Pártatlanul ki kell vizsgálni a 2005 májusában elkövetett mészárlást, melynek több száz tüntető esett áldozatául, a tiltakozásban résztvevők elleni üldöztetésnek pedig véget kell vetni – hangsúlyozta az Amnesty International az andizhani vérfürdő tizedik évfordulóján.
10 év telt el azóta, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül tüzet nyitottak a főleg békés tiltakozókból álló tömegre Andizhan városában, köztük nőkre és gyermekekre. Rengeteg férfit és nőt börtönöztek be jogtalanul, vagy élnek az üldöztetéstől való félelemben. Bárki, aki nyíltan beszél a tragédiáról az országban támadásnak és zaklatásnak van kitéve.
„Itt az ideje, hogy a fellebbentsük a félelem és a hivatalos titkolózás fátylát az andizhani gyilkosságokról, amelyek már akkor általánosak voltak, amikor a vér még meg sem száradt az utcákon. Ahelyett, hogy a mészárlás elkövetőit állítanák az igazságszolgáltatás elé, Üzbegisztán hatóságai könyörtelenül üldözik azokat, akikről azt gyanítják, hogy részt vettek a tüntetésen, megkínozzák és igazságtalan eljárások során jogtalanul börtönbüntetésre ítélik őket” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. „Az amerikai kormány és az európai államok vezetői továbbra is vakságot színlelnek ebben az ügyben, és nem hajlandóak foglalkozni az ember jogok folyamatos megsértésével Üzbegisztánban, mert úgy tűnik, félnek magukra haragítani a szövetséges országot. Miközben a független nemzetközi vizsgálat még mindig várat magára, nem lenne késő a bűnösöket felelősségre vonni, az áldozatoknak pedig igazságot szolgáltatni és kártérítést nyújtani.”
Háttér
Az EU válasza a tömegmészárlásra fegyverembargó és egyéb célzott szankciók voltak annak érdekében, hogy az üzbég hatóságok megfelelően kivizsgálják a gyilkosságokat. Azonban 2009 októberében az EU véget vetett az embargónak anélkül, hogy az elmaradt vizsgálatot szóvá tette volna.
Az amerikai kormány szintén nyomozást sürgetett, de 2012 januárjában ismét teljes egészében folyósította azokat a korábbi katonai támogatásokat, amelyeket még 2004-ben korlátoztak, részben az ország gyalázatos emberi jogi helyzete miatt. Ebben az évben a két ország közötti katonai kapcsolat látványosan megerősödött, egy új kölcsönös ötéves katonai együttműködés aláírásának köszönhetően.
Az üzbég kormány semmibe vette az olyan nemzetközi szervek ajánlásait, mint az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és a Kínzás Elleni Bizottság. Mindkét szerv arra kérte őket, hogy teljes egészében és pártatlanul vizsgálják ki az országban a rendszerszintűnek számító kínzás jelenségét. Az ENSZ az Üzbegisztán emberi jogi helyzetét felmérő és értékelő Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR) során 2013 áprilisában a helyi küldöttség azt nyilatkozta, hogy „az ügyben (az andizhani mészárlás) a nemzetközi vizsgálat kérdése számunkra lezárt ügy”. Egyetlen európai ország sem tette szóvá a vizsgálat elmaradását.
Az Amnesty International 2015 áprilisában jelentette meg a Titkok és hazugságok: kínzással kikényszerített vallomások Üzbegisztánban (Secrets and Lies: Forced confessions under torture In Uzbekistan) című jelentését, amelyben részletesen feltárta, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód milyen központi szerepet játszik az ország igazságszolgáltatási rendszerében, és hogy a kormány hogyan nyom el minden olyan csoportot, amelyet az ország biztonságára veszélyesnek érez.