minden tőle telhetőt
megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket. A rendőrség
megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért,
mert kimondják, amit gondolnak.” – mondta Barbora Černušáková,
az Amnesty International Lengyelország-szakértője

„Mind az ENSZ, mind az EU sietett elismerni,
hogy az, hogy a lengyel elnök megvétózta az igazságszolgáltatás
függetlenségét megszüntető törvényjavaslatot, nagyban a
tömegtüntetéseknek köszönhető. Ezeknek a tüntetőknek most még
inkább szükségük van a nemzetközi közösség támogatására a
folytatódó küzdelem során.”

Személyek elleni fenyegetések

2017 júliusában Lengyelország több mint 50
városában tüntetők ezrei közösen álltak ki az
igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető
kormányjavaslatok ellen. A kormány erre különböző rendőri
intézkedéseket vetett be a békés tüntetők ellen, valamint
megsértette a szólásszabadságukat és a gyülekezési jogukat.

A jelenlévő nagyszámú rendőri erők
fémkerítéseket is emeltek, hogy a parlamenttől távol és
látótávolságon kívül távol tartsák a tüntetőket. Több száz
rendőr járőrözött naponta a környéken, és különböző
módszerekkel próbálták fizikailag megakadályozni az emberek
gyülekezését, többek között úgy, hogy körülvették vagy más
módon kordában tartották őket – ezt a módszert „kettlingnek”
nevezik. Kordonnal zárták le utcákat, és fizikailag és
verbálisan fenyegették a tüntetőket.

Július 18-án éjjel egy Klementyna nevű nő az
egyik kivezető úton fényképezte a tüntetéseket. Állítása
szerint a rendőrök fizikailag bántalmazták: „Én csak álltam
ott, amikor az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés
nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa
oszlopának. Arcon vágott. Nem álltam ellen… Ezután még több
rendőr érkezett a helyszínre, teljesen eltorlaszolták az utcát,
engem is odatereltek. A rendőrség később azt állította a
médiának, hogy Klementyna semmivel sem tudja bizonyítani az
állítólagos rendőri túlkapást.

Egyes tüntetések előnyben

A
keménykezű rendőri taktikák mellett az új törvények is
igazságtalanul tovább szigorítják a békés gyülekezéshez való
jogot. 2016 decemberében a lengyel parlament elfogadta a korlátozó
jellegű gyülekezési törvényt, amely a „ciklikus tüntetéseket”
részesíti előnyben. Ezek olyan tüntetések, amelyeket ugyanazok
az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek. 2017
során a kormány ily módon előnyben részesített egy kormánypárti
menetet, amely a 2010-es Lech Kaczyński akkori elnök mellett 95
másik ember életét követelő szmolenszki
repülőgép-szerencsétlenségről emlékezett meg – mindezt más
békés gyülekezések kárára és a nemzetközi emberi jog
közvetlen megsértése mellett.

Az
alternatív tüntetések tilalma ellenére a békés tüntetők 2017
során továbbra is havonta tartottak ellentüntetéseket. Több
tucat tüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal,
például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve
bűncselekmények, például „egyházi törvény rosszindulatú
akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett
kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.

Félelem
a levegőben

Lengyelországban
a tüntetőknek egyéb jelentős akadályokkal is szembe kell
nézniük, ha a korlátozó törvények elleni tiltakozásuknak
hangot akarnak adni. A békés tüntetések fizikai megakadályozása
mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és
megfigyelés alá vonja, többek között követik őket,felmennek a
lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági
eljárást indítottak ellenük.

„A
lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen
szeretnének tüntetni.” mondta Barbora Černušáková.

Egy
egyetemi hallgató, akit a „médiaszabadság korlátozásával”
vádoltak, amiért hangosan tüntetett egy közterületről tudósító
újságíró mellett 2016 decemberében, azt mondta az Amnesty
Internationalnek: „Egyértelműen meg akarják félemlíteni az
embereket, hogy ne tüntessenek.”

„Az,
hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért,
mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való
jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról.
Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil
társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal
ejteni kell őket:” mondta Barbora Černušáková.

Háttér

Az
elnök, miután megvétózta az igazságszolgáltatás reformjára
vonatkozó vitatott parlamenti javaslatot, 2017. szeptember végén
előterjesztette a saját javaslatait. A tüntetések bármikor
újraindulhatnak, amint ezek a jogállamiság és az
igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából aggasztó
törvényjavaslatok megjelennek a parlament napirendjén.