Tíz magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére.
A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tíz magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.
Múlt pénteken derült ki, hogy kiket jelöl a magyar kormány az
emberi jogok európai érvényesülése felett őrködő bíróság
magyar tagjának. A három jelölt közül a negyvenhét országot
tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki a
bírót. A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó
András mandátuma 2017. január végén jár le. A magyar kormány
Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Prof. Dr. Schanda Balázst és Dr.
Tallódi Zoltánt jelölte a
tisztségre.
A strasbourgi bíróság a kontinens legfontosabb emberi jogi
szerve, hitelességének és jelentőségének megőrzésében a
demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési
és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. Hiába alkalmas akár
egy bíró a tisztségre, ha titkos és önkényes eljárásban
választották ki, támadható marad. A Parlamenti Közgyűlés és a
Miniszteri Bizottság szabályzatai ezért nemcsak arra helyeznek
hangsúlyt, hogy a jelöltek szakmailag alkalmasak legyenek, hanem a
jelöltek kiválasztásának folyamatával kapcsolatban is
követelményeket támasztanak. A tagállamok kötelesek állandó,
előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási
eljárást létrehozni, és ezen belül nyilvános és mindenki
számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok
számára, megfelelő időt biztosítva a pályázatok benyújtására.
A magyar lista azonban nem így készült el.
A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi
László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat
milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági
és szakmai követelményeinek. A miniszter érdemi választ nem
adott. A többfordulós
levelezéssorán csak annyit sikerült megtudni, hogy a lista
összeállítása során a kormány szakértőkkel konzultált, és
ennél lényegesen több a jelölésről szóló közleményből sem
derült ki.
A magyar jelöltek kiválasztásával az alábbiak a legfőbb
problémák:
- nincs
semmilyen előre lefektetett, megismerhető szabályzat a jelöltek
kiválasztásának módjáról, így az teljesen esetleges módon
zajlott; - nem volt
nyilvános pályázat a bírói tisztségre; - a jelöltek
kiválasztása teljes titokban történt; - a kormány
titokban tartja azt is, hogy kik azok a szakértők, akiknek a
véleményét kikérték a jelölés előtt, még azt sem
árulták el, hogy hány szakértővel konzultáltak.
Mindezek miatt a jelölési folyamat továbbra is elfogadhatatlan
a civilek számára. A Parlamenti Közgyűlés kapcsolódó
határozata számol azzal a lehetőséggel, hogy kifogásolható
eljárásban elfogadható jelöltekre esik a kormányok választása,
és úgy rendelkezik, hogy míg a jelöltek alkalmatlansága esetén
a közgyűlésnek mindenképpen el kell utasítani a listát, addig,
ha a nemzeti kiválasztási folyamat nem volt tisztességes és
átlátható, akkor a közgyűlésnek mérlegelési lehetősége van
– elutasíthatja, de el is fogadhatja a jelölteket.
Tizenöt civil szervezet eredetileg még a jelöltek kilétének
megismerése előtt úgy döntött, hogy az Európa
Tanácsnál megpróbálja
elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami
rászorítaná Magyarországot arra, hogy tisztességes és átlátható
eljárásban válassza ki a jelölteket. Tíz magyar szervezet most
is úgy látja, a jelöltállítási eljárás olyan mértékben
vette semmibe az Európa tanácsi követelményeket, hogy továbbra
is a lista elutasítása az egyetlen elfogadható megoldás. Ha
ugyanis a Parlamenti Közgyűlés egy ilyen hazai eljárás után
befogadja a magyar listát, minden tagállami kormánynak azt üzeni:
következmények nélkül semmibe vehetik a szabályokat.
A szervezetek ezen álláspontjukat az Európa Tanács megfelelő
szerveinek tudomására fogják hozni és továbbra is azt kérik,
hogy a Parlamenti Közgyűlés utasítsa el a magyar jelölteket
tartalmazó listát.
