Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye
A magyar kormány hosszú évek óta nem hajlandó semmilyen érdemi lépést tenni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására. 2016 óta húzódik a Baka-ügy, és egyelőre az állam a kisujját sem mozdította.
Az Európa Tanács strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsága szeptemberben ismét tárgyalni fogja a Baka András volt főbíró ügyét, és megvizsgálja, hogy Magyarország milyen lépéseket tett a végrehajtás érdekében. Habár a Miniszteri Bizottság legutóbbi döntésében egy sor intézkedés megtételét javasolta a magyar államnak, ezek közül egyetlenegy sem valósult meg. A magyar állam valójában nemcsak a garanciák megteremtése terén maradt tétlen, de a bírák függetlenségével szembeni támadások is tovább folytatódnak. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös beadványban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ítélet legutóbbi felülvizsgálata óta a helyzet csak tovább romlott.
Háttér
Amikor 2011-ben, az első kétharmados többség megszerzését követően a Fidesz-KDNP kormány a bíróságokat érintően jogalkotási “reformba” kezdett, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke többször is nyilvánosan felszólalt, hogy aggodalmát fejezze ki a bírákat érintő jogalkotás miatt. Végül 2011. november 3-án a parlamentben kért szót, hogy a készülő bírói igazgatási reformot bíráló véleményét előadhassa a törvényhozóknak. Néhány héttel később kormánypárti képviselők javaslatára a parlament olyan törvényt fogadott el, amellyel idő előtt megfosztották elnöki tisztségétől, és minden jogorvoslati lehetőség nélkül eltávolították a legfelsőbb bírói fórum éléről.
Baka András a strasbourgi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő joga. Az ítélet külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására”, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírákban kelt, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában.
A történtek óta közel tíz év telt el, és a strasbourgi ítélet is már több mint öt éve megszületett. A Baka-ügy azonban tovább kísért. Hiába tartja fokozott felügyelet alatt a Miniszteri Bizottság a végrehajtást, hiába veszi elő évről-évre az ügyet és tesz javaslatokat a lezárás érdekében. A magyar állam lényegében tétlenül várja – és mégis elvárja – az ügy lezárását ezzel is jelezve, hogy nem kíván garanciákat adni a bírák véleménynyilvánítási szabadsága és függetlensége érdekében.
A Miniszteri Bizottság 2021 őszén ismét tárgyalni fogja a Baka-ügyet, hogy megvizsgálja, milyen lépéseket tett Magyarország a végrehajtás érdekében.
Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös beadványban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a magyar bírák továbbra is megalapozottan tarthatnak szankcióktól, döntő részben éppen azon jogszabályok gyakorlati alkalmazása miatt, amelyek ellen Baka András 2011-ben szót emelt. A jelenlegi bírósági szervezetrendszerben kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége, és ezen a korábbi konfliktusok gyújtópontjában álló Handó Tünde távozása sem változtatott. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalma kapcsán korábban már felszínre került problémák továbbra is fennállnak. Bár a feszültség enyhült, Senyei György Barna, az OBH új elnöke változatlanul folytatja elődje visszás gyakorlatát a bírósági vezetői pályázatok érvénytelenítése és a jutalmak egyenlőtlen elosztása terén, valamint hatályban tartja a bírák véleménynyilvánítási szabadságát korlátozó integritási szabályzatot.
Mindemellett a Miniszteri Bizottság legutóbbi vizsgálata óta tovább folytatódtak a hazai bíróságok függetlenségével szembeni támadások. Míg Baka Andrást személyre szabott jogalkotással távolították el a főbírói székből, most személyre szabott jogalkotással ültették a Kúria elnöki székébe a bírói múlttal nem rendelkező Varga Zs. Andrást, figyelmen kívül hagyva a bírák önigazgatási testületének tiltakozását.
A civil jogvédők szerint a bírákkal szembeni nyomásgyakorlás újabb lehetőségére mutat rá annak a bírónőnek az ügye is, akit saját állítása szerint politikai okokból távolítottak el a bírósági rendszerből, és aki azelőtt volt kénytelen elhagyni a pályát, hogy ügye a szolgálati bíróság előtt lezárult volna.
A Miniszteri Bizottság döntése 2021 szeptemberében várható.
