A kormány legfelsőbb köreiből érkező instrukciók alapján a Fülöp-szigeteki rendőrök több ezer embert öltek meg, egyes esetekben pedig másoknak fizettek, hogy végezzenek az áldozatokkal. Az áldozatok állítólag kábítószer-kereskedők és használók voltak. A kivégzési hullám a nemzetközi jog értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek számíthat.
Gyilkosság mint mellékes kereset
A gyilkosságok mögött a kábítószerrel
kapcsolatba hozható bűnözők “semlegesítésére” irányuló
kormányzati nyomás illetve a gyilkosságokból remélt bevétel
áll.
Egy az Amnesty Internationalnek nyilatkozó magas
rangú rendőr, aki egy évtizede szolgál a manilai
kábítószer-ellenes egységben elmesélte, hogy a rendőröket
“ütközetenként” fizetik: ezt az elnevezést azért vezették
be, hogy a törvénytelen kivégzéseket törvényes műveleteknek
álcázzák.
“Ütközetenként kapjuk a fizetésünk… Az
összeg 8000 pezó (nagyjából 47 ezer forint) és 15 000 pezó (88
ezer forint) között változik gyanúsítottként. Vagyis, ha négy
ember ellen megyünk, akkor az 32 000 pezó (187 ezer forint)…
Készpénzben, titokban kapjuk a pénzt a kapitányságoktól…
Nincs értelme élve elfogni a gyanúsítottakat, mert azért nem
fizetnek.”
A rendőr által elmondottakat megerősítette egy
másik magas rangú kollégája is, aki még azt is hozzátette: “Az
nem fordulhat elő, hogy lövünk, és senki sem hal meg.”
A tapasztalt járőr azt is elmesélte, hogy
néhány kollégája megállapodott temetkezési cégekkel, akik
minden egyes hozzájuk küldött holttest után fizetnek nekik némi
jutalékot. A szemtanúk beszámolói szerint a rendőrök abból is
szert tesznek egy kis mellékesre, hogy kirabolják az áldozatok
otthonait.
A rendőrök tehát éppen úgy viselkednek mint
azok a bűnözők, akiket nekik kéne elkapniuk.
Az elmúlt hat hónapban több mint 4100
kábítószerrel összefüggő gyilkosságot hajtottak végre
ismeretlen tettesek a Fülöp-szigeteken. Ahogy a helyi kifejezés is
jelzi, “tandemben motorozva” közelítik meg az áldozataikat: az
egyik vezeti a motort, a másik tüzel.
Két bérgyilkossal is sikerült beszélnünk,
akik elmondták, hogy a rendőröktől kapják a megbízást, 5000
pezót (29 ezer forintot) fizetnek minden egyes fogyasztóért és 10
000 – 15 000 pezót (58-87 ezer forintot) a kereskedőkért. Az
elmondásuk szerint Duterte hatalomra kerülése előtt havi két
“melójuk” volt, azóta heti három-négy.
Az áldozatokat gyakran a helyi
kormánytisztviselők által összeállított listáról válogatják
ki. Teljesen mindegy, hogy ki, mikor és mennyit drogot használt
vagy adott el, bárki a listán végezheti, ahonnan nem lehet
lekerülni.
Előfordultak olyan esetek is, hogy önkényesen
adtak hozzá neveket a listához, mert valaki bosszút akart állni
rajtuk, vagy egyszerűen csak még több embert kellett megölni.
További képek a galériában
Emberiesség elleni bűncselekmények
A Fülöp-szigetek részes állama a Nemzetközi
Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumának. 2016 októberében
az NBB ügyésze, Fatou Bensouda egy nyilatkozatában aggodalmát
fejezte ki a gyilkosságokkal kapcsolatban, és bejelentette, hogy
hivatala fontolgatja az előzetes vizsgálat elrendelését a Római
Statútum hatálya alá tartozó bűncselekmények kapcsán.
Az Amnesty International nagyon aggódik a
szándékos, széleskörű és szisztematikus gyilkosságok miatt,
amelyeket a jelek szerint a hatóságok tervelnek ki és hajtanak
végre. Ezek a törvénytelen kivégzések a nemzetközi jog
értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek.
“A Fülöp-szigeteki válságra az egész
világnak oda kell figyelnie. Felszólítjuk Duterte elnököt, hogy
azonnal vessen véget a tárgyalás nélküli kivégzéseknek.
Egyúttal felszólítjuk az igazságügyi minisztériumot, hogy
indítson vizsgálatokat és vonja felelősségre a gyilkosságok
felelőseit, függetlenül a rangjuktól vagy a rendőrségi
hierarchiában betöltött szerepüktől.” – mondta Tirana Hassan.
“A Fülöp-szigeteknek véget kell vetnie a
törvényen kívüli és halálos erőszaknak, a kábítószer-ellenes
intézkedéseit pedig csak az egészséghez való jog és az emberi
jogok szem előtt tartásával határozhatja meg.”
„Azt szeretnénk, ha a Fülöp-szigeteki
hatóságok az emberi jogi krízist maguk oldanák meg. De ha nem
történik érdemi előrelépés az ügyben, akkor a nemzetközi
közösségnek nem lesz más választása mint a Nemzetközi
Büntetőbíróság ügyészéhez fordulni, hogy indítson előzetes
vizsgálatot a kivégzések kapcsán, ideértve azokat is, amelyekben
a vezető kormánytisztviselők is érintettek.”
