”Mindig jó látni, hogy Kína együttműködik a világgal az emberi jogi normák alkalmazásában” – nyilatkozta Roseann Rife, az Amnesty International Ázsia-csendes-óceáni igazgatója. „A kérdés most az, hogy ez az együttműködés hogyan befolyásolja a kínai állampolgárok, és különösen azok életét, akiket jogaik békés gyakorolása miatt zaklatnak.”
Az Amnesty International elismeri Kína együttműködését az ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálatával, beleértve a jelentés időben történő beadását. A szervezet Kínának az emberi jogi területeken véghez vitt fejlődését is értékeli, amelybe többek között beletartoznak a törvényhozást, az emberi jogi oktatási programot és a munkajog egyes bekezdéseit érintő előrelépések is.
Azonban a kínai kormány jelentése nem említi a Tibetben jelenleg is tartó krízisállapotot, a nyugat xinjiang-i Uighur Független Régió megtámadását, és a különböző vallási követőkkel, például a Falun Gong hívőkkel szemben tanúsított nem megfelelő bánásmódot.
A hivatalos Lhasa Evening News szerint a „Strike Hard” Egységesített Ellenőrzési Kampány, amely a tartomány fővárosában január 18-án kezdte meg munkáját, lakott területeken, bérelt szobákban, hotelekben, vendégházakban, internet kávézókban és bárokban végzett „rendőrségi rajtaütéseket”. Január 24-ig a rendőrség 81 gyanúsítottat állított elő, kettőt közülük „a mobiltelefonjukban tárolt ellenzéki vélemények és dalok miatt”.
”Kína nemzeti jelentése nem számol be az országot érintő legsúlyosabb kérdésekről.” – tette hozzá Roseann Rife. „Ha az országban figyelmen kívül hagyják az emberi jogokkal történő súlyos visszaéléseket, akkor ez aláássa az ENSZ UPR mechanizmus szellemiségét és céljait.”
Az Amnesty International szerint a hivatalos jelentésből a kínai közigazgatási fogva tartások gyakorlatának említése szintén kimaradt. Ennek köszönhetően több százezer ember kerülhet börtönbe bírósági tárgyalás, illetve jogi védelem nélkül. A jelentés nem beszél a lakóhelyek nyilvántartási rendszerének megreformálásáról sem, amely „másodosztályú” állampolgárságot nyújt a vidéki városok több százmillió mezőgazdasági munkásának.
Az Amnesty International továbbá aggályát fejezte ki Kínával kapcsolatban, mert a jelentés előkészítésében nem működik együtt a civil társadalommal.
„Az intézkedés egyik pozitívuma, hogy arra kényszeríti a kormányt, hogy erőteljesen működjön együtt a hazai civil szervezetekkel (NGO) és aktivistákkal az ENSZ-hez benyújtandó dokumentumok előkészítésében.” – mondta Roseann Rife. „Amennyiben ez nem történik meg, Kína elveszíti a lehetőséget, hogy az ország súlyos emberi jogi hiányosságait kezelhesse.”
Az Amnesty International arra ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy aktívan segítsék a jelentés terjesztését a kínai civil szférában, továbbá az ezzel egy időben, civil szervezetek által beadott jelentést is tegyék közzé, és informálják az állampolgárságot a február 9-i felülvizsgálati eljárás nyilvánosságáról.
„Az ENSZ UPR mechanizmus igazán hatékony működéséhez az igazi megmérettetést a kínai hatóságoknak az emberi jogok gyakorlati alkalmazásában tett konkrét előrelépései jelenthetik. Az Amnesty International közvetlenül fogja felügyelni az eljárást: azt, hogy Kína mit állít magáról, és hogy más országok milyen kérdéseket tesznek fel, illetve mi az, amiről nem kérdeznek.” –mondta Roseann Rife.
Az Amnesty International teljes beadványa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához a kínai emberi jogok helyzetet illetően:
http://www.amnesty.org/en/library/info/ASA17/097/2008/en
