A Civilizáció kampány során is együttműködő 23 civil szervezet közösen nyújtott be alkotmányjogi panaszt a civileket megbélyegző törvény miatt az Alkotmánybírósághoz. Itt összeszedtünk mindent, amit tudnod kell a panaszról és az eljárásról.
Miért alkotmányellenes a külföldről támogatott civilek elleni új törvény?
A törvény alapján az a civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles “külföldről támogatott szervezetként” regisztrálni egy nyilvános és közhiteles bírósági nyilvántartásba, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. A jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint csorbítja a véleménynyilvánítás és egyesülési jogukat. Ráadásul a szabályozás diszkriminatív is, hiszen bizonyos civil szervezeteket, például a sport vagy vallási egyesületeket nem kötelezi arra, hogy a külföldi források miatt az eddigiektől eltérő előírásoknak tegyenek eleget.
Miért sérti valaki jó hírnévhez fűződő jogát, hogy közzé kell tennie, miszerint “külföldről támogatott” szervezet?
A külföldről támogatott jelző megbélyegző, lealacsonyító jellegét megerősíti maga a törvény és annak indokolása is. A törvény megalkotói a törvény preambulumában azzal a feltételezéssel élnek, hogy “külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat” érvényesítenek Magyarország politikai és társadalmi életében, és ez “veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy bárki, aki külföldi, és akár európai uniós támogatásban részesül, az a magyar nemzet érdekei ellen dolgozik. Ez nyilvánvalóan hamis állítás. Ráadásul mindezt a jogalkotó a nemzetbiztonságra, a nemzeti szuverenitás védelmére, a pénzmosás elleni közdelemre és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére alapozza. Ezzel a teljes civil szektort teszi gyanússá a lakosság körében.
A nemzetbiztonság védelme és a terrorizmus elleni küzdelem ne volnának fontos célok?
Az alkotmányos jogoknak is lehetnek korlátai egy jogállamban, és a nemzetbiztonság védelme valamint a terrorizmus elleni küzdelem lehet magyarázat az alapjogok korlátozására. A korlátozás azonban csak akkor lehet alkotmányos, ha bizonyíthatóan szolgálja a kitűzött célok megvalósítását. Ennek ellenére a törvényalkotó mindenféle tényszerűség vagy felmérés nélkül hivatkozik a nemzetbiztonság, a nemzeti szuverenitás, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának veszélyére. A törvény olyan szervezetek jogait korlátozza, amelyek semmilyen igazolható veszélyt nem jelentenek a nemzetbiztonságra, továbbá semmi közük a terrorizmushoz.
24.huHogyan sérti a szólásszabadságot a törvény?
A véleménynyilvánítás szabadsága alapján a civil szervezetek szabadon vehetnek részt a demokratikus vitákban, tekintet nélkül arra, hogy egyetértenek-e a mindenkori kormánnyal vagy parlamenti többséggel. A vita akkor demokratikus, ha a vélemények piacán versengő álláspontok közül a polgárok az álláspontok meggyőző ereje alapján választhatnak. A törvény ebbe avatkozik be szükségtelenül és aránytalanul azzal, hogy bizonyos véleményeket a “külföldről támogatott” jelzővel hiteltelenít.
Hogyan sérti az egyesülési jogot a törvény?
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Ez a jog ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy a szervezetek törvényes céljaik elérése érdekében forrásokat fogadhatnak el és szabadon működhetnek.
A törvény a szervezetet választás elé állítja: vagy elfogadja a működéséhez és céljai megvalósításához szükséges külföldi támogatást, magára vállalva ezzel a törvényben előírt megbélyegzést, vagy azt veszélyezteti, hogy nem jut a működéséhez, illetve céljai megvalósításához elengedhetetlen pénzügyi forrásokhoz. Különösen azoknak a szervezeteknek jelent ez gondot, amelyek a mindenkori magyar kormány ellenőrzésére törekednek, és ezért nem fogadnak el magyar közpénzből származó támogatást.
Hogyan sérti a magánszférát a civil törvény?
Egy-egy szervezetnek támogatást nyújtó magánszemélyek listája a támogatók kapcsolatait, véleményét és világnézeti meggyőződését fedheti fel. Továbbá a szervezeteket is megfosztja attól a lehetőségtől, hogy magánügyként kezeljék, mely magánszemélyek támogatják őket. Az érzékeny adatoknak ez a túlzott nyilvánossága sérti az egyéneknek azt a jogát, hogy szabad elhatározás alapján belátásuk, meggyőződésük szerint – akár a nevük felfedése nélkül is – támogathassák bármely civil szervezetet.
Tehát el akarják titkolni a civilek, milyen forrásból működnek és mire költik a pénz?
Nem, a civil szervezetek minden évben részletes pénzügyi beszámolót tesznek közzé saját honlapjukon és a birosag.hu oldalon is, amely mindenki számára nyilvános.
Az Amnesty International Magyarország 2016-os beszámolója
NépszavaKi nyújtott be alkotmányi jogi panaszt a civileket megbélyegző törvény miatt?
23 civil szervezet: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület,, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítványa és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Miért pont ők nyújtottak be panaszt?
Közel 200 civil szervezet közös állásfoglalásban ítélte el elfogadásának pillanatában a megbélyegző civilellenes törvényt, mert az felesleges, káros és megbélyegzi a civil társadalmat. De egy állampolgár vagy szervezet csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz panasszal egy törvénnyel kapcsolatban, ha az őt közvetlenül érinti, és nincs más jogorvoslati lehetősége. A benyújtók saját értelmezésük szerint mind közvetlenül érintettek.
Ezek szerint csak ez a 23 szervezet érintett?
Minden civil szervezet érintett, mert a külföldről támogatott civil szervezeteket terhelő megbélyegzés és hátrányos megkülönböztetés visszatartja a civil társadalmat a külföldi támogatás elfogadásától, ennek ellenére alkotmányjogi panasszal csak az élhet, akit közvetlen és azonnali jogsérelem ér.
A civileket megbélyegző törvény jogértelmezése azonban nem egységes az érintettség tekintetében. A bíróság értelmezése alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelyik 2017. január 1. óta kapott legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást. Erre abból következtetnek a civilek, hogy a bíróság minden további nélkül elfogadta azoknak a szervezeteknek a regisztrációját mint külföldről támogatott szervezetek, akik 2017-ben, de még a törvény 2017. június 27-i hatályba lépése előtt kaptak támogatást. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a kormányzat által fenntartott Civil Információs Portálon már megjelent a külföldről támogatott szervezetek listája, amin olyan szervezetek is szerepelnek, akik az év első felében kaptak a törvény szerinti mértékű külföldi támogatást.
Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jogértelmezése szerint csak annak a szervezetnek kell magát regisztrálnia, így csak az lehet érintett, amelyik június 27. után, a törvény hatályba lépését követően kapott 7,2 millió forintot meghaladó támogatást. Illetve még az is kérdés lehet, hogy érintett-e az, akinek még nem érkezett meg a bankszámlájára a támogatás összege a panasz benyújtásáig, de 2017-ben szerződései alapján számíthat a támogatásra.
Mi történik, ha az Alkotmánybíróság a legszűkebb értelmezést veszi alapul az érintettség tekintetében, azaz a törvény hatályba lépése és az alkotmányjogi panasz benyújtása közötti időszakot? Lesz-e egyáltalán érintett?
Igen, biztosan lesz ekkor is érintett az indítványozó 23 civil szervezet között. Ugyanakkor valóban kiderülhet, hogy mindössze egy maroknyi szervezetet érint ebben a pillanatban a törvény az alkotmányjogi panasz benyújtásáig, ami felveti annak a lehetőségét, hogy afféle lex-kormánykritikus-civilként néhány szervezetre szabták ezt a törvényt.
Ezek szerint mindenképpen érdemben fogja vizsgálni a bíróság a civilek alkotmányjogi panaszát?
Ha az érintettség fennáll, akkor az Alkotmánybíróság csak abban az esetben nem vizsgál egy alkotmányjogi panaszt, ha a panaszban megfogalmazottakat nem tartja alkotmányjogi értelemben alapvető jelentőségű kérdésnek, vagy álproblémának tekinti. Ha azonban erre a következtetésre jutnának a civilek alkotmányjogi panaszával kapcsolatban az alkotmánybírák, akkor azt lehetne mondani, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Velencei Bizottság, az EBESZ, az ENSZ különleges jelentéstevői, az Egyesült Államok, a hazai és nemzetközi civilszervezetek tiltakozását tartaná jelentéktelen problémának az Alkotmánybíróság.
index.huMit tehet az a szervezet, amelyik hasonló panasszal fordulna az Alkotmánybírósághoz?
Ha egy érintett szervezeteknek úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, a Civiliáció Facebook oldalán, a TASZ és a Helsinki weboldalán útmutatóval együtt közzéteszünk indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.
Mi fog történni a panaszeljárásban? Van-e szabály amely arra kötelezi az Alkotmánybíróságot, hogy záros határidőn belül döntsön a kérdésben?
Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróságot nem kötik törvényi határidők. A törvény csak annyit mond, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést. Nem kizárt, hogy gyorsan dönt a testület, de az indítványozó szervezetek nem számítanak gyors döntésre.
Császár SzabolcsMennyiben befolyásolja az Alkotmánybíróság eljárása az esetleges strasbourgi és luxembourgi bírósági eljárást?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása akkor kezdeményezhető, ha az indítványozó a hazai hatékony jogorvoslatokat kimerítette. Az azonban mindig bizonytalan, hogy az alkotmányjogi panaszeljárást a strasbourgi bíróság hatékony jogorvoslatnak tekinti-e. Elképzelhető, hogy csak az Alkotmánybíróság eljárásának a befejezése után hoznak majd döntést. Érdemben az Alkotmánybíróság határozata természetesen nem köti a strasbourgi bíróságot, nem egyszer előfordult már, hogy Strasbourgban olyan jogsértés miatt marasztalták el a magyar államot, amivel kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság korábban nem talált kivetnivalót.
Az Európai Unió luxemburgi bírósága előtti eljárásnak nem akadálya sem az Alkotmánybíróság folyamatban lévő alkotmányjogi panaszeljárása, sem az, ha már utóbbi döntést hozott. Ez a bíróság egészen más mércével veti össze a törvényt: itt az Európai Unió jogrendjének való megfelelést fogják vizsgálni az Európai Bizottság vagy egy magyar bíróság kezdeményezése alapján.
Mi történik akkor, ha alkotmánysértőnek találja az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?
Ha az Alkotmánybíróság a törvény vagy annak egy rendelkezése alaptörvény-ellenességét megállapítja, akkor a törvényt, illetve a problémás rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisített törvény vagy törvényi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
Mi történik akkor, ha nem találja alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?
Számos más jogérvényesítési lehetőség áll nyitva az érintettek előtt, amelyet ki fognak használni. Kézenfekvő a strasbourgi bíróság eljárásának a kezdeményezése (amely a magyar törvény mintájául szolgáló orosz törvény miatt már folytat egy eljárást), illetve azok a civil szervezetek, akikkel szemben eljárások indulnak a törvényi kötelezettségek nem teljesítése miatt, bíróság előtt és különböző jogorvoslati fórumokon érvelhetnek a törvény jogsértő volta mellett.
