A világ gazdag országai a vezetői képesség és felelősségvállalás teljes hiányát mutatják, miközben alig 10, a globális GDP mindössze 2,5%-át adó ország a világ menekültjeinek 56%-át fogadta be – áll az Amnesty International ma megjelent, a globális menekültválságot bemutató átfogó jelentésében.
A világ menekültjeinek kiszolgáltatott helyzete
A jelentés bemutatja a menekültek helyzetét az egyes
kontinenseken, ezzel is azt hangsúlyozva, milyen azonnali égető
szükség van arra, hogy a kormányok jelentősen növeljék a
befogadott menekültek számát:
Visszaküldések konfliktus zónákba és olyan helyekre, ahol
sérülnek az emberi jogok
-
Egyre több ember menekül az egyre hevesebbé váló afganisztáni
harcok elől Pakisztánba és Iránba. A menekültek a pakisztáni
hatóságok zaklatásainak vannak kitéve, eddig több mint 10 000
embert kényszerítettek arra, hogy visszatérjenek a háború
szabdalta országukba. -
A kenyai Dadaab táborban élő menekülteket vissza akarja küldeni
Szomáliába. A kormány 2016 végéig 150 000 emberrel akarja
csökkenti a tábor lakóinak számát. A Dadaab táborból eddig
több mint 20 000 ember tért vissza a Szomáliába. -
Több mint 75 000 szíriai menekült esett csapdába a szír-jordán
határon egy szűk, Peremként ismert sávon.
Nyomorúságos körülmények között tartva
-
A mianmari rohingya menekültek és menedékkérők folyamatos
rettegésben élnek Délkelet-Ázsiában: félnek, hogy
letartóztatják, bebörtönzik, üldözik vagy visszaküldik őket.
A malajziai őrzött befogadó központokban nagyon rossz
körülmények között tartják a rohingyákat és más
menekülteket, menedékkérőket: túlzsúfoltság, fertőzésveszély,
fizikai és szexuális erőszak, sőt időnként halál a nem
megfelelő orvosi ellátás miatt. -
A jelentés azzal vádol néhány EU-s országot és Ausztráliát,
hogy “a szisztematikus jogsértéseket és bántalmazásokat
közpolitikai eszközként használják” arra, hogy kívül
tartsák az embereket. Az Amnesty International 2016 júliusi
jelentése mutatta be, hogy 1200 nő, gyerek és férfi szenved
bántalmazástól, embertelen bánásmódtól és a hatóságok
hanyagságtól a Nauru szigetén lévő ausztrál zárt táborban. -
Az EU továbbra is gyanús alkukat köt olyan országokkal mint
Líbia vagy Szudán, hogy azok megállítsák a menekültek,
migránsok áramlását. A menekültek jogsértések széles
skáláját szenvedik el igenrendészeti őrizetben, ahol
jogtalanul, ügyvéd segítsége nélkül tartják fogva őket,
miután a líbiai partiőrség, fegyveres csoportok vagy a
biztonsági erők elfogták őket. A szudáni hatóságok migrációt
korlátozó intézkedései összefüggésbe hozhatóak a Darfurban
elkövetett jogsértésekkel.
Veszélyes utakra kényszerítve
-
2014 januárja és 2015 júniusa között az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága 1100 tengeren bekövetkezett halálesetet dokumentált
Dél-Kelet Ázsiában. Főleg rohingyák haltak meg. Ez a szám a
valóságban valószínűleg sokkal magasabb. -
2015-ben több mint 1 millió menekült és migráns kelt át a
tengeren Európába, közel 4000 ember nem élte túl az utat. Idén
eddig több mint 3500 ember fulladt bele a tengerbe. -
2016-ban a Líbián keresztül utazó, szubszaharai térségből
származó nők azt mesélték az Amnesty Internationalnek, hogy a
csempészútvonalak mentén a nemi erőszak annyira mindennapos,
hogy az utazás előtt fogamzásgátlót kezdtek szedni, hogy ne
essenek teherbe a megerőszakolóiktól. Menekültek és migránsok
azt mesélték, hogy az embercsempészek foglyul ejtették őket,
hogy így csikarjanak ki váltságdíjat a családjaiktól. -
Emberek menekülnek Mexikón keresztül az Egyesült Államok határa
felé Közép-Amerika “északi háromszögéből” (Guatemala,
Honduras, San Salvador) az emberrablások, zsarolások, szexuális
támadások és emberölések elől.
“A menekültválság nemcsak a Földközi-tenger medencéjét
érinti. A világon mindenhol menekültek élnek veszélyes helyeken,
zsúfolják össze őket már megtelt hajókba, szenvednek
kiszolgáltatva szörnyű körülmények között vagy vállalnak
veszélyes utakat, amelynek során a csempészek és fegyveres
csoportok “kegyelmére” vannak bízva. A világ vezetőinek ki
kell találniuk azt a tisztességes rendszert, amely segíteni tud
rajtuk.” – mondta Salil Shetty.
A konfliktusokkal szomszédos országok magukra maradtak a menekültek
befogadásában
A jelentés szerint a felelősség egyenlőtlen megoszlása
súlyosbítja a globális menekültválságot és a menekülteket érő
problémákat. Az Amnesty International felszólít minden államot,
hogy a kapacitásuk objektív kritériumokon alapuló meghatározása
után fogadjanak be arányos mennyiséget a világ menekültjei
közül.
Ez egy józan észen alapuló rendszer, amely alapján megállapítható
lenne, hogy egy ország mekkora mennyiségben tud menekülteket
befogadni. A gazdasági teljesítmény, népesség és
munkanélküliség aránya világossá tenné, hogy melyik az az
ország, amely cserben hagyja a menekülteket.
A jelentés megvilágítja azt az elképesztő aránytalanságot,
amely a szíriai menekülteket befogadó szomszédos és a hasonló
népességű többi ország között van.
-
Az Egyesült Királyság például 2011 óta kevesebb mint 8000
szíriait fogadott be, míg Jordánia – ahol tízszer kevesebben
élnek, és a GDP-je is csak 1,2%-a a szigetországénak – több
mint 655 000-et. -
A 10 000 km²-es, 4,5 milliós Libanon, amelynek az egy főre eső
GDP-je 10 000 amerikai dollár, több mint 1,1 millió szíriait
fogadott be. Az ugyanennyi lakosú, de 268 000 km² területű és
42 000 amerikai dollár GDP-vel rendelkező Új-Zéland eddig
250-et. -
A 4,6 millió lakosú Írország, amelynek a területe hétszer,
gazdasága pedig ötször nagyobb mint Libanoné eddig mindössze
758 szír menekültet telepített át.
A jelentés rávilágít, hogy a gazdag országoknak lehetősége
lenne arányosabban részt vállalni a kiszolgáltatott menekültek
befogadásában. Ha a területet gazdasági teljesítményt és a
munkanélküliséget nézzük, Új-Zélandnak például 3466
menekültet kellene befogadnia. Ez egy kezelhető mennyiség lenne
szemben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának mandátuma alá
tartozó 1,1 millió menekülttel a hasonló népességű Líbiában.
“A probléma nem a menekültek száma, hanem, hogy nagyon sokan a
világ gazdag országai közül nagyon keveset tesznek.” – mondta
Salil Shetty.
“Ha a leggazdagabb országok befogadnák a méretük, népességük
és munkanélküliségüknek megfelelő arányban a menekülteket,
akkor a menekültek jó része új otthonra találhatna. Ami hiányzik
az az együttműködés és a politikai akarat.”
A kormányoknak többet kell tenniük
A jelentés Kanadát mutatja be példaként arra, hogy vezetői
képességgel és vízióval az országok kevés idő alatt is nagy
számú menekültet tudnának áttelepíteni.
Kanada több mint 30 000 szíriai menekültet fogadott be 2015
novembere óta. Egy kicsivel több mint felük a kormány, közel 11
000 ember pedig magánemberek támogatásával talált új otthonra.
2016 augusztusában további 18 000 szír áttelepítésére
vonatkozó döntés született – elsősorban Libanonból,
Jordániából és Törökországból.
Napjainkban
nagyjából 30 országnak van hasonló áttelepítési programja,
azonban az áttelepítésre felajánlott helyek minden évben az ENSZ
által meghatározott szám alatt maradnak. Ha 30 helyett 60 vagy 90
ország telepítene át embereket, az már lényleges javulást
jelentene.
Az Amnesty International egy új, a menekültek áttelepítését
szolgáló mechanizmus megteremtésére szólít fel, és egy olyan
“tehermentesítő” eljárás létrehozására, amely az olyan
akut konfliktusok, mint a szíriai, esetében a szomszédos országokat
terhét tudja enyhíteni.
Related
