Matkovics István az egyik legtöbb képzést tartó önkéntes képzőnk, csak idén eddig több mint 650 diáknak mesélt az emberi jogokról harminc foglalkozáson. István trénerként dolgozik, képzéseket szervez és tart vállalatoknak. Ismerjétek meg a képzői csapatunk egyik meghatározó tagját, aki szabadideje egy részét szívesen áldozza arra, hogy a következő generációk nagyobb tisztelettel és elfogadással viszonyuljanak egymáshoz.
Tavaly
nyáron végezted el a Képzők képzését, és azóta vagy
meghatározó tagja képzői csapatunknak. Emlékszel még, hol
hallottál a lehetőségről, és miért jelentkeztél?
Igen,
egészen pontosan emlékszem, az autóban hallgattam a rádiót,
Jeney Orsolya beszélt a képzésekről, és egy olyan módszert
mutatott be, amelyet én magam is alkalmazok és nagyon hatékonynak
tartok. Pár nappal később valahol a neten elém került a felhívás
a képzésről. Jelentkeztem.
Mesélj
egy kicsit magadról! Mivel foglalkozol?
Szabadfoglalkozású
vagyok, képzéseket tartok vállalatoknak kommunikáció,
együttműködés, vezetés területeken, és saját akkreditált
képzési programjaim is vannak, például mediátor, agressziókezelő
tréner képzés, vagy stressz-kezelés, valamint vállalok
mediációt, coachingot is.
Mivel
töltöd szívesen a szabadidődet?
Szeretek
futni, a párommal kirándulni, a kutyámmal hajnalban sétálni, és
rajzolni, festeni is. Szívesen tartok képzéseket, foglalkozásokat
önkéntesként.
Volt
már olyan, hogy a mindennapokban előítéletekkel kellett
szembesülnöd?
Talán
a legszembetűnőbb akkor, amikor képzésen olyan célcsoporttal
dolgozom, ahol előítéletek vannak, de pont azt tartom feladatnak,
hogy ez ellen az én eszközeimmel tenni tudjak.
Mi
az álmod?
Nehéz
kérdés, nincs egyértelmű kiemelt álmom, talán csak szeretnék
úgy élni, hogy önmagam lehessek – végig.
Nem
tudom, számolod-e, de csak 2017-ben harminc foglalkozást tartottál
már velünk, több mint 650 diáknak. Szinte mindegyik típusú órát
jól ismered, de biztos van kedvenced közülük. Ha igen, melyik az
és miért?
Próbáltam
követni a számokat, de letettem róla. Nehéz megmondani, hogy
melyik a kedvencem, mert tulajdonképpen a résztvevő gyerekek a
legfontosabbak számomra, az órák hatását keresem és találom
meg rajtuk. De ha mégis választani kellene, talán az Ellenség-óra
és a Mi lenne, ha…? óra.
Biztosan
rengeteg jó benyomást szereztél az órák kapcsán. Fel tudsz
idézni egy-két kedves élményt ezek közül?
Megint
nehéz a kérdés, mert minden óra mindig más és mindig élmény.
De természetesen vannak olyan esetek, amik megmaradnak bennem is.
Volt egy negyedikes kisfiú az egyik Ellenség órán, az óra elején
még az a viselkedése volt, amit általában az osztály felé
általában mutatott, azaz „legyőzni az ellenséget…” kemény,
vicces, aztán az óra végén, tátott szájjal azt írta a
palackba, hogy „ne halljon meg több ember”. Nagy volt a
kontraszt az óra eleje és a vége között, nem csak a szavai,
hanem a viselkedése közt is.
Egy
másik esetben egy kilencedikes osztály 4 alkalmas programja elején
a lépegetős – szerepkártyás feladatban zavartan nevetgélt a
leszbikus, homoszexuális profiloknál, majd két héttel később,
amikor ismét előkerült ez a téma, már nem voltak zavarban, már
komolyabban vették. Ezeket tartom igazi eredménynek.
A
gyerekek gyakran töltenek ki visszajelző íveket a foglalkozások
végén. Ezekben legtöbbször azt írják rólad, hogy barátságos,
figyelmes és felkészült vagy illetve jól magyarázol. Volt azért
olyan alkalom, amikor nehezen őrizted meg a türelmedet? Mi (volt) a
legnagyobb kihívás a számodra?
Igen,
ritkán, de előfordul, hogy egy-egy osztályban van olyan
viselkedés, amit úgy értelmezek, hogy hátráltat, akadályoz a
program levezetésében. Ekkor bennem is feszültség keletkezik, ami
szerintem rendben is van, csak megtanultam ezt a feszültséget
gyorsan kezelni, és nem tanárként, nem szülőként fellépni
ilyenkor, hanem egy elfogadó trénerként, aki együttműködik
azokkal is, akik nem úgy viselkednek, ahogy szeretnénk. Volt egy
középiskolai osztály, akikkel többalkalmas programot vezettünk,
akikre ez a viselkedés jellemző volt, ez kihívást is jelentett a
számomra.
Mit
tanácsolnál azoknak, akiket érdekel a képzői lehetőség az
Amnestynél?
Jöjjetek,
vegyetek részt a képzők képzésén, adjatok esélyt annak, hogy
kipróbáljátok magukat ezen a területen, mert ma kiemelten szükség
van ennek a korosztálynak az érzékenyítésére az emberi jogokra.
Az órák nagyon jók, hatásosak, az iskolai igényekhez alakították
ki a tematikát, és ami nagyon fontos nekem, nem direkt módon
közelít a témakörökben, hanem érzékenyít.
