Amit a népszavazáshoz tudnod kell: alapfogalmak. 3. rész

Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. #tudjmegtöbbet blogsorozatunk harmadik részében a leggyakrabban hallott fogalmakat beszéljük át.

• Áthelyezés

menedékkérelmek
elbírálásának áthelyezése egy uniós tagországból egy másikba

Az
EU átmeneti intézkedése tavalyról, amelyet azért hoztak létre,
hogy a menekültválság által leginkább sújtott országokat
tehermentesítsék (Olaszországot, Görögországot, 2015 őszén
még Magyarország is felmerült, de a kormány ezt elutasította),
mert azok a megnövekedett ügyteher miatt nem vagy csak nagyon
nehezen tudták a menedékkérőket regisztrálni és a kérelmeket
elbírálni.

FONTOS:
Nem betelepítésről van szó (ilyen fogalmat nem ismer a
menekültjog), hanem arról, hogy például Magyarországnak kellene
1294 Olaszországból és Görögországból érkező menedékkérő
kérelmét elbírálnia, vagyis megállapítania, hogy közülük ki
jogosult nemzetközi védelemre. A tavalyi 160 000-es keretből
mindössze 4741 kérelem (3%) áthelyezését sikerült megvalósítani
2016. szeptember 12-ig.

Részletesebben
itt írtunk a kvótáról, itt pedig az október 2-i népszavazásról.

• Áttelepítés

háborúk és üldöztetések elől menekülő emberek befogadása
egy harmadik országban

Az
emberek nagy része menekülése során csak a szomszédos országokig
jut, ott gyakran rendkívül sokan, nagyon nehéz körülmények
között zsúfolódnak össze. Ezeken a helyeken általában sem az
ellátásuk, sem a hosszabb távú lakhatásuk vagy speciális
szükségleteik nem biztosítottak. A Szíriával határos
Törökországban például jelenleg 3,1 millió menekült él, akik
közül 2,7 millión szír állampolgárok.

A
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának áttelepítési programja
azért jött létre, hogy a menekülők ellenőrzött, biztonságos
és legális csatornákon keresztül jussanak el az őket befogadó
harmadik országokba. A fogadó ország felelősséget vállal a
menekültekért, vagyis gondoskodik jogi és fizikai védelmükről,
és vállalja, hogy a saját állampolgáraihoz hasonló jogokat
biztosít számukra.

Mivel
az áttelepítésben csak néhány ország vesz részt (a legtöbb
embert befogadó országok az Egyesült Államok, Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada
és a skandináv államok), ezért évente csak a menekültek mintegy
1%-át sikerül harmadik országba áttelepíteni. 2015-ben 81 000
embert fogadtak be az országok, többségükben szíreket.

• Befogadott

• Bevándorló

a magyar jogban ismeretlen fogalom, a hétköznapokban általában
azokat a migránsokat értjük alatta, aki már hosszabb ideje
tartózkodnak egy országban

• Biztonságos
  harmadik ország

olyan ország, ahol a menedékkérőnek ténylegesen
lehetősége van menedéket kérni és nemzetközi védelmet kapni
egy, a nemzetközi és uniós előírásoknak megfelelő menekültügyi
rendszerben

FONTOS:
Bár a magyar kormány 2015. augusztus 1. óta ismét biztonságos
országnak tekinti Szerbiát (és erre hivatkozva nyilvánítja kvázi
automatikusan az onnan érkező menedékkérők kérelmeit
elfogadhatatlannak), a gyakorlatban Szerbia nem biztonságos, mert a
menekültvédelmi rendszere még mindig nem működik megfelelően.
Többek között a szerb hatóságok embereket
toloncolnak vissza a szintén nem biztonságos Macedóniába,
megsértve ezzel a visszaküldés tilalmának (non-refoulement)
elvét.

• Dublini
  rendszer / rendelet

a lényege, hogy egy menedékkérelmet csak egy
tagállam bíráljon el, és eldönthető legyen, hogy ez melyik
ország felelőssége

A rendszer tagjai az EU-s országok, Izland,
Svájc és Norvégia. A rendszer része az EURODAC nevű ujjlenyomat
adatbázis, amely az ezekbe az országokba érkező menedékkérők
és oda belépő vagy ott irregulárisan tartózkodó irreguláris
migránsok ujjlenyomatait tartalmazza.

• Hontalan

olyan ember, akit egyetlen állam sem ismer el az állampolgárának, ezért egyetlen ország segítségére, védelmére sem számíthat

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikke alapján

„Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.”

Ezért a hontalanság valójában az emberi jogok megsértése. Az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 10 millió hontalan van a világon.

• Idegenrendészeti
  őrizet

a Magyarország területéről kiutasított külföldiek
fogvatartását szolgáló intézmény

A célja, hogy az
illető a kitoloncoláskor a hatóság rendelkezésére álljon. Maximum 12 hónapig, gyerekes családok esetében 30 napig tarthat. 

• Menedékes

ha tömegesen érkeznek menekülő emberek Magyarországra, és a nagy számuk miatt nincs lehetőség a kérelmeik egyéni elbírálására, akkor a kormány döntése alapján egy meghatározott csoport (pl. adott állampolgárságú, meghatározott időszakban érkezett személyek) ideiglenes védelmet kaphatnak

Olyan emberekről beszélünk, akik fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése (pl. kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód) elől menekülnek. Hangsúlyozottan ideiglenes státusz (főszabály szerint 1 év, amely meghosszabbítható), mert utána vagy hazatérnek vagy egyénileg megvizsgálják, hogy jogosultak-e védelemre.

FONTOS: Nem szabad összekeverni a menekültstátusszal.

• Menedékkérő

• Menekült

az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében olyan a származási
országán kívül tartózkodó ember, aki megalapozottan fél attól,
hogy az országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége,
politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz
tartozása miatt, vagy üldözték ezek miatt, és saját országa
védelmét nem tudja vagy fél igénybe venni

FONTOS:
Üldözésről akkor beszélünk, ha valamilyen nagyon súlyos
jogsértés (kínzás, rabszolgaság, fizikai vagy nemi erőszak
stb.) vagy több jogsértés egymásra épüléséről
(diszkrimináció az élet több területén) van szó.

A
társadalmi csoport olyan emberek halmaza, akiket összeköt
valamilyen az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó,
megváltoztathatatlan, a személyiség lényegi részét jelentő
tulajdonság. Ilyen lehet a nemi identitás, szexuális orientáció
stb.

• Menekültügyi
  őrizet

2013 óta létező intézmény Magyarországon, amely során
a menekültügyi hatóság munkatársai a
menekültügyi eljárás lefolytatása vagy a dublini átadás
biztosítására ideiglenes őrizetbe vehetnek egyes menedékkérőket,
elsősorban azért, hogy azok „rendelkezésre állását”
biztosítsák az eljárás során illetve személyazonosságukat
tisztázzák

FONTOS:
A szabályok szerint csak kivételesen, minden eset egyedi
mérlegelése után rendelhető el, és csak akkor, ha a célja más
intézkedéssel (pl. menekültügyi óvadék kiszabásával) nem
biztosítható. Maximum 6 hónapig tarthatnak valakit Menekültügy
Őrzött Befogadó Központban (MÖBEK jelenleg Békéscsabán,
Kiskunhalason és Nyírbátorban működik), kisgyerekes családot
pedig legfeljebb 30 napig. Kísérő nélküli kiskorú nem kerülhet
ide.

• (Illegális / irreguláris) migráns: 

migránsok azok, akik azért
hagyják el a hazájukat vagy tartózkodási helyüket, hogy egy letelepedjenek egy másik országban

A
migráció egyidős az emberiséggel, sokféle kiváltó oka lehet,
de általánosságban elmondható, hogy főleg egy jobb élet
reményében indulnak útnak az emberek. Számukra a hazatérés
legtöbbször nem veszélyes, számíthatnak az országuk védelmére
és segítségére. A szó inkább köznapi használatú, a magyar
jog nem ismeri ezt a fogalmat.

FONTOS:
Ne használjuk az illegális jelzőt akár migránsról, akár
menekültről beszélünk, mert egyrészt mindkét csoport jogosult
Magyarországon tartózkodni, másrészt az illegális jelző
használata bűnözőkként állít be olyan embereket, akik nem
azok. Helyette az irreguláris (szabálytalan) a helyes, ezzel
utalhatunk arra, ha az illető szabálytalanul (tehát például
papírok nélkül) lépi át az országhatárt. Önmagában az a
tény, hogy valaki papírok nélkül érkezik egy országba nem
jelenti azt, hogy ne lehetne jogosult védelemre. Az illegális
bevándorló / migráns fogalmát sem ismeri a magyar jog.

• Nemzetközi védelem

nemzetközi kötelezettség alapján egy ország védelmet nyújt egy olyan ember számára, aki a saját országa védelmére nem számíthat

A magyar szabályozás alapján a menekült, oltalmazott, menedékes és befogadott státuszt illetve a hontalan személyek védelmét értjük alatta.

• Oltalmazott

nem menekült, de fennáll a veszélye, hogy ha visszaküldenék
származási országába, akkor ott súlyos sérelem érné
(veszélyben lenne az élete, kínzás, halálbüntetés áldozata
lenne), és nem tudja vagy emiatt fél a hazája védelmét igénybe
venni

• Tranzitzóna

az ország határain, repülőterein, kikötőiben felállítható terület, ahol az országba belépni kívánók tartózkodnak 

Magyarország déli határán jelenleg 4 ilyen „belépési pont” van: 2 a szerb-magyar határon (Röszke, Tompa), kettő pedig a magyar-horvát határon (Letenye, Beremend). A tranzitzónákat azért hozták létre tavaly ősszel, hogy a Szerbia és Horvátország felől érkezők itt adhassák be a kérelmeiket.

FONTOS: a tranzitzónákban nem vizsgálják meg érdemben a menedékkérelmet, itt csak arról döntenek, hogy az egyáltalán elfogadható-e, vagyis az illető jogosult-e belépni Magyarország területére, ahol aztán lefolytatják vele szemben az általános szabályoknak megfelelően a menekülteljárást. A menedékjogról szóló törvény tartalmaz egy felsorolást, hogy mely esetekben nem elfogadható a kérelem, és mivel köztük van a biztonságos harmadik országokból vagy azokon keresztüli érkezés (és mivel mint tudjuk a magyar kormány szerint Szerbia biztonságos), ezért kvázi automatikusan elfogadhatatlannak találják a kérelmeket.

Múlt heti blogunkban részletesebben írtunk a tranzitzónák körüli problémákról.

• Visszaküldés
  tilalma (non-refoulement)

a menekültvédelem egyik legfontosabb
alapelve, amely azt jelenti, hogy senkit sem lehet olyan helyre
visszaküldeni, ahol üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó
bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne

FONTOS:
A tilalom mindenki esetében áll, vagyis senkit (még egy
tömeggyilkos diktátort) sem lehet olyan országba visszaküldeni,
ahol ilyen veszélyeknek lenne kitéve.

Ha te is egy befogadóbb, a menekültek és menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartó országban élnél, írd alá nyilatkozatunkat: