A dél-szudáni kormány csapatai idén júliusban a fővárosban, Dzsubában szándékosan gyilkoltak civileket, erőszakoltak meg nőket és lányokat és fosztogattak.
„A dél-szudáni kormány katonái a nuer etnikumhoz tartozó
férfiakat öltek meg, nőket és lányokat erőszakoltak meg és
fosztogattak.” – mondta Joanne Mariner, az Amnesty International
krízisekkel foglalkozó tanácsadója.
„A kormány támadásai újabb bizonyítékokkal támasztják
alá, hogy haladéktalanul embargót kell bevezetni, hogy a fegyverek
ne jussanak el Dél-Szudánba. Szükség van továbbá egy hatékony
megfigyelő rendszer kiépítésére is. Az államoknak nem szabad
profitálniuk a civilek megöléséből.”
A jelentést az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonság Tanácsának
(AUPSC) október 28-30. közötti időszakra tervezett missziója
előtt adta ki a szervezet.
Az Amnesty International felszólítja az Afrikai Unió Tanácsát,
hogy látogatása során vizsgálja ki a júliusi jogsértéseket, és
tegyen lépéseket egy független hibrid bíróság létrehozására,
amely feltárhatja a jogsértéseket és eljárásokat indíthat.
Salva Kiir elnök (jobbra) és Riek Machar ellenzéki vezető (balra) egy óriásplakáton 2016. április 14-én, Dzsuba, Dél-Szudán
Fegyverrel a civilek ellen
A Nem hittük, hogy túléljük: gyilkosságok, nemi erőszak és
fosztogatás Dzsubában című jelentés feltárja a kormányerők
által elkövetett nemzetközi jogsértéseket és az ENSZ ezekre
adott kiábrándító és elégtelen válaszát. Az Amnesty
International a júliusi, augusztusi és szeptemberi helyszíni
kutatásai során bizonyítékokat gyűjtött a civilek szándékos
megölésére, a válogatás nélküli támadásokra, nemi
erőszakokra és fosztogatásokra.
A hat éves Joy Kamisát a nagyanyja Gudelében (Dzsuba egyik része)
álló házára egy helikopterről kilőtt rakéta ölt meg.
A két és fél éves Nyamuch a fejébe fúródott repesztől halt
meg. Ő és testvérei egy, a civilek számára létrehozott és az
ENSZ védelme alatt álló jebeli (Dzsuba egyik része) táborban
sérült meg. A helyet valamilyen robbanószer találta el, éppen
miközben Nyamuchék a központi ENSZ bázisra próbáltak meg
átmenekülni. A testvérei megsérültek, de túlélték a támadást.
A 26 éves Biel Gat Kuoth a nagyapjánál volt, amikor egy
szemtanú szerint „egy semmiből feltűnő golyó” eltalálta a
jobb lábát és eltörte a sípcsontját. A sebe elfertőződött és
pár nappal később meghalt.
Lili a gudelei házában halt meg, amikor egy tank szándékosan
átment az épületen.
„Szégyenletes, hogy a dél-szudáni kormány szabadon
vásárolhat fegyvereket annak ellenére, hogy azokkal rendszeresen
nemzetközi jogsértéseket követ el. A nemzetközi közösségnek
egy átfogó fegyverembargót kell elrendelnie, különben
bűnrészessé válik a jogsértésekben.” – mondta Joanne Mariner.
Emberi pajzsok
A jelentés az ellenzéki erő, az Ellenzéki-Szudáni Népi
Felszabadítási Hadsereg (SPLA-IO) által elkövetett jogsértéseket
is dokumentálja. Bemutatja, hogy az ellenzéki fegyveresek július
10-én és 11-én többször is az ENSZ által biztosított
helyszínekre – legalább egy alkalommal tömegesen – léptek be.
Nem világos, hogy a katonák azért vonultak-e be ezekre a
helyekre, hogy pajzsul használva a civileket elbújjanak a támadások
elől – amely a nemzetközi jog értelmében háborús
bűncselekménynek minősülne –, de a szándékuktól függetlenül
komoly veszélynek tették ki az idemenekült több ezer embert.
A Felszabadítási Mozgalom az egyik bázisát egy Jebellel
szomszédos területen hozta létre, ezzel a támadások
kereszttűzébe állítva a civileket.
A murle Mary és a dinka Ayor kéz a kézben a dzsubai belső menekültek számára létrehozott táborban, Dél-Szudán
Emberölés és nemi erőszak
A harcok július 8-án az elnöki palota közelében törtek ki a
Salva Kiir elnökhöz hű csapatok és az első elnökhelyettes, Riek
Machar szimpatizánsai között. Nem sokkal később a kormány
csapatai etnikai hovatartozásuk illetve a feltételezett politikai
szimpátiájuk alapján kezdték el az embereket támadni.
A 32 éves John Gatluak Manguet Nhial újságírót, akinek arcán
a jellegzetes nuer hegek láthatóak, egy kormányzati fegyveres lőtt
agyon a Terrain Hotelben tartott razzia során július 11-én,
miközben társai a „Nuer”, Nuer” szavakat skandálták.
Egy 24 éves dinka származású nő, akinek nuer férje júliusban
tűnt el, azt mesélte az Amnesty Internationalnek, hogy a kormány
katonái az otthonukban törtek rájuk és letartóztatták a férjét
illetve a sógorát. Amikor elmondta a katonáknak, hogy férje és
sógora a kormánynak dolgoznak, a katonák azt válaszolták, hogy
akkor is, ha a kormánynak alkalmazottai, csak nuerek, és „minden
nuer lázadó.”
„Tönkrement az életem” – mondta az Amnesty Internationalnek.
„Nélküle az életem értelmetlen.”
A katonák szándékosan kutatták fel a nuer nőket, hogy
megerőszakolják őket, így alázva meg és büntetve a férjeiket
és őket. Egy 35 éves nuer nőt három katona erőszakolt meg, akik
azt mondták neki: „A férjed egy nuer férfi, az ellenségünk.”
A ruhái csurom véresek voltak, amikor végre elengedték.
A katonák nem dinka nőket és lányokat is megerőszakoltak. Egy
a kuku etnikumhoz tartozó elmesélte, hogy 14 és 17 éves
lánytestvérét július 11-án a katonák a Munukiban (Dzsuba része)
álló otthonukban erőszakolták meg. A fegyveresek – akik ki is
fosztották a családot – azzal vádolták őket, hogy Machart
támogatják.
Stephen O’Brien, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettesének látogatása Dél-Szudánban
Az ENSZ tétlensége
Az Amnesty International jelentése az ENSZ békefenntartóinak
súlyos kudarcát is bemutatja. Az ENSZ intézkedései kiábrándítóak
és elégtelenek voltak, nem védték meg a civileket a nemi
erőszaktól és gyilkosságoktól.
Egy nuer nő, akit az ENSZ bázisa előtt erőszakolt meg öt
katona, elmesélte, hogy a békefenntartók és a civil biztonságiak
nem láthatták a támadást, de nem segítettek megmenekülnie a
támadóitól. Az ENSZ csapatok nem avatkoztak közbe a bázisuktól
pár kilométerre lévő Terrain Hotel megtámadásakor sem, ahol
több nőt is csoportosan megerőszakoltak.
Amikor a civilek lakta helyszíneket érték támadások, az ENSZ
békefenntartók kivonultak ezekről a helyszínekről, és magukra
hagyták az embereket.
Az ENSZ csapatai veszélynek tették ki a civileket, akkor is,
amikor cselekedtek, és akkor is, amikor tétlenek maradtak. Egy
alkalommal az ENSZ rendfenntartói könnygázt lőttek a megrémült
nuerekből álló tömegbe Jebelben.
„Az ENSZ erői csúnyán elbuktak a civilek védelmében,
tétlenül nézték, hogy embereket ölnek és kínoznak meg.” –
mondta Joanne Mariner.
A jelentés kritizálja a katonai bíróságokon a jogsértések
ügyében felelősségre vont katonákkal szembeni eljárásokat is.
A konklúzió az, hogy annyira nem működik az igazságszolgáltatás
Dél-Szudánban, hogy egy független hibrid bíróságot kell
felállítani, amelynek joghatósága kiterjed ezekre a
bűncselekményre.
„A gyilkosságokat és tömeges nemi erőszakok elkövetőit nem
szabad futni hagyni. A dél-szudáni kormány felelőssége, hogy egy
azonnali, független és pártatlan eljárás keretében a
jogsértéseket kivizsgálják, a gyanúsítottakat tisztességes,
nem katonai eljárások során felelősségre vonják, és ne ítéljék
őket halálra.”
