Az Amnesty International szerint a több ezer menekült és migráns szenvedését okozó EU-Törökország alku szégyenfolt Európa kollektív lelkiismeretén. Egy éves az ezrek szenvedését okozó migrációs megállapodás.
Az
alku, amelynek eredeti célja
az
volt,
hogy menedékkérőket küldhessenek vissza Törökországba arra
a
hamis
előfeltevésre alapozva, hogy az biztonságos a számukra, a saját
mércéje
szerint is teljes
kudarc,
ugyanakkor több ezer embert tett
ki
veszélyes és nyomorúságos körülményeknek
a
görög szigeteken.
“A
mai nap egy sötét évforduló a nemzetközi menekültvédelem
történetében: az a nap, amikor az európai vezetők nem törődve
az okozott szenvedéssel, megpróbálták pénzzel megváltani a
nemzetközi kötelezettségeiket.”
– mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai
igazgatója.
“Egy
évvel ezelőtt a görög szigeteket de
facto börtönökké
alakították át.
Európa partjai többé nem menedéket, hanem veszedelmet jelentenek.
Egy évvel később is ezrek vannak veszélyes és
borzalmas körülmények között.”
A
menedékkérők nagy része nem hagyhatja el a szigeteket.
Túlzsúfolt, nagyon
rossz
körülményeket nyújtó táborokban tartják őket, ahol időnként
idegengyűlölet motiválta gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá
válnak. Leszboszon öt menekült, köztük egy gyerek halt meg a
szörnyű körülmények miatt.
Bár
Európa vezetői továbbra
is ragaszkodnak
ahhoz a hamis képhez, hogy Törökország biztonságos harmadik
ország a menekültek és menedékkérők számára, a görög
bíróságok egyelőre erre hivatkozva nem küldtek vissza szíriai
menekültet.
Az
Amnesty International ugyanakkor
dokumentálta,
hogy néhány szíriai
menedékkérőt akaratuk ellenére kényszerítettek vissza
Törökországba anélkül, hogy – megsértve ezzel
a nemzetközi
jogot – menedéket kérhettek vagy fellebbezhettek volna a
visszaküldésük ellen. Mások “önként”, valójában a
nyomorúságos körülmények miatt hagyták ott a görög
szigeteket.
A
mai évforduló egybeesik azzal a határidővel, ameddig az ügyvédek
további bizonyítékokat nyújthatnak be a görög Államtanácsnak
(a legmagasabb szintű közigazgatási bíróság), amely nemsokára
dönteni fog arról, hogy Törökország biztonságos ország-e a
menekültek számára.
Az
ügy főszereplője egy 21 éves szíriai menekült, ‘Noori’, akit jogellenesen tartanak fogva több mint hat hónapja, miután a
görög bíróság – arra
hivatkozva, hogy Törökország biztonságos – elfogadhatatlannak
nyilvánította a kérelmét. Most
ezen a bíróságon
múlik, hogy azonnal visszaküldik-e őt
Törökországba.
Nagy
valószínűség szerint egy
hónapon belül megszületik
az ítélet, amely precedenst teremthet,
és amelynek
hatására tömegével küldhetik vissza az embereket.
Ahelyett,
hogy az EU olyan helyre akar menekülőket visszaküldeni, ahol nem
kapnak elégséges védelmet, inkább azon kellene a görög
hatóságokkal együtt dolgoznia, hogy minél gyorsabban mindenkit a
görög szárazföld belsejébe szállítsanak, ahol döntenek az
ügyükben. A többi tagországnak pedig áthelyezésekkel és más
biztonságos és legális lehetőségeket (családegyesítés,
humanitárius vízum stb.) kellene biztosítaniuk a számukra.
A
totális kudarca és a jogsértő jellege ellenére néhány EU
vezető még
mindig azt
gondolja, hogy a megállapodás mintául szolgálhat további alkukra
más harmadik országokkal.
“Az
igyekezet, ahogy próbálják
a
megállapodást
sikerként
beállítani dacára
az általa okozott szenvedéseknek,
leleplezi, hogy az EU-Törökország alkunak valójában semmi köze
a nemzetközi védelemhez,
egyszerűen a menekülő
emberek távol tartását célozza.” – mondta John Dalhuisen.
“Az
EU-Törökország alku egy szégyenfolt Európa
kollektív lelkiismeretén. A második évébe lépő megállapodásra
nem szabad mintaként tekinteni, az
egy
több ezer, háború és üldözés elől menekülő, védelmet
kereső ember szenvedését okozó katasztrófa.”
