Összesen 86 ország vett részt a Magyarországot érintő Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) elnevezésű eljárásban, 13-an közülük előzetesen kérdést is nyújtottak be Magyarországnak, majd ezek az országok az interaktív párbeszéd során 221 ajánlást fogalmaztak meg az emberi jogok területén.
Az
ajánlások nagyon sok emberi jogi területet érintenek a nők és
gyermekek jogaitól kezdve, az LMBTI emberek jogain át a hatalmi
ágak megosztása és a média szabadságáig. Mi most két
területről (gyűlölet-bűncselekmények és a menekültek és menedékkérők jogai)
írunk részletesebben, ezekben a témákban adott be ugyanis
önállóan vagy másokkal közösen jelentést az Amnesty
International.
Május 4-én 14.30-kor kezdődött Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanács
előtt Magyarország meghallgatása a második Egyetemes
Időszakos Felülvizsgálat (UPR)
keretében.
Arról, hogy mi az UPR, és miért fontos, itt írtunk
részletesen.
Hazánk
először 2011 májusában vizsgázott az emberi jogokból, akkor a
többi ország által megfogalmazott 145 ajánlásból 119-et
egészben vagy részben el is fogadott. Többek között kaptunk
ajánlásokat a nők esélyegyenlőségének növelésére, a
gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvények szigorítására,
a családon belüli erőszakra, az emberi jogokkal foglalkozó állami
intézmény létrehozására is.
Mint
az várható volt, idén nagyon hangsúlyos szerepet kaptak a
menekültek és menedékkérők emberi jogaival foglalkozó ajánlások
(37 ajánlás a 221-ből). Kemény kritikát kaptunk több országtól
a témában: Svájc, Kanada és Izland például arra szólította
fel a magyar törvényhozást, hogy helyezze hatályon kívül az
irreguláris határátlépés kriminalizálását (határzár tiltott
átlépése; határzár megrongálása és határzárral kapcsolatos
építési munka akadályozása); Svédország, Brazília, Honduras
és Izland a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) a
nemzetközi sztenderdeknek megfelelő alkalmazására szólított
fel; Uruguay, Kanada, Chile, Kína, Guatemala, India, Irán,
Malajzia, Marokkó, Norvégia, Dél-Korea a menekültek befogadási
körülményeinek javítását és a körülmények nemzetközi
sztenderdeknek való megfeleltetését vette be az ajánlásai közé,
illetve Norvégia még arra is felszólította hazánkat, hogy a
menekültügyi őrizetet csak a legvégső esetben – ha más
alternatíva nem áll rendelkezésre – alkalmazzák. Több ország
(Indonézia, Pakisztán, Görögország, Németország, Egyiptom, Ecuador, Finnország) pedig arra hívta fel a magyar hatóságok
figyelmét, hogy a menekültek és menedékkérők számára egy
hatékony és a nemzetközi előírásoknak megfelelő
menekülteljárás garantálásával biztosítaniuk kell a
hozzáférést a nemzetközi védelemhez. Görögország
felszólította Magyarországot, hogy vegyen részt a Törökországból
történő áttelepítésekben és más humanitárius befogadási
programokban, Spanyolország pedig a biztonságos harmadik országokra
vonatkozó magyar lista felülvizsgálatát javasolta.
Az
Amnesty International ENSZ-nek küldött szeptemberi beadványában
szereplő ajánlások közül sok visszaköszön a tagállami
ajánlások között, reméljük, hogy Magyarország megérti és
elfogadja a nemzetközi kritikákat, érdemi változtatásokat
eszközöl a jelenleg emberi jogokat sértő menekültügyi
rendszerén, és kiveszi a részét az európai menekültválság
megoldásából azzal, hogy minél több biztonságos és legális
migrációs csatornát nyit meg a nemzetközi védelemre szoruló
emberek előtt, hogy biztonságos menedékre leljenek Magyarországon
is.
Az
Amnesty International Magyarország egy másik jelentést is
eljuttatott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának: a
Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjaként
az előítélet motiválta bűncselekmények kapcsán felmerülő
jogalkalmazási problémákról készítettünk jelentést és
fogalmaztunk meg a magyar hatóságok számára ajánlásokat. Az
interaktív párbeszéd során 7 ország tett konkrétan a
gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésre vonatkozó ajánlást:
Kanada megismételte a GYEM ajánlását a 2012 óta létező
rendőrségi szakvonal (azok a nyomozók, akik speciális tudással
és tapasztalattal rendelkeznek a területen) fejlesztésére
vonatkozóan, vagyis, hogy megfelelő források legyenek a működésére
elkülönítve és képzést kapjanak a járőrök a témában;
Csehország a már létező jogszabályi keret hatékonyabb
alkalmazására tett ajánlást, Franciaország pedig arra szólította
fel hazánkat, hogy hatékonyan lépjen fel a rasszista
bűncselekmények (gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd)
ellen. Görögország a menekültellenes gyűlöletkampány
befejezésére és a a gyűlölet-bűncselekmények elleni
hatékonyabb fellépésre koncentrált, míg Olaszország a
hatékonyabb nyomozásokat és az elkövetők igazságszolgáltatás
elé állításának fontosságát emelte ki. Irán a GYEM ajánlása
alapján azt ajánlotta hazánknak, hogy dolgozzon ki egy nyomozati
protokollt, és biztosítsa az áldozatok számára az
igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való hozzáférést.
A
GYEM jelentéséről és az ajánlásainkról itt írtunk
részletesen.
Magyarországnak
szeptemberig van ideje eldönteni, hogy a 221 ajánlás közül
melyikeket fogadja el egészben vagy részben, és melyeket utasítja
el.
A
fejleményekről természetesen beszámolunk.