szervezet Korlátozott szabadság. A véleménynyilvánítás szabadsága Oroszországban c. jelentése a homályos fogalmazású törvények önkényes értelmezésének, illetve az orosz polgárok véleménynyilvánítási szabadsága és a jogaikért való kiállás fokozódó megnehezítésének együttes hatását vizsgálja.
“A véleménynyilvánítás, gyülekezés és egyesülés joga a mûködő civil társadalom alapköve. Az orosz hatóságok az ún. nyugati befolyás megfékezését célzó stratégiájuk részeként megnyirbálják ezeket a jogokat. Ezzel megszegik nemzeti és nemzetközi kötelezettségeiket, amellyel mindenki számára garantálnák ezeket a jogokat”, jelentette ki Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai program igazgatója.
A parlamenti és elnökválasztás közeledtével különösen szembetûnővé vált a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság elfojtása. A hatóságok erőszakkal kergettek szét egyes ellenzéki tüntetéseket, miközben a kormányt támogató demonstrációkba nem avatkoztak be. A rendfenntartó erők zaklatták az emberi jogi aktivistákat és újságírókat, akik figyelemmel kísérték a demonstrációkat és nyilvános gyûléseket.
Olyan országban, ahol a televíziót és más médiát az állam ellenőriz, egyre kisebb tere van a független tudósításnak. Akik mégis ezzel próbálkoznak, azokat akadályozzák a szakszerû munkában, alkalmanként megfélemlítik őket, esetleg büntetőeljárást indítanak ellenük. Az Ekho Moskvy nevû rádiót például több ízben felszólították, hogy adják be mûsoraik szöveges átiratát az ügyészi hivatalnak, hogy előzetes vizsgálatot folytathassanak egyes állításokról, miszerint szélsőséges véleményeknek adtak helyet.
Az Amnesty International-t aggasztja, hogy Anna Politkovskaya emberi jogi újságíró meggyilkolásának kivizsgálása nem halad, nem állapították meg, ki állt a gyilkosság mögött.
“A véleménynyilvánítás szabadsága mindenek előtt azt jelenti, hogy különféle vélemények juttathatók kifejezésre. E jog elleni folyamatos támadás, ezen belül a gyülekezés és egyesülés jogának korlátozása az egész társadalmat fojtogatja”, tette hozzá Nicola Duckworth.
“A véleménynyilvánítás szabadságának hiányában más, alapvető emberi jogokat is könnyebben lehet megsérteni. A hallgatás a büntetlenség melegágya, a törvényesség aláásásának kiváló eszköze.”
A civil szervezetek bonyolult jelentési kötelezettségeit előíró 2006. évi törvény, amely egyike azoknak a jogi eszközöknek, amelyeket az állami fennhatóság fenyegetésének tekintett szervezetek ellen bevetnek. Sok civil szervezet mûködését nehezítik meg a hatóságok által előírt hosszadalmas bürokratikus eljárások, ezek értékes időt rabolnak el tulajdonképpeni munkájuktól, nem segítik elő törvényszabta céljaik teljesítését, nem tudnak felelősen mûködni a társadalom felé. Hasonló jogi eszköz a 2002. évi törvény a szélsőséges tevékenységek elleni harcról, az adótörvény és a büntető törvénykönyv.
A Golosz (Hang) nevû civil szervezet, amely a tisztességes választásokért tevékenykedik és választási megfigyelők számára szervez tréningeket, jogi csatározást kénytelen folytatni szamarai irodájának bezárása ellen, a Szivárvány Háztól, egy leszbikus, meleg, biszexuális és transznemû aktivisták civil szervezetétől pedig megtagadták a bejegyzést. Korábban beszüntették az Orosz-Csecsen Baráti Társaságot, amely az emberi jogok helyzetéről gyûjtött és terjesztett információkat Csecsenföldön és Oroszország más területein.
“A civil szervezeteknek szaktudásuk és a társadalom különféle rétegeihez fûződő kapcsolataik révén fontos szerepük van, ezért teret kell adni munkájuknak, hogy olyan kérdésekkel foglalkozhassanak, amelyek az egész társadalomra hatást gyakorolnak”, tett hozzá Duckworth.
“Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként immár sokadik alkalommal találkozik az oroszországi féllel. Eddig egyszer sem értesültünk arról, hogy szóvá tette volna az ottani emberi jogi helyzetet. Milyen emberi jogi sérelmekre van szükség, hogy Magyarország végre felelős szerepet vállaljon a kétoldalú kapcsolataiban, és kiálljon az emberi jogi sérelmek áldozataiért? Csütörtökön meg kell ragadni a lehetőséget, hogy végre napirendre tûzzék az emberi jogi kérdéseket.”, jelentette ki Fodor Márk az Amnesty International magyarországi igazgatója.
A szervezet ma levélben fordul a miniszterelnökhöz, hogy ismertesse aggályait az oroszországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban és megkérje, hogy tegye szóvá ezeket csütörtöki útján.
Az Amnesty International felszólítja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és egyesülés jogát, valamint
korrigálják a civil szervezetek mûködését szabályozó törvény hiányosságait;
ne alkalmazzák a szélsőséges tevékenységek ellen hozott törvényt civil szervezetek és a független média korlátozására;
utasítsák a rendfenntartó szerveket, hogy a nyilvános gyûléseket a gyülekezési jog tiszteletben tartásával kezeljék;
gondoskodjanak róla, hogy az újságírók munkájukat a rendfenntartó szervek önkényes beavatkozásától mentesen végezhessék;
minden részletre kiterjedően, haladéktalanul és részrehajlás nélkül vizsgálják ki a civil társadalmi aktivisták, újságírók és ellenzékiek ellen elkövetett emberi jogi kihágásokat, illetve nemzetközi normák szerint méltányos eljárást folytassanak azok ellen, akik ilyen kihágásokkal gyanúsíthatók.
