Magyarország: nem jutnak kellő jogorvoslathoz a családon belülnemi erőszakot elszenvedő nők
“A különbség a filmeken mutatott és a házasságon belüli nemi erőszak között az,hogy mi nem sikíthatunk, mert a gyerekünk felébredhet a szomszéd szobában.Vagy az, hogy az egész közben ott van mellettünk a gyerekünk, félelemtől eltorzultarccal. Különbség az is, hogy mindezt az teszi velünk, akit egyszer szerettünk, akiben mindenkinél jobban megbíztunk. És persze különbség az is, hogy minderrőlazt állítják, hogy csak mi találjuk ki. Hogy hazudunk. Vagy ha nem, és tényleglétezik ilyen, akkor meg nem olyan nagy ügy… Gondolják ők.“
Egy otthon elkövetett nemi erőszak áldozata
Egy rendőrtiszt, a nemi erőszakos ügyek szakértője
A szervezet Magyarország. Meg nem hallott segélykiáltások. A nők nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli szexuális erőszak ellen címû legújabb jelentése szerint a széles körben elterjedt előítéletek, a kormányzati tétlenség és abüntető igazságszolgáltatás hiányosságai olyan akadályt jelentenek, amelyek soknőt megakadályoznak abban, hogy jogorvoslathoz jussanak.
“A nemi erőszak a nők által elszenvedett családon belüli bántalmazások egyik formája, amely ráadásul rendszeresen megismétlődhet“ – jelentette ki NicolaDuckworth, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai programigazgatója ma Londonban.
“A nemi erőszak egy intim kapcsolatban is bûncselekmény. A megbélyegzés és agúny a közösség részéről, és a büntető igazságszolgáltatással illetve az egészségügyi intézmények képviselőivel szembeni bizalmatlanság nem akadályozhatják meg az áldozatok számára történő igazságszolgáltatást.“
A házasságon belüli nemi erőszakot 1997-ben ismerte el bûncselekményként a Büntető Törvénykönyv. Ugyanakkor a Büntető Törvénykönyv legnagyobbhiányossága az, hogy a nemi erőszak fogalmi elemévé teszi annak bizonyítását,hogy a nő fizikailag ellenállt, függetlenül a vele szemben alkalmazott erőszak ésfenyegetés mértékétől. Ez a megkötés több ezer nőt hagy védtelenül intim kapcsolatában.Sok eset nem kerül bíróság elé vagy nem kerül sor ítélethozatalra. A bûncselekményt vagy nem jelentik, vagy a rendőrség nem azonosítja az elkövetőtés az ügyet hamis feljelentésnek minősíti. Néha maga az áldozat vagy a tanúkvonják vissza vallomásukat vagy feljelentésüket a nyomás hatására.
A nők ódzkodnak attól, hogy nemi erőszak miatt feljelentést tegyenek, mert félnek,hogy az elkövető -leggyakrabban férjük vagy korábbi partnerük – ismét rájuktámad. A feljelentési eljárás megalázó, ami további elrettentő tényezőként hat azáldozatokra. A rendőrök gyakran nem folytatják le a megfelelő vizsgálatokat, meghallgatva az áldozatot és a feltételezett elkövetőt, vagy nem gyûjtik be megfelelően az egyéb bizonyítékokat. A rendőrségi vizsgálatokat gyakran az előítéletek akadályozzák.
A bíróság előtt a támadó jelenlétében kell a nőknek újraélniük a szexuális támadástés bizonyítaniuk kell ártatlanságukat. Meg kell küzdeniük azzal a közfelfogással,hogy egy férj számára megengedett, hogy feleségét közösülésre kényszerítse, éshogy a nő az, aki kiprovokálja megerőszakolását. Az ilyen attitûdök miatt egybírónő is azt nyilatkozta az Amnesty International-nak, hogy ő sem tenne feljelentést, ha megerőszakolnák.
A családon belüli nemi erőszakról kevés szó esik nyilvánosan. Ritkán hallaniáldozatokat arról beszélni, hogy milyen fizikai és pszichikai sérüléseket szenvedtekel. A témáról készült kutatások száma kirívóan alacsony. Egy 2006-os felmérés szerint a lakosság 62%-a nem tudja, hogy a házasságon belüli nemi erőszak bûncselekménynek számít.
“A kormánynak vezető szerepet kell játszania a hallgatás és tagadás megtörésébenezen emberi jogi sérelem tekintetében, amely romboló hatással van a nők életére” -mondta Nicola Duckworth.
Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt, hogy:
- Változtassa meg úgy a jogszabályokat, hogy lehetővé váljon az jogorvoslat az igazságszolgáltatási rendszerben;
- Alakítson ki normákat és indítson tréningeket olyan szakértőknek, akik a nemibûncselekmények áldozatain segítenek;
- Hozzon létre segítő szolgálatokat az áldozatoknak;
- Indítson kutatásokat és gyûjtsön adatokat, amelyek elősegítik a megfelelő politikák, szabályozások kialakítását;
- Aktívan vegye fel a harcot a társadalmi előítéletekkel a közoktatáson keresztül.
Az ENSZ Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt felügyelő bizottsága (CEDAW) már 2002-ben a kor-mányhoz intézett javaslataiban is megfogalmazta aggodalmát amiatt, hogy a házas-ságon belüli nemi erőszak meghatározása is a kényszerítés alkalmazásán, nem pe-dig a beleegyezés hiányán alapszik, és javasolta, változtassák meg a törvényt. “Az azóta eltelt öt év alatt azonban a kormány még mindig nem tett lépéseket ennek érdekében. Vajon hány nő megerőszakolását kívánja még megvárni ahhoz, hogy végre cselekedjen? – tette fel a kérdést Fodor Márk, az Amnesty International Magyarország igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.
A CEDAW 2007. július 23. és augusztus 10. között tartja 39. ülésszakát, ahol újra át-tekinti majd a Magyarországról szóló kritikai megállapításokat, valamint azt, hogyezeket hogyan orvosolta a kormány.
London – Budapest, 2007. május 10.
