A magyar kormány folytatja a támadásait a civil szervezetek ellen, de mi ellenállunk.
“Még
úgy is, hogy lelkiekben felkészültem a törvény elfogadására, a
mai nap
felért
egy
pofoncsapással.”
– meséli
nekem Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország
igazgatója. “Elvesznek a nehezen kivívott szabadságaink, és a
civil szervezetek szabadabb és igazságosabb társadalomért
folytatott hiánypótló munkája kerül komoly veszélybe az orbáni
megfélemlítésre
építő
hatalomgyakorlás miatt.”
Mint az új törvény által érintett
egyik
szervezet
vezetője, pontosan tudja, miről beszél.
Az
Országgyűlés által tegnap kényelmes többséggel elfogadott A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról nevet
viselő törvény a felszínen nem tűnik ártalmasnak. A cím azt
sugallja, hogy a célja, növelje a szervezetek átláthatóságának
növelése,
ami a hatóságok szerint fontos a pénzmosás és terrorizmus
ellenes küzdelemben.
De
ha közelebbről megnézzük, ez
az álca gyorsan lehullik. Valójában a törvény alig titkoltan azt
a célt szolgálja, hogy megbélyegezze a külföldről támogatást
kapó civil szervezeteket, és aláássa a fontos
munkájukat.
A
törvény arra kényszeríti az éves szinten 7,2 millió forintnál
több külföldi támogatást kapó szervezeteket, hogy magukat
“külföldről támogatott szervezetként” (újra) regisztrálják,
majd ezt a megbélyegző jelzőt minden nyilvános kiadványukon
feltüntessék. A hivatalos magyarázat szerint ugyanis ezek a
szervezetek külföldi
érdekeket
szolgálhatnak, és “fokozottan veszélyeztethetik Magyarország
nemzetbiztonságát és szuverenitását.”
Bár
néhány képviselő a vita során megpróbálta
eljátszani,
hogy
tényleg elhiszik ezt, a legtöbben értették, hogy ez valójában
egy újabb kísérlet a kritikus hangok elhallgattatására. A
törvényjavaslat
egyik későbbi kezdeményezője, Németh
Szilár januárban arról
beszélt, hogy „minden
eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell
innen takarítani” a
civileket. Márciusban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy
azoknak a civil szervezeteknek, amelyek kritizálták a menekülőkkel
szembeni embertelen bánásmódot „semmi
közük a valódi civil szervezetekhez és jelenlétük
tarthatatlan”.
Egy
ideje
már tart a lejáratókampány azok ellen a kormánytól független
szervezetek ellen, amelyek külföldi vagy nemzetközi forrásokat
kapnak. Ennek a harcnak az egyik csúcspontja a miniszterelnök
június elején elmondott interjúja,
amelyben
az mondta, hogy Soros
György hálózata és „annak ügynökszervezetei”
maffiaszerű hálózatban működnek, és „aligha lehet őket civil
szervezetnek tartani”.
Februárban
a Fidesz Amnesty Internationalt „az ügynökszervezetek egyikének”
nevezte, amely
arra biztatja
a migránsokat, hogy megszegjék a magyar törvényeket, és amely
hamis
jelentéseket ír. A kormánynak láthatóan különösen rosszul
esik a családapa Ahmed H. szabadsága érdekében folytatott
Amnesty kampány: a férfit tavaly terrorcselekményért
tévesen 10 év fegyházra ítéltek, miután egy megafonnal a
kezében 2015-ben
megpróbálta
lecsillapítani a tömeget a röszkei határátkelőnél. Ahmed
bevallotta, hogy a magyar rendőrsorfal irányába eldobott három
tárgyat a zavargás közben, de ez azért
nagyon messze van a terrorcselekménytől. A férfi másodfokú
tárgyalása holnap lesz.
A
kormány folyamatosan igyekszik a lehető legteljesebb
kontrollt
kialakítani a közmédia felett. Tavaly több mint 78 milliárd
forintot költöttek a kormány szócsöveként szolgáló állami
tévékre és rádiókra. 2016-ban a kormányhoz közeli álló
befektetők szerezték meg és zárták be a legnagyobb ellenzéki
napilapot, a Népszabadságot, és tették rá a kezüket több mint
egy tucat megyei újságra, illetve
vettek
meg és állítottak a kormány oldalára más
tévécsatornákat.
A
közélet totális megszállása közben a jogvédők és a civil
szervezetek maradtak a független társadalom és kritikus hangok
egyik utolsó mentsvára
Magyarországon. Nagyszerű eredményeket tudnak felmutatni dacára a
munkájukat évek
óta jellemző
nehézségeknek és
kockázatoknak.
Az egyik ilyen szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság – az egyik
legjobban támadott civil szervezet – például
sikeresen
akadályozta meg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy
különleges bánásmódot igénylő menedékkérőket tartson
jogellenesen
fogva a magyar állam a tranzitzónákban.
A
törvény valódi célja a napnál világosabb. A hatóságok az
orosz külföldi ügynök törvény magyar verziójával próbálják
meg a külföldi támogatást kapó civileket az országot belülről
bomlasztó ellenségként beállítani. A civilek által végzett
hiánypótló és sokszínű munka – a jogállamiság védelmétől,
a menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogainak
képviseletén át az állam által nem biztosított szociális és
jogi segítségig bezárólag – forog most kockán.
NépszavaA
civil szervezetek segítsége nélkül nagyon sokan maradnának
teljesen magukra a problémáikkal. A törvény – a hatóságok
állításaival ellentétben – nemcsak a menekültek
jogérvényesítő
lehetőségeit
sújtja, hanem súlyos következményei lesznek az autizmussal élő
gyerekekre vagy terhes nőkre nézve
is.
A vesztesek
között lesznek a roma, LMBTI, fogyatékossággal élő, HIV
fertőzött emberek, a szerhasználók, a hajléktalan emberek, a
kapcsolati erőszak áldozatai és még nagyon sokan mások.
A
magyar civil társadalom elleni előre kitervelt, aljas támadásnak
minden
szinten ellen kell állni – a kis helyi szervezetektől kezdve
egészen az Európai Unió szintjéig. Ahogy az már történik is.
„Nehéz a mai
napban bármi
pozitívumot találni,
de az mindenképpen fantasztikus eredmény,
hogy a magyar civil szféra még sosem volt ennyire egységes, mint
az elmúlt hónapokban.” – meséli Iván Júlia. ”Több mint 250
civil szervezet fogott össze, hogy Civilizáció 2017 néven közös
kampányban tiltakozzon a törvény ellen. Nem fogjuk feladni.”
