Előzőleg,
novemberben az ENSZ Közgyűlésének harmadik bizottsága, amely
társadalmi, humanitárius és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik,
hasonló többséggel a
később a Közgyűlés elé vitt negyedik határozati javaslatot.
Ezzel egy időben Takács Szabolcs, Magyarország
Külügyminisztériumának globális ügyekért felelős helyettes
államtitkára, akinek nyílt levelünket október 10-én, a
halálbüntetés elleni világnapon adtuk
át,
válaszlevelében arról biztosította az Amnesty International-t,
hogy „a magyar diplomácia mind a közös európai emberi jogi
politika formálása, mind a nemzetközi szervezetekben kifejtett
tevékenysége, mind pedig kétoldalú kapcsolatai alakítása során
következetesen és határozottan képviseli a halálbüntetés
moratóriumának, illetve eltörlésének előmozdításával
kapcsolatos álláspontját.” Az Európai Unió tagállamaként, a
határozat társszerzőjeként Magyarország egyértelműen
elkötelezte magát a kivégzésekre vonatkozó globális moratórium
támogatása mellett.
Az
ENSZ-ben 2007 óta ez volt sorban a negyedik olyan határozat, amely
a halálbüntetés alkalmazásának felfüggesztésére szólítja
fel azokat a tagállamokat, ahol még létezik ez a büntetési
fajta. A 2010-es szavazáshoz képest kettő újabb ország
csatlakozott a moratórium támogatóihoz.
111
tagállam
szavazott a határozat mellett,
41 ellene,
és 34 állam tartózkodott.
A
határozat támogatóihoz újonnan csatlakozottak a Közép-Afrikai
Köztársaság, Csád, a Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Dél-Szudán
és Tunézia voltak. További jó hír, hogy Pápua Új-Guinea és
Indonézia legutóbb még ellenezték a határozatot, ezúttal
viszont tartózkodtak a szavazásnál. Sajnálatos ugyanakkor, hogy
Bahrein, a Dominikai Közösség és Omán, korábbi tartózkodó
szavazatukat nemlegesre cserélték, míg a Maldív-szigetek, Namíbia
és Sri Lanka képviselői a támogatás helyett ezúttal
tartózkodtak a szavazásnál.
Habár
az ENSZ Közgyűlés határozata jogilag nem kötelező érvényű,
egyértelműen kifejezi a nemzetközi közösség jelentős
többségének akaratát, hogy a büntetőjogból egyszer és
véglegesen száműzzék a halálos ítéletek kiszabásának és
végrehajtásának lehetőségét.
Jelentős
előrelépés a határozat szövegét illetően, hogy első
alkalommal került be a halálbüntetés végrehajtásának tilalma
kiskorú személyeken vagy várandós nőkön. Annak ellenére, hogy
ezt a nemzetközi jog is tiltja, a gyakorlatban néhány országban
ma is előfordulnak az embertelen bánásmód ilyen esetei.
Az
Amnesty International éves
jelentése a
halálbüntetés és a kivégzések állásáról azt állapítja
meg, hogy ma összesen 140
országban
törölték el a halálbüntetést, vagy tartózkodnak annak
alkalmazásától a gyakorlatban. Ez a trend, amely mára a világ
országainak kétharmadában tapasztalható, biztatásra ad okot a
tekintetben, hogy idővel biztosan eljutunk a halálbüntetés
univerzális eltörléséhez.
Az
Amnesty International ellenzi a halálbüntetést, mert az sérti az
élethez való jogot, és a kínzás tilalmát, amelyeket többek
között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is belefoglaltak.
A szervezet kivétel nélkül minden esetben ellenzi a halálos
ítéletek kiszabását és végrehajtását, függetlenül a
bűncselekmény természetétől és körülményeitől, a bűnösség,
ártatlanság vagy az egyén más tulajdonságaitól, és az állam
által a kivégzésnél alkalmazott módszertől.
Az
Amnesty International Magyarország a halálbüntetés világnapján,
október 10-én adta át nyílt levelét a Külügyminisztérium
képviselőjének, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a
globális küzdelmet a halálbüntetés ellen, többek között a
kivégzésekre vonatkozó moratóriumi határozat szponzorálásával.
Közlemény
az
eseményről: https://www.amnesty.hu/amnesty-international/halalbuntetes/pr_halalbuntetes_elleni_vilagnap_20121010
Fotók
az
akcióról: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10151195121706575.486588.44847086574&type=3
Ha
szeretnél csatlakozni a halálbüntetés elleni kampányunkhoz írj
egy emailt erre a címre: kampany@amnesty.hu
