Közel 8500 menekült, menedékkérő és migráns esett csapdába a görög szigeteken. Ők azok, akik az EU-Törökország alku március 20-i hatályba lépése óta érkeztek ide. Nagyon sokan közülük attól félnek, visszaküldik őket Törökországba, ahol nem lesznek biztonságban. A legtöbben rettenetes körülmények között élnek, miközben a kérelmeik elbírálása rendkívül lassan és teljes mértékben átláthatatlanul zajlik.
Az EU-Törökország alku arra az előfeltevésre
épült, hogy Törökország biztonságos hely a menekülő emberek
számára, így oda vissza lehet küldeni a menedékkérőket és
menekülteket. Az Amnesty International kutatása azonban
bebizonyította, hogy 2015 végén és 2016 elején menekülteket és
menedékkérőket küldtek vissza a török hatóságok a fegyveres
konfliktusok sújtotta Afganisztánba, Irakba és Szíriába, és a
védelem szintje, amit Törökország nyújt a szíreknek, messze elmarad a
nemzetközi előírásoktól – és még ennél is rosszabb a más
országokból származóknak.
Lépj közbe! SZÓLÍTSD FEL a görög hatóságokat, hogy ne küldjenek vissza menekülteket Görögországba.
A galéria csak egy
pillanatfelvétel, amely néhány olyan embert és családot mutat be
a több száz közül, akik Híosz szigetén rekedtek. A képeket
Giorgos
Moutafis készítette.
Giorgos MoutafisA híoszi Dipethe és a többi táborban szégyenletes körülmények uralkodnak. Menekült családok alszanak a földön a szabad ég alatt, kitéve a hőségnek és esőnek. Az önkéntesek erőfeszítései ellenére nincsen elegendő élelem és a higiénés állapotok is kétségbeejtőek.
Giorgos MoutafisA görög szigeteken nagyrészt családok rekedtek, köztük sok olyan anya, aki egyedül utazik gyermekeivel. A szörnyű körülmények mellett nagyon gyakran az információhiány a legnagyobb baj. A menedékkérelmeket elképesztően lassan bírálják el, miközben mindenféle pletykák keringenek a jövőről, amely csak növeli a félelmet és a bizonytalanságot.
Giorgos MoutafisMa éjszaka is a földön fognak aludni a gyerekek Híoszon és a többi szigeten, igaz, ők legalább együtt vannak a családjaikkal. Más kísérő nélküli kiskorúak Híosz utcáit járják egyedül, kitéve mindenféle veszélynek. Az ENSZ adatai szerint a szigetekre érkezők 40%-a gyerek.
Giorgos MoutafisA 31 éves Hani Szíriából származik, március 20-án ért partot Híosz szigetén, aznap, amikor az EU-Törökország alku hatályba lépett. Azóta itt van és a földön alszik más családok mellett. A családja még Szíriában van. „Mindennap felhívom őket, hogy még életben vannak-e.” – mesélte.
Giorgos MoutafisHani közgazdásznak tanult otthon, és arról álmodozik, hogy mesterfokozatot szerez humánerőforrás menedzsmentből Európában. Hálás a görög embereknek a szolidaritásukért, de nagyon aggódik, hogy akarata ellenére is visszaküldhetik Törökországba.
Amnesty InternationalShirin (nem ez a valódi neve) egy afgán újságíró, akit egyszer meglőttek a tálibok. Bár azért menekült el, mert otthon nem volt biztonságban, most is félelemben és szörnyű körülmények között él a görög táborban.”Nem érzem magam biztonságban itt sem. Félek este kimenni a szobából.” – monda, mivel rengeteg hír kering arról, hogy nőket zaklatnak szexuálisan a görög táborokban.
Giorgos MoutafisAhmad mérnökként dolgozott Szíriában. Apjával Mohameddel a háború elől menekültek el, majd Törökországon keresztül érkeztek meg Görögországba néhány hónappal ezelőtt. Rettenetesen aggódnak a jövőjük miatt, mert nem kapnak információt, a kérelmük elbírálása pedig csigalassúsággal halad.
Amnesty InternationalAhmad és családja a Ramadánt a Souda táborban töltötték. A férfi több mint két hónapnyi Híoszon töltött idő után is próbál pozitív maradni. A szír konfliktus összezúzta a jövőjüket, ezért most abban reménykedik, hogy legalább a gyerekei folytathatják az iskolát Európában. Reszket, ha arra gondol, hogy visszaküldik Törökországba: a nővérét és családját még januárban kényszerítették vissza Szíriába a török rendőrök, Ahmad gyerekeit pedig megtámadták Törökországban, amikor kiderült, hogy szírek.
Giorgos MoutafisA 78 éves Mohamed angolt tanított Szíriában. Feleségével, Sihammal követték a családjukat Európába, most pedig igyekeznek segíteni nekik a túlélésben.
Giorgos MoutafisA híoszi Souda tábor mellett sátrak állnak a tengerparton. Ilyen sátrakban élnek a menekültek hónapokon keresztül, amíg a kérelmeik elbírálására várnak. Eközben a visszaküldés réme fenyegeti őket nap mint nap.
Giorgos MoutafisRitka alkalom, amikor Ahmad és családja kikapcsolódhat a tengerparton. A jövőtől való félelem és bizonytalanság tetézve a rossz körülményekkel, a mindennapi életüket egy túlélésért folyó küzdelemmé változtatja. De Ahmad arca még így is mindig felderül valahányszor a gyerekei – a 8 éves Razan, a 12 éves Oszama és a 10 éves Yaman – kerülnek szóba.
Giorgos MoutafisKét férfi vacsorázik a Souda tábor mellett. A helyi és nemzetközi önkéntesek adják az élelmet, de a készleteik a végét járják. Együttérzésük óriási kontrasztban van az EU abbeli törekvéseivel, hogy kizárja a kiszolgáltatott menekülőket Európából.
