Az izraeli NSO Group kémprogramjának segítségével követtek el tömeges jogsértéseket világszerte – derült ki egy 50 ezer kiszivárgott telefonszámra alapuló nemzetközi kutatásból. A célpontok között voltak állami vezetők, jogvédők és újságírók, többek között Dzsamál Hasogdzsi családja is.
A Pegasus Project egy egyedülálló nemzetközi együttműködés, amelyben 10 ország 17 lapjának több mint 80 újságírója vett részt. A vizsgálatot a párizsi székhelyű Forbidden Stories civil szervezet koordinálta, az Amnesty International pedig a lehető legkorszerűbb igazságügyi vizsgálatokat végezte el a mobiltelefonokon, hogy megállapítsa, megfertőzték-e azokat a kémprogrammal.
“A Pegasus Project bemutatja, hogyan használták egyes kormányok az NSO fegyverét újságírók elhallgattatására, jogvédők illetve az ellenzék elleni támadásokra, és hogyan sodortak veszélybe számtalan életet.” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
“A kutatás eredményei cáfolják az NSO nyilatkozatait, amelyekben azt állítják, hogy ilyen esetek alig fordulnak elő, és akkor is csak a technológia visszaélésszerű alkalmazásáról van szó. Miközben a vállalat szerint a szoftverüket csak bűncselekményekkel és terrorcselekményekkel kapcsolatos nyomozások során használják, a napnál is világosabb, hogy tömeges jogsértéseket követtek el az NSO technológiájával. Igyekeznek magukat tisztességes cégnek beállítani, miközben jól keresnek a jogsértéseken.”
“Ez az ügy ismét rávilágít arra, hogy ez a terület nemzetközi szinten nincs szabályozva, így a vadnyugati körülmények lehetővé teszik újságírók és jogvédők megfigyelését is. Ameddig az NSO és a hasonló válllatok nem hajlandóak az emberi jogi előírásokat betartani, globális moratoriumot kell elrendelni a megfigyelési technológiák exportjára, kereskedelmére, átadására és használatára.”
A Forbidden Stories és a más újságok kérdésére az NSO “határozottan tagadta” a kutatásban megjelent “téves állításokat”. Állításuk szerint a vizsgálat “rossz követekeztetésekre” és “nem bizonyított elméletekre” épül, és megismétekték, hogy a cég misszója, hogy “életeket mentsen.” Az NSO válasza részletesebben itt érhető el.
A nyomozás
A nyomozás középpontjában az NSO Group Pegasus nevű kémprogramja (spyware) állt, amelyet titokban telepítettek az áldozatok telefonjaira, és ezzel teljes hozzáférést kaptak minden a telefon lévő emailhez, fotóhoz, híváslistához, telefonszámhoz, illetve a mikrofonhoz is.
A következő egy héten a Pegasus Project média partnerei – köztük a Guardian, a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung és a Washington Post – több cikkben mutatják be, hogyan vettek célba a kémprogrammal vezető poitikusokat, jogvédőket és újságírókat az egész világon.
A kiszivárgott adatokból a nyomozás sorána a Forbidden Stories és partnerei 11 olyan országot azonosítottak, amely a gyanú szerint megvásárolta az NSO szoftverét: Azerbajdzsán, Bahrein, Magyarország, India, Kazahsztán, Mexikó, Marokkó, Ruanda, Szaúd-Arábia, Togo és az Egyesül Arab Emírségek.
Az NSO Group nem tett megfelelő lépéseket, hogy megakadályozza a technológiájának újságírók és aktivisták jogellenes megfigyelésre való felhasználását, miközben erről tudtak vagy legalábbis tudniuk kellett volna.
“Első lépésként az NSO-nak haladéktalanul le kell állítani a szoftver alkalmazását azokon a helyeken, ahol bizonyítékok vannak a jogsértések elkövetésére. A Pegasus Project számos ilyen ilyen esetet bizonyított be.”
A Hasogdzsi család is a célpontok között
A nyomozás során az is kiderült, hogy a meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi családja is a megfigyelés célpontjai között volt. A szaúd-arábiai titkosszolgálat Hasogdzsi 2018 október 2-i megölése előtt és után is lehallgatta a család egyes tagjait. A vádakat az NSO tagadja.
Az Amnesty International Security Labje bizonyítékokat talált, hogy a Pegasus spyware-t telepítették Hasogdzsi menyasszonyának, Hatice Cengiznek a telefonjára a férfi meggyilkolása után alig négy nappal.
Feleségét, Hanan Elatret 2017 szeptembere és 2018 áprilisa között figyelték meg, de a célpontok között volt fia, Abdullah is, és a család más, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben élő tagjaival együtt.
Az NSO tagadja a vádakat, szerintük a “technológia semmilyen módon nem hozható kapcsolatba Dzsamál Hasogdzsi borzalmas meggyilkolásával”. A cég szerint “közvetlenül a gyilkosság után már kivizsgálták ezt az állítást, és nem érintettek az ügyben”.
Újságírók a célkeresztben
Eddig legalább 20 ország 180 újságírójáról derült ki, hogy 2016 és 2021 júniusa között az NSO kémprogram potenciális áldozatai között szerepeltek. Azerbajdzsáni, magyar, indiai és marokkói újságírók vannak a listán, olyan országok újságírói, ahol az elmúlt időszakban súlyos kormányzati támadások érték a szabad sajtót.
A bizonyítékok rámutatnak, hogy milyen emberi életekben mérhető következményei is lehetnek a jogsértő megfigyeléseknek:
- A mexikó újságíró, Cecilio Pineda pár héttel 2017-ben bekövetkezett meggyilkolása előtt került a célpontok közé. A Pegasus Project legalább 25 mexikói újságírót azonosított az elmúlt két évből a célpontok között. Az NSO tagadja, hogy Pineda telefonját megfigyelték volna, és hogy a róla gyűjtött információk okozták volna a halálát.
- A Pegasust Azerbajdzsánban, ahol már alig maroknyi független szerkesztőség maradt, is használták. Több mint 40 újságírót találtak a nyomozás során a lehetséges célpontok között, az Amnesty szakértői Sevinc Vaqifqizi szabadúszó újságíró esetében be is tudták bizonyítani, hogy két éven keresztül, egészen 2021 májusáig megfigyelték.
- 2017 és 2021 között legkevesebb 40 indiai újságíró került fel a célpontokat érintő listára, mindegyik nagyobb szerkesztőség érintett az ügyben. A szakértői vizsgálat Siddharth Varadarajan and MK Venu, a független The Wire alapítói esetében bizonyítékokat is találtunk, hogy még idén júniusban is megfigyelték őket.
- A nyomozás során az is kiderült, hogy olyan nagy nemzetközi médiumoknak dolgozók is a listára kerültek, mint az Associated Press, a CNN, a New York Times és a Reuters munkatársai. Az egyik legismertebb újságíró Roula Khalaf, a Financial Times szerkesztője.
“A célkeresztbe került újságírók példája is mutatja, hogy a Pegasust a kritikus sajtó megfélemlítésére használták. A cél a kommunikációs tér uralása, a sajtó ellenőrző szerepének korlátozása és a kritikus hangok elhallgattatása volt.” – mondta Agnès Callamard.
“A feltárt bizonyítékoknak változást kell elindítaniuk. A megfigyelési iparágot a jövőben nem hagyhatják szabadon garázdálkodni azok a kormányok, amelyek használják ezeket a technológiákat és jogsértéseket követnek el velük.”
A Pegasus leleplezése
Az Amnesty International közzétette a teljes szakértői jelentését, amelyben a Security Lab igazságügyi vizsgálatainak részletei szerepelnek.
A jelentés bemutatja, hogyan lett 2018 után egyre fejlettebb a Pegasus spyware, illetve a szoftver részleteiről és több mint 700 kapcsolódó domainről is beszámol.
“Az NSO azt állítja, hogy szoftverük jelenlétét nem lehet kimutatni a fertőzött eszközökön, és egyébként is csak jogszerű nyomozások során használják. Most azonban bebizonyítottuk, hogy ezek az állítások nevetségesek és nem igazak.” – mondta Etienne Maynier, az Amnesty International Security Lab szakértője.
A kutatás során az Forbidden Stories vezette együttműködés arra is talált bizonyítékokat, hogy a Pegasust valóban használták bizonyos esetekben bűnüldözési célokra illetve a terrorcselekményekkel kapcsolatos nyomozások során.
“A Pegasus által lehetővé tett jogsértéseknek azonnal véget kell vetni. Abban bízunk, hogy a most feltárt bizonyítékok hatására a kormányok végre véget vetnek a megfigyelési iparágban uralkodó állapotoknak, és végre szabályozott kereket közé szorítják a működésüket.” – mondta Etienne Maynier.
A Pegasus Projectben résztvevő újságok megkeresésére az NSO Group “határozottan tagadta” az állításokat, és kijelentette, hogy “azok közül számos alá nem támasztott elmélet van, amelyek komoly kérdéseket vetnek fel a források és az egész történet hitelességével kapcsolatban”. Az NSO nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy mely kormányoknak adták el a szoftvert, azt mondták, hogy a Pegasus Project “vont le téves következtetéseket” ebben a tekintetben is. Az NSO bár mindent tagad, azt is bejelentette, hogy “továbbra is minden olyan hiteles állítást kivizsgálnak, amely szerint valaki rosszhiszemű célokra használja a terméküket, és ilyen esetekben megteszik a megfelelő lépéseket.”
