A macedón, szerb és horvát kormány által szinte egyidejűleg bevezetett új határellenőrzési szabályok ismét komoly emberi jogi visszaélésekhez vezetnek. Csoportosan toloncolnak ki és diszkriminálnak nemzetiségük alapján gazdasági bevándorlónak vagy menekültnek tekintett személyeket – közölte ma az Amnesty International.
A
szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a térségben
november 18-a óta érvényben lévő új intézkedések nyomán
hogyan tagadják meg sokaktól a menedékjogi eljárások
igénybevételének lehetőségét, aminek köszönhetően több ezer
ember rekedt borzalmas körülmények között a görög-macedón
határon.
„Az
események e rendkívül aggasztó alakulása miatt ismét ezrek
rekedtek meg teljes bizonytalanságban, pusztán származásuk miatt.
Akkor, amikor a Balkán és Európa több kormánya tett ígéretet
arra, hogy szorosabban együttműködnek a balkáni útvonal
biztonságának növelése és a menedékhez való hozzáférés
javítása érdekében, ennek most épp az ellenkezőjét látjuk“
– mondta
John Dalhuisen,
az Amnesty International európai és
közép-ázsiai igazgatója. „Úgy
tűnik, ezek a kormányok anélkül cselekedtek, hogy átgondolták
volna a következményeket arra a több ezer emberre nézve, akik
most enyhén szólva nem megfelelő körülmények között rekedtek
meg valahol, ahonnan nincs hova menniük, és ahol vajmi kevés
humanitárius segítséget kapnak. Ezzel csak azt érik el, hogy a
most megrekedt embereket visszalökik a csempészek karmaiba. Mivel
több ezer ember még mindig úton van, sürgősen tenni kell
valamit, hogy visszafordítsuk ezt az egyre súlyosbodó
katasztrófát.“
Visszaküldés
és szegregáció
November
18-án éjjel Macedónia, Szerbia és Horvátország hirtelen,
előzetes figyelmeztetés nélkül és többé-kevésbé egyidejűleg
módosított a határellenőrzési gyakorlatán.
Elsőként
Macedónia lépett,
amikor mindenkitől megtagadta a belépést, aki nem tudta papírokkal
bizonyítani, hogy Afganisztánból, Irakból vagy Szíriából
érkezett. Több száz ember rekedt a határon csak azért, mert más
országokból jött (pl. Iránból, Srí Lankából, Szudánból, a
Kongói Demokratikus Köztársaságból vagy Pakisztánból), vagy
mert nem volt nála semmilyen papír. A görög határőrség Idomeni
faluból továbbra sem engedi tovább a nem afgán, iraki vagy
szíriai állampolgárokat, mondván Macedónia úgysem engedi be
őket.
November
19-én délelőtt 11-kor a macedón hatóságok
hirtelen minden nemzetiség számára lezárták a határokat,
amelyek aztán egész nap zárva is maradtak. A határ november 20-án
reggel nyílt meg újra, de ismét csak a szír, afgán és iraki
állampolgárok számára, akik mindössze 50 fő/óra ütemben lépik
át a határt. A határnál jelentős a macedón rendőri jelenlét.
Az
Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières, MSF)
humanitárius segélyszervezet helyszínen tartózkodó munkatársai
szerint mintegy 6000 ember aludt rettenetes körülmények között
Idomeniben múlt éjjel – ez a szám az előző éjszaka még 1500
volt. A faluban mindössze 900 embernek tudnak megfelelő szállást
biztosítani.
A
Gevgelijában, a határ macedón oldalán lévő fogadó állomás
üres és kihasználatlan.
Élelmiszerről
helyi önkéntes csoportok és egy civil szervezet gondoskodnak
Idomeniben, míg az ételek elosztását az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága (UNHCR) és a Save the Children irányítja. A UNHCR a
tervek szerint növelni fogja erőforrásait.
Bár
a görög hatóságok megerősítették a rendőri jelenlétet, az
Amnesty International szerint továbbra sem sikerül kielégíteniük
a humanitárius szükségleteket.
A
különböző országokból érkező menekültek közötti feszültség
is egyértelműen érzékelhető. November 19-én egy kb. 200
irániból álló csoport tüntetett a vasúti sínek mentén,
elállva egy vonat útját, amely szíriai állampolgárokat vitt
volna Macedóniába.
Egyidejű
határzár
A
november 18-ai éjszakán a szerb
határőrök is elkezdték
nemzetiség alapján szűrni a beérkező személyeket, és csak az
afgánokat, irakiakat és szíreket engedtek át. Mintegy 200 embert
kollektíven visszatoloncoltak Macedóniába, ahol az éjszakát az
UNHCR által biztosított előgyártott mobilotthonokban töltötték
a tabanovcei vasútállomáson.
Másnap
éjjel Macedónia lezárta a Szerbiával közös határát, így kb.
100 ember ragadt a két ország határellenőrzési pontjai közötti
senkiföldjén. Az UNHCR-t nem engedték be hozzájuk, csak a
Vöröskeresztnek sikerült takarókat bevinnie. Ezek az emberek most
már visszatértek Macedóniába, ahol a tabanovcei vasútállomáson
kaptak menedéket.
Szintén
november 18-án mintegy 440 embertől tagadták meg a belépést
Horvátországba a
Szerbiával közös határon, a mindkét országból érkező
határrendészek együtt igyekeztek megakadályozni, hogy vonatokra
szálljanak Sidnél. Egy főként egyedülálló férfiakból álló,
de három nőt és két gyermeket is magában foglaló csoportot
fogtak el Horvátországban, majd buszoztattak vissza Szerbiába. A
csoport tagjai többek között Marokkóból, Bangladesből és
Pakisztánból érkeztek.
Szigorúbb
szabályozás az EU határain
A
balkáni útvonalon tapasztalható fokozott határellenőrzés
életbeléptetése megelőzte az EU igazságügyi és
belügyminisztereinek pénteki rendkívüli csúcstalálkozóját,
amely az első ilyen jellegű csúcs volt a november 13-i párizsi
támadások óta. Napirenden volt egy vita a biztonsági ellenőrzés
fokozásáról az EU külső határai mentén, illetve a névleg
határok nélküli schengeni övezeten belül, azonban az emberi
jogok védelmére láthatólag nem helyeztek hangsúlyt.
„Döntő
fontosságú, hogy a régió országai az EU-val és minden
tagállamával karöltve hatékonyan koordinálják a
határellenőrzést, mindenfajta diszkrimináció nélkül. A
diszkrimináció kollektív kitoloncolásokhoz, a menekültek és
menedékkérők jogtalan visszaküldéséhez vezet. Irányított,
biztonságos és legális útvonalakat kell kialakítani, amelyek
mentén hatékony menedékjogi eljárásban részesülhet mindenki,
aki menedéket kér. Ez jelentős előrelépést hozna annak
érdekében, hogy azonosítani lehessen a biztonsági kockázatokat,
miközben megfelelünk a szükséget szenvedő emberek védelmezésével
kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinknek“–
fejtette ki John Dalhuisen.
Háttér
2015
júliusában az Amnesty International közzétett egy jelentést
Európa
határvidékei: Jogsértések a menekültekkel és migránsokkal
szemben Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon
címmel, amelyben feltárja, hogy a határrendészeti szervek
mennyire kegyetlenül bánnak a menekültekkel és migránsokkal,
miközben rutinszerűen és jogtalanul fordítják vissza őket,
kitéve az embereket a csempészek kizsákmányolásának.
A
helyzet csak tovább rosszabbodott, ahogy egyre több ember érkezett
a nyári és őszi hónapok folyamán, majd szeptember
15-én elérte a kritikus pontot,
amikor Magyarország ténylegesen lezárta teljes déli határát,
ezzel pedig további megterhelést rótt a már így is esetleges és
rosszul koordinált balkáni migrációs útvonalra.
