A területen élő civil lakosság biztonsága egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen a Gázai övezetben rekedt 1,5 millió palesztin a folyamatos izraeli támadások és a hónapok óta tartó blokád közepette egyre mélyebb humanitárius válsággal néz szembe.
„Elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsa a felelős annak biztosításáért, hogy a konfliktusban álló felek tiszteletben tartsák a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogszabályokat” – mondta Malcolm Smart. „A Tanácsnak mielőbb el kell fogadnia egy határozott állásfoglalást, melyben elítéli mind az Izrael, mind a Hamasz által indított civilek elleni támadásokat, továbbá követeli a támadások azonnali beszüntetését.”
Az Amnesty International szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának ösztönöznie kellene Izraelt, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyek Gázába jutását – a gyógyszereket, ételt, üzemanyagot, és további olyan alapvető szükségleti cikkeket, amelyek a civil lakosság szenvedésein enyhítenének. Biztosítania kéne továbbá, hogy a segélyszervezetek munkatársai, az emberi jogok területén dolgozók, és az újságírók szabadon bejussanak Gázába.
„Néhány kivételtől eltekintve az izraeli hadsereg november elejétől megakadályozta, hogy a segélyszervezetek munkatársai és az újságírók bejussanak Gázába”- mondta Malcolm Smart. „Jelenlétük most kiemelten szükséges, hogy független álláspontból felmérjék a humanitárius szükségleteket, és hogy a helyszínről érkezzen jelentés, beleértve a nemzetközi jogot sértő eseményeket.”
Az Amnesty International szintén szükségszerűnek tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsa részéről, hogy vegye fontolóra a nemzetközi megfigyelők bevetését.
„A civilek továbbra is nagy veszteségeket szenvednek mindkét oldalon, melyek csökkenhetnének, amennyiben nemzetközi megfigyelők érkeznének, akik feladata többek közt annak vizsgálata lenne, hogy Izrael és a gázai palesztin hatóság egyaránt tiszteletben tartja-e a nemzetközi jogszabályokat” – tette hozzá Malcolm Smart.
„Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy lehetőségei szerint nyomást gyakoroljon a konfliktus mindkét résztvevőjére annak érdekében, hogy azok véget vessenek a nemzetközi jog megsértésének.”- mondta Álmosd Róbert, az Amnesty International magyarországi igazgatója. Az AI Magyarország ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy a megfelelő fórumokon határozottan foglaljon állást a gázai harcok mielőbbi beszüntetése érdekében; szólítsa fel a harcoló feleket a civil lakosság ellen irányuló támadások azonnali befejezésére; követelje, hogy a harcoló felek szigorúan tartsák be a nemzetközi jogi normákat, továbbá
szólítsa fel Izraelt arra, hogy engedjen szabad utat a Gázai övezet felé irányuló humanitárius segélyeknek és a humanitárius, illetve emberi jogi szervezetek képviselőinek.
Háttérinformációk:
Több mint 500 palesztin halt meg az izraeli légicsapásokban és egyéb támadások következtében december 27-e óta. A halottak között több mint 100 fegyvertelen civil, köztük rengeteg gyerek van, továbbá mintegy 165 polgárőr, akik nem vettek részt a konfliktusban. Több mint 2000 palesztin sérült meg. Míg számos izraeli támadás palesztin fegyvereseket, többek közt Hamasz vezetőket vett célba és gyilkolt meg, támadásokat indítottak katonai célra nem használt, polgári épületek ellen is. A támadások civileket, például rendőrnek tanuló hallgatókat is értek, vagy aránytalanul erősek voltak, a következményekkel nem törődve veszélyeztették a polgári lakosságot, valamint jelentősen megnövelték a civil sérültek számát, mely várhatóan tovább növekszik, mivel az izraeli hadsereg január 3-án megkezde a szárazföldi előrenyomulást, illetve bevetette nehézfegyverzetét a sűrűn lakott civil területeken.
Ugyanezen idő alatt öt izraeli vesztette életét, akik közül három civil, és a palesztin fegyveres csoportok által a Gázai övezetből indított rakétatámadásokban halt meg.
Az izraeli légitámadásokban haltak meg:
• a 8 éves Abed Rabbo al-Astal, 12 éves testvére Muhammad és 10 éves unokatestvérük ‘Abd-al-Sattar január másodikán, délután halt meg miközben a Khan Yunis-tól keletre lévő al-Qarara faluban (a Gázai övezet déli részén) lévő házuk mellett játszottak.
• A 13 éves Sujud Dardsawi az otthonában, Gázaváros Shaja’iya kerületében sebesült meg halálosan január 2-án.
• Ihab al-Madhoun, orvos, valamint Muhammad Abu Hasida, az őt kísérő mentős december 31-én halt meg miközben a Gázaváros keleti részét ért korábbi támadásokban megsérült embereket próbálták evakuálni. A légicsapás megrongálta a mentőautót is.
• Egy éjjeliőr január 3-án halt meg amikor a Gázaváros északi részében található Nemzetközi Iskolát (közismert nevén az Amerikai Iskola, bár semmi köze nincs az amerikai kormányhoz) megsemmisítette egy izraeli légitámadás. Az iskolában, melyet az egyik legjobb magán oktatási intézményként tartottak számon, több száz gyermek tanult óvodás kortól 12 éves korig.
A légicsapások mellett az izraeli erők a tüzérséget is bevetették, amely közismerten pontatlan és nem lenne szabad sűrűn lakott területeken alkalmazni –, többek közt a Gázai övezet partvonala mentén felsorakozó őrhajókról.
Az izraeli repülőgépek által Gázára leszórt szórólapok felszólították a lakosságot a terület elhagyására, azonban ebben fizikailag gátolják őket, ami pánikot és zavart vált ki a lakosság körében. Az izraeli hadsereg telefonhívásaihoz hasonlóan, melyekben otthonaik elhagyására szólítják fel a palesztineket, hogy így megmeneküljenek a támadásoktól, a szórólapok is rendszertelenül bukkannak fel és hullanak a Gázai övezet egész területére.
Egy gázai lakos, a Mahmud Abbasz elnök által vezetett Fatah párt támogatója mesélte az Amnesty International-nek:
“A gyerekeim meglátják a szórólapokat és őrületesen félnek, el akarnak menni otthonról, de nincs hova mennünk. A családom és a feleségem családja a határhoz közel él, ennél is veszélyesebb területen, mi pedig nem mehetünk ki az utcára, mert az ugyanannyira veszélyes; már haltak meg gyerekek úgy, hogy az utcán sétáltak vagy játszottak. Nincs áram, élelmet sem találunk, és még a saját otthonainkban sem vagyunk biztonságban. Semmi közünk a Hamaszhoz, engem már letartóztatott és zaklatott a Hamasz, de az izraeli bombázások senkire nincsenek tekintettel. Senki sincs biztonságban.”
A harcok az elmúlt két hét során tovább mélyítették a Gázai övezet 2007 júniusa óta érvényben lévő izraeli blokádja következtében kialakult humanitárius válsághelyzetet. Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek jelentései szerint vészes hiány van élelmiszerekből és a legalapvetőbb cikkekből. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint az izraeli bombázások megrongálták a vízvezeték hálózatot, megnehezítve a családok számára a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést, a kórházakban fogyóban vannak a legalapvetőbb gyógyszerek és áramot is a megbízhatatlanul működő generátorokból kénytelenek szerezni. A gázai gyermekkórház arról tett jelentést, hogy az épület legtöbb ablaka betört a robbanások következtében és műanyag fóliával pótolják, hogy a hideg ne menjen be. Egy január 2-i légicsapás megrongálta a Gázaváros déli részén található Nuseirat menekülttábor 30 000 lakóját vízzel ellátó vezetéket. A folyamatos izraeli támadások a javítások elvégzésére irányuló kísérleteket is rendkívül veszélyessé teszik.
