“Musharraf tábornok akciói közvetlen veszélyt jelentenek a pakisztáni bírói testületre, az aktívan müködő emberi jogi közösségre, a független sajtóra és a politikai másképpen gondolkodókra.”, mondta Ms Khan.
“Azok az intézkedések, amelyeket úgy tüntettek fel, mint az ország védelmére hozott szükséges intézkedések valójában az alapvető emberi jogok védelmének hatályon kívül helyezését foganosítják. Továbbá szétrombolják azt az intézményi rendszert, amely az ország stabilitását támasztja alá.”
Az Alkotmány rendelkezéseit megkerülve Musharraf Tábornok bevezette a rendkívüli állapotot és lehetővé tette a tárgyalások nélküli kivégzések végrehajtását, valamint felfüggesztette a tisztességes eljáráshoz való jogot. A nemzetközi jog és az emberi jogi normák szerint, amelyek Pakisztán alkotmányában is lefektetett jogok, ezeket a jogokat minden körülmények között maradéktalanul és feltétlenül tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy rendkívüli állapot van-e vagy sem.
“Musharraf akciói ellentétesek azokkal az elkötelezettségekkel, amelyek magában a rendkívüli állapotról szóló nyilatkozatban is fel vannak tüntetve és a bírói testület függetlenségének szavatolását és a jogrend fenntartását foglalják magában.”
A bírók felfüggesztése és házi őrizetben való tartásuk nyilvánvalóan megsérti az ENSZ Bírói Függetlenségről szóló Nyilatkozatát. A végrehajtó testület nem mozdíthatja el a bírókat, kivéve abban az esetben, amikor a bíró alkalmatlan a feladatát ellátni.
“Az Amnesty International attól tart, hogy a kulcsfontosságú intézmények átláthatóságának megsértése, amely korlátlan hatalommal párosul növeli a számát és tovább súlyosbítja a már létező emberi jogsértéseket. Ezek a jogsértések magában foglalják a kínzást és embertelen bánásmódot, önkényes fogvatartást, erőszakos eltûnéseket, valamint a túlzott erő használatát a békés másképp gondolkodók elnyomására,” mondta Ms Khan.
Háttér
Musharraf tábornok, mint a hadsereg első számú vezetője hatalmával élve felfüggesztette az Alkotmány jelentős rendelkezéseit. A hatalom megszerzése után parlamenti jóváhagyás nélkül módosította az Alkotmányt és kihirdette az Ideiglenes Alkotmányos Rendet (IAR). Ez a rendelet megtilt bármiféle bírósági végzést az elnök, a miniszterelnök, valamint minden olyan személy ellen, akik az elnök és miniszterelnöknek dolgoznak.
Ezen rendelet alapján, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi tagjai addig fel vannak függesztve munkavégzés alól míg nem tesznek esküt az IAR fenntartására. A 17 tagból csupán 5 tette le az esküt. A Legfelsőbb Bíróság és a Tartományi Bíróságok számos tagja házi őrizetben van.
Ezek az intézkedések akkor születtek, mikor a Legfelsőbb Bíróság meghallgatta azokat a beadványokat, amelyek vitatják Musharraf tábornok alkalmasságát, miszerint az október 6-i elnökválasztásokon indulhat. Azokat az ügyvédeket így Aitzaz Ahsant, Ali Ahmend Kurdot, Munir A. Malikot és Tariq Mahmoodot, akik a beadvány elkészítésében részt vettek rögtön letartóztatták. Ezek az ügyvédek egy olyan mozgalom vezetői, amely a bíróság függetlenségének fenntartásáért küzd mióta Musharraf Tábornok felfüggesztette Pakisztán előző legfelsőbb bíróját március 9-én.
Hétfőre, több száz ügyvédet, emberi jogi aktivistát és politikai tevékenységet végző személyt letartóztattak vagy önkényesen őrizetbe vettek Pakisztán egész területén. Nagy számú rendőr csapott le Pakisztán Emberi Jogi Bizottságának irodájára vasárnap, ahol körülbelül 70 emberi jogi aktivistát letartóztattak. Azzal vádolták meg őket, hogy engedély nélkül gyülekeztek és kezdetben Lahoreban, a Kot Lakhpati börtönben tartották őket fogva. Sokan közülük idősek, akik közül jó néhányan betegek. Házi őrizetben van Pakisztán Emberi Jogi Bizottságának elnöke, valamint Asma Jahangir, az ENSZ vallásszabadsággal foglalkozó külön megbízottja. A házát börtönnek minősítették, ahol 90 napig fogva tartják egy jogszabály szerint.
Vasárnap óta megakadályozzák, hogy független televízió- és rádió csatornák adást sugározzanak. Új jogszabályt bocsájtottak ki, amely korlátozza a nyomtatott és elektronikus média szabadságát. Ezen jogszabály megsértése háromtól négy évig tartó szabadságvesztéssel és súlyos pénzbírsággal jár.
