Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. Blogsorozatunk első része.
Miről fogunk népszavazni?
Október másodikán a következő kérdésre
várja a válaszunkat a magyar kormány:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az
Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar
állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Miért akar ide embereket „betelepíteni” az
Unió?
Már maga a kérdés is félrevezető, mert
betelepítésről szó sincs. Jelenleg egy „kvóta” van érvényben
az Európai Unióban. Tavaly az Európai Unió Tanácsa (az
EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény,
amelynek az uniós országok adott területért felelős miniszterei
a tagjai) elfogadott egy átmeneti intézkedést, amely alapján
összesen 160 ezer szír, eritreai és iraki menedékérőt helyeztek
volna át a menekültválság által akkor leginkább érintett három
EU-s ország – Görögország, Olaszország és Magyarország –
területéről más uniós országokba, hogy ezekben az országokban
bírálják el a menedékkérelmeket.
Azért ebből a három országból, mert a tavaly
nyári-őszi menekültválság során ebbe a három uniós országba
érkeztek a legtöbben, itt adták be a legtöbb kérelmet, az
országok pedig képtelenek voltak megfelelő módon feldolgozni és
elbírálni a kérelmeket. A cél tehát az volt, hogy a többi
országot is bevonják a kérelmek elbírálásába, így
tehermentesítsék Olaszországot, Görögországot és
Magyarországot. Szóval betelepíteni senkit sem akartak, csak azt
kérték a tagállamoktól, hogy bírálják el a kérelmeket.
Magyarország területéről 54 ezer embert
helyeztek volna át, de a magyar kormány ezt elutasította, így a
ránk eső részt végül arányosan felosztották a másik két
ország között.
Az olasz partiőrség menekülteket ment ki egy halászhajóról
Hány emberről van szó?
A népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány
és az előző 5 év menedékkérelmei alapján kiszámolt kvóta
szerint Magyarországnak 1294 embert kellene áthelyeznie (vagyis
elbírálni a kérelmeiket) jövő év októberéig. Egyébként
minden fogadó ország 6 ezer eurós (kb. 1,9 millió forint)
támogatást kap menedékkérőnként.
Megszavaztuk?
Nem, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország nemmel
szavazott, de a minősített többséggel (a tagállamok 55%-a a
javaslat mellett szavaz és a javaslatot támogató tagállamok az EU
teljes népességének legalább 65%-át képviselik) elfogadott
döntés ránk nézve is kötelező érvényű. Hazánk vitatja a
döntés jogszerűségét, ezért az Európai Bírósághoz fordult,
de egyelőre a bíróság még nem döntött az ügyben.
A többiek befogadták ezt a 160 ezer embert?
Nos, sajnos elég lassan halad a dolog. Eddig 3056
ember helyeztek át más uniós országokba (2213-át Görögországból
és 843-at Olaszországból).
Joga van az EU-nak “betelepítenie” ide embereket?
A döntés alapját az Európai Unió Működéséről
szóló szerződés (EUMSZ) 78 (3) képezi, amely kimondja:
„Ha egy vagy több tagállam olyan
szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok
állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a
Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok
érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az
Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”
Vagyis kivételes helyzetben (harmadik országbeli
állampolgárok hirtelen beáramlása) az Európai Unió Tanácsának
joga van átmeneti intézkedésről dönteni.
Menekültek a görög-macedón határon Idomeniben
Akkor most erről az 1294 emberről szavazunk
október 2-án?
Nem, ezt maga Trócsányi László igazságügyi
miniszter ismerte el február 26-i tájékoztatóján:
„…a népszavazást el kell határolni a
kvótapertől, amelynek előzménye, hogy 2015-ben az Országgyűlés
törvényi szinten szólította fel a kormányt kereset benyújtására.
A kvótaperben a kormány azt állítja, hogy nincs megfelelő
jogalapja az EU-nak a kvóta elfogadására. Hozzátette, bízik
abban, hogy az év végéig a kérdésben ítélet születhet.”
„A
népszavazási kezdeményezésről azt mondta, az a jövőre irányul,
hiszen a kérdés továbbra is aktuális, a migrációs nyomás
erősödik.”
Vagyis a miniszter szavai alapján az október 2-i
népszavazás egy esetleges jövőbeli kvótáról szól, nem a
jelenleg érvényben lévő 1294 ember áthelyezéséről.
Menekültek a röszkei gyűjtőpontnál
Akkor most mégis lesz egy kvóta?
Egyelőre nincs. A legutóbbi ilyen jellegű
javaslattal az Európai Bizottság élt még tavasszal. Az új
rendszer alapján, ha egy országban az előre meghatározott számnál
nagyobb mennyiségben adnak be kérelmeket, akkor automatikusan
áthelyeznék az embereket más uniós országokba, egészen addig,
amíg a kérelmek száma le nem csökken. Ha egy ország úgy dönt,
hogy ideiglenesen nem fogad be embereket, akkor minden
visszautasított menedékkérő után 250 000 eurós szolidaritási
hozzájárulást kellene fizetnie. De egyelőre ez csupán egy
javaslat, semmi több.
A népszavazás eredményét kötelező lesz az
EU-nak tiszteletben tartania?
Egy magyar Európai Parlamenti képviselő is ezt
kérdezte Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől.
Két kérdést tett fel:
„1. Értelmezhető-e ez a népszavazás az
európai uniós intézmények számára jogilag kötelező erejűnek?”
„2. A népszavazás bárminemű eredménye
befolyásolhatja-e Magyarországnak a Szerződések, vagy a Tanács,
a Bizottság és a Parlament törvényes döntései szerinti
kötelezettségeit?”
Jean-Claude Juncker válasza elég egyértelmű:
„A jövőbeni európai parlamenti, tanácsi vagy
bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely
tagállamban tartott népszavazás eredménye mint olyan nem kötelező
érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az
adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit.”
Vagyis az Európai Bizottság vezetője szerint
bármi is lesz az október 2-i népszavazás eredménye, az nem lesz
kötelező az Európai Unióra nézve. Összefoglalva tehát október
2-án egy jelenleg nem létező, esetleges jövőbeli Uniós
intézkedésről szavazunk majd, amelynek bármi is lesz az
eredménye, azt az EU-nak nem kell figyelembe vennie.
Sorozatunk következő részében a menekültek és
menedékkérők kapcsán leggyakrabban felmerülő tévhitekről lesz
szó.
