Történelmi jelentőségű ítéletet hozott a Fülöp-szigeteki bíróság a múlt héten Jerryme Corre ügyében, egy rendőrtisztet bűnösnek találtak kínzás vádjával. Az ítélet bizakodásra ad okot abban a tekintetben, hogy fordulat állhat be a rendőrségi kínzások büntetlenségének kultúrájával kapcsolatban.
Ez
az első ilyen jellegű döntés az ország 2009-ben hatályba lépett
kínzás elleni törvénye óta, amely az Amnesty International három
éves kampányát követően született. A szervezet 2013
decemberében karolta fel Jerryme Corre ügyét – egy évvel
letartóztatása után – a Kínzás Stop! kampánya keretében.
”Jerryme
több mint 4 évet töltött börtönben. Koholt vádak miatt folyt
vizsgálat ellene, a rendőrség pedig többször megkínozta. A
rendőrtiszt elítélése azt az egyértelmű üzenetet küldi, hogy
a kínzásoknak véget kell vetni és az elkövetőket felelősségre
vonni” – mondta Champa
Patel,
az Amnesty
International délkelet-ázsiai regionális irodájának igazgatója.
”Noha a rendőrtisztnek lehetősége van még fellebbezni, ez a
tárgyalás önmagában hatalmas előrelépés. A Fülöp-szigeteki
hatóságoknak biztosítaniuk kell minden olyan eset gyors és
pártatlan kivizsgálását, amelyben rendőrök vagy más állami
szervek által elkövetett kínzás vagy visszaélés állhat fenn.”
Az
ítéletet március 29-én hirdették ki, az Amnesty International
most jutott hozzá a dokumentumokhoz.
Jerick
Dee Jimenez rendőrtisztet kínzás vádjában bűnösnek találva
március 29-én a maximálisan kiszabható 2 év 1 hónap
szabadságvesztésre ítélte egy pampangai bíróság. Ezen felül
Jerryme Corre-nak 100 ezer peso (2173 dollár) kártérítést kell
fizetnie. Egy másik rendőrtiszt ugyanezekkel a vádakkal néz
szembe, ő azonban szabadlábon védekezhet.
Jerryme
Core rokonánál volt látogatóban Panmpanga tartományban 2012
januárjában, amikor tíz fegyveres civil ruhás rendőr
letartóztatta és elvitte egy rendőrállomásra, ahol árammal
kínozták, megverték és azzal fenyegették, hogy megölik. A
rendőrség vádjait – állításuk szerint Jerryme Corre
kábítószerrel kereskedett, kirabolt és megölt egy külföldi
állampolgárt, illetve megölt egy rendőrtisztet – a férfi végig
határozottan tagadta.
Miközben
a rendőrök kínozták Jerryme Corre-t, többször Boyet néven
szólították, miközben a személyi igazolványa tanúsította,
hogy nem így hívják. Emellett egy, a férfit ismerő tisztviselő
a városból tanúvallomásában feltárta a rendőrségnek, hogy
rossz embert tartóztattak le. Ennek ellenére kényszerítették,
hogy aláírjon egy vallomást, amit nem olvashatott el. Azóta is
börtönben volt kábítószerrel való visszaélés vádja miatt.
A
keddi ítélet az első alkalom, hogy egy Fülöp-szigeteki bíróságon
bárkit is elítéltek a kínzás elleni törvényre hivatkozva. Az
Amnesty International többször kifejezte a kínzással kapcsolatos
bűnügyek kivizsgálásának eredménytelensége miatt érzett
aggodalmát. Sok
esetben ezek az ügyek el sem jutnak az előzetes vizsgálati
szakaszba, az a kevés eset pedig, amely bíróság elé kerül,
rendkívül lassan halad előre.
Az
Amnesty International felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt,
hogy nyilvánosan is ítéljék el a kínzást és egyéb kegyetlen,
embertelen bánásmódot, valamint vizsgálják felül a jelenlegi
panasz benyújtására rendelkezésre álló mechanizmust a
rendőrségi visszaélésekkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy
az áldozatok számára könnyebbé váljon az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférés.
”Nagyon
fontos, hogy a rendőrségi visszaélés áldozatai ismerjék
jogaikat, és az áldozatoknak, csakúgy, mint családjaiknak
igazságot szolgáltassanak minden kínzással és egyéb kegyetlen,
embertelen bánásmóddal kapcsolatos esetben. A Fülöp-szigeteki
kormánynak meg kell erősítenie a pártatlanságot és
elszámláltathatóságot a rendőrségi jogsértések kapcsán és
biztosítaniuk kell, hogy minden rendőrségi kínzással kapcsolatos
esetet alaposan kivizsgálnak és perre visznek.” – hangsúlyozta
Champa
Patel.
Háttér
2014.
március 24-én, az Amnesty International Fülöp-szigeteki szekciója
átadta petícióját a rendőrségnek, amelyet több mint 70 ezer
ember írt alá a Levélíró Maraton keretében.
Ezt
követően Jerryme Corre-t és családját tájékoztatták, hogy a
rendőrségi belügyek ügyosztálya (IAS) vizsgálatot fog
indítani az Amnesty International kéréseivel összhangban. Az első
tárgyalás során bebizonyosodott, hogy az IAS ”egy emberi jogi
szervezettől” kapott levelek miatt indította a vizsgálatot.
2014
óta a Fülöp-szigetek van az Amnesty International Kínzás Stop!
kampányának egyik fókuszában. A szervezet kutatása fedte fel,
hogy olyan módszereket, mint az áramütés, a színlelt kivégzések,
a waterboarding, a műanyag zacskókkal való fojtogatás, a verések
és alkalmanként a nemi erőszak, továbbra is alkalmaznak a
rendőrök, akik ezeket az eszközöket zsarolás és vallomások
kicsikarása céljából vetik be. Teszik ezt annak ellenére, hogy a
Fülöp-szigetek 2009-ben ratifikálta a két legfontosabb nemzetközi
kínzás elleni egyezményt.
Egy
2014-es jelentés, “A törvények felett: Rendőrségi kínzás a
Fülöp-szigeteken” bemutatja a rendőrséget átható büntetlenség
kultúráját a kínzásokkal és egyéb kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmóddal kapcsolatban, benne 55 olyan túlélő
vallomásával, akiket mind a 2009-es tilalom után kínoztak meg.
Huszonegy közülük még gyerek volt, amikor megkínozták.
A
kutatás megállapította, hogy sok áldozat fél jelenteni a
történteket, azokat pedig, akik mégis így tettek, halálosan
megfenyegették. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy ilyen
jellegű bűncselekmények bejelentésénél a szabályok és
eljárások homályosak és következetlenek, a panaszokat gyakran
utasítják el eljárási hiba miatt.
