Fiatalok sokasága sínylődik Iránban siralomházban olyan bűncselekmények miatt, amelyeket 18 éves koruk előtt követtek el – számol be az Amnesty International ma közzétett elmarasztaló jelentésében. A jelentés ízekre szedi Irán azon közelmúltban tett kísérleteit, hogy tisztára mossa magát a gyermekek jogainak folyamatos megsértése alól, valamint elterelje a kritikusok figyelmét arról a szörnyű tényről, hogy Irán egyike azon utolsó országoknak, ahol máig kivégzik a fiatalkorú bűnelkövetőket.
A
Halálsoron
felnőve: A halálbüntetés és a fiatalkorú elkövetők helyzete
Iránban (Growing
up on death row: The death penalty and juvenile offenders in Iran)
című
jelentés felfedi, hogy Irán továbbra is bitófára küldi a
fiatalkorú bűnelkövetőket, és miközben sikerként kürtölték
világgá a töredékes reformokat, aközben továbbra is halálra
ítélik a fiatalkorú bűnelkövetőket.
„A
jelentés rávilágít arra, hogy Irán szégyenletes módon semmibe
veszi a gyermekek jogait. Irán egyike azon kevés országoknak, ahol
továbbra is végeznek ki fiatalkorú elkövetőket durván megsértve
azt az abszolút jogi tilalmat, amely szerint a bűncselekmény
időpontjában 18. életévüket be nem töltött elkövetőket nem
lehet halálra ítélni” – mondta Said
Boumedouha,
az Amnesty
International közel-keleti és észak-afrikai igazgatóhelyettese.
„A néhány
fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási reform ellenére
Irán továbbra is elmarad a világ többi részétől, mivel még
mindig vannak olyan törvényeik, amelyek engedélyezik a legalább 9
éves lányok és a legalább 15 éves fiúk halálra ítélését.”
Az
elmúlt néhány évben az iráni hatóságok az iszlám büntető
törvénykönyv olyan módosításait ünnepelték, amelyek lehetővé
teszik, hogy a bírák a halálbüntetést alternatív büntetéssel
váltsák fel, mérlegelve a fiatalkorú elkövetők mentális
érettségét a bűntény elkövetésének idején. Azonban ezek az
intézkedések messze nem adnak okot az ünneplésre. Valójában
inkább nyilvánvalóvá teszik Irán képtelenségét arra, hogy
tiszteletben tartsa azt az ígéretét, amelyet két évvel ezelőtt
vállalt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény ratifikálásával,
amely teljes egészében eltörölte a fiatalkorú elkövetők
esetében a halálbüntetés alkalmazását.
Mint
az Egyezmény részes állama, Irán jogilag köteles minden 18 év
alatti személyt gyermekként kezelni és biztosítani arról, hogy
sem halálbüntetést, sem tényleges életfogytiglanig tartó
szabadságvesztést ne lehessen az esetükben alkalmazni.
Ugyanakkor
az Amnesty International jelentése 73 fiatalkorú elkövető
kivégzéséről számol be 2005 és 2015 között. Az ENSZ adatai
szerint legalább 160 fiatalkorú elkövető van jelenleg
siralomházban. A valós szám azonban valószínűleg ennél sokkal
magasabb, mivel a halálbüntetések kiszabása Iránban gyakran nagy
titoktartás közepette történik.
Az
Amnesty International munkatársainak sikerült 49 halálbüntetéssel
veszélyeztetett fiatalkorú bűnelkövetőnek a nevét és
tartózkodási helyét kiderítenie. Sokan közülük átlagosan hét
éve vannak már siralomházban. Néhány az Amnesty International
által dokumentált esetben a fiatalkorú elkövető már egy
évtizede vár a kivégzésére.
„A
jelentés rendkívül lehangoló képet fest a siralomházban
senyvedő, életük legértékesebb éveitől megfosztott fiatalkorú
elkövetők helyzetéről, akiket gyakran tisztességtelen perekben,
kínzással és egyéb kegyetlen, embertelen bánásmóddal kicsikart
vallomások alapján ítélnek halálra” – hangsúlyozta Said
Boumedouha.
Számos
esetben a hatóságok kijelölik a fiatalkorú elkövető
kivégzésének napját, majd az utolsó pillanatban elnapolják,
ezzel is súlyosbítva az átélt kínokat. Ez finoman szólva is
kegyetlen, embertelen és megalázó eljárás.
A
„töredékes” reformok nem szolgáltatnak igazságot
Irán
2013 májusában elfogadott új büntető törvénykönyve óvatos
reményeket keltett, hogy a halálbüntetésre ítélt fiatalkorú
elkövetők helyzete végre javulni fog. A törvénykönyv lehetővé
teszi, hogy a bírák felmérjék a fiatalkorú elkövető mentális
érettségét, és ez alapján alternatív büntetést szabjanak ki.
2014-ben az iráni legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy
minden siralomházban lévő fiatalkorú elkövető kérhet
perújrafelvételt.
Mégis
három évvel a büntető törvénykönyv módosításai után a
hatóságok továbbra is folytatják a fiatalkorú elkövetők
kivégzését, és néhány esetben még arról sem tájékoztatják
őket, hogy jogukban áll perújrafelvételt kérni.
A
jelentés rámutat még egy tragikus, egyre jellemzőbb trendre: az
új reform által lehetővé tett újratárgyalásokon a bírók
sokszor úgy döntenek, hogy az elkövetők elérték a „mentális
érettség küszöbét” a bűncselekmény elkövetésének idején,
és újra halálra ítélik őket. Ez is ékes bizonyítéka annak,
hogy alig változott valami.
„Az
újratárgyalásokat és egyéb töredékes reformokat a
fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásban történt
előrelépésként üdvözölte mindenki, de egyre inkább a
kegyetlen végkifejlethez vezető szeszélyes eljárásoknak tűnnek”
– jelentette ki Said
Boumedouha.
Néhány
esetben a bírák pár olyan egyszerű kérdés alapján döntötték
el, hogy a fiatalkorú elkövető „érett”, mint például
érti-e, hogy helytelen embert ölni. Többször pedig összekeverik
a gyermekek életkorából fakadó érettség hiányát a mentális
betegségben szenvedő személyek csökkent beszámíthatóságával,
emiatt döntve úgy, hogy a fiatalkorú elkövető nem „szenved
mentális betegségben”, így a halálbüntetés kiszabható.
Fatemeh
Salbehit 2015 októberében férje meggyilkolásáért végezték ki,
akihez 16 évesen kényszerítették hozzá. A csupán néhány óráig
tartó újratárgyalásán ítélték ismételten halálra, ahol a
pszichológiai értékelés kimerült néhány olyan alapvető
kérdésben, mint hogy szokott-e imádkozni vagy hogy
tanulmányozott-e vallásos könyveket. Öt másik esetben Hamid
Ahmadi, Amir Amrollahi, Siavash Mahmoudi, Sajad Sanjari és Salar
Shadizadi ismételten halálbüntetést kapott, miután az ügyüket
tárgyaló bíróságok úgy döntöttek, hogy megértették a
bűncselekmény természetét és nem szenvednek mentális
betegségben.
Az
állandó hibák, amelyekkel Irán kezeli a fiatalkorú elkövetőket,
ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire szükség lenne
olyan törvényekre, amelyek kategorikusan megtiltják a
halálbüntetést a fiatalkorú elkövetők esetében.
„Egy
fiatalkorú elkövető élete vagy halála nem szabadna, hogy a bírák
szeszélyeitől függjön. Lagymatag reformok bevezetése helyett,
amelyek csak csalódást okoznak, az iráni hatóságoknak el kell
fogadniuk, hogy amit valójában tenniük kell, az a fiatalkorú
elkövetők halálos ítéleteinek átváltoztatása, valamint a
fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott halálbüntetés
végleges eltörlése.”
Most,
hogy Irán ismét belép a nemzetközi diplomácia világába, az is
rendkívül fontos, hogy a világ vezetői új csatornákon keresztül
vessék fel az iráni hatóságoknak a jelentésben azonosított
problémákat, és ösztönözzék őket a fiatalkorú elkövetők
halálbüntetésének azonnal átváltoztatására.
Háttér
2015
júniusában Irán reformokat vezetett be, amelyek meghatározzák,
hogy bűncselekménnyel vádolt fiatalok ügyeit fiatalkorúak
bíróságának kell tárgyalniuk. Korábban a súlyos
bűncselekménnyel vádolt fiatalkorú elkövetőkkel szemben az
eljárásokat rendszerint felnőttek ügyeit tárgyaló bíróságok
folytatták le.
Bár
a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróságok bevezetése
üdvözlendő lépés, meg kell róla bizonyosodni, vajon ez a reform
képes lesz-e a gyakorlatban is megállítani a fiatalkorú
elkövetőkre vonatkozó további halálbüntetések kiszabását.
Az
elmúlt évtizedben a kamaszkor és bűnözés kapcsolatát vizsgáló
interdiszciplináris kutatások, valamint a tizenévesek érettségét
vizsgáló idegtudományi vizsgálatok eredményei alapján
megerősítették azt az érvelést, hogy a fiatalkorúakat kevesebb
felelősség terheli, mint a felnőtt elkövetőket.
Ezen
eredményeket hívták segítségül azokban a vitákban, amelyek
során meggyőzték az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát
2005-ben, hogy eltörölje azon személyek halálbüntetését,
akiket olyan bűncselekményért ítéltek el, amit 18 éves koruk
előtt követtek el.
