Az elmúlt időszakban több ezer békés tüntető esett áldozatul a francia hatóságok drákói fellépésének. Jogellenesen szabtak ki pénzbüntetéseket, vettek őrizetbe embereket illetve indítottak ellenük büntetőeljárásokat – áll az Amnesty International jelentésében.
A jelentés részletesen bemutatja, hogy a tüntetések totális tiltása a járvány miatt aránytalan volt, és több száz indokolatlan büntetés kiszabásához vezetett. A kutatás azt is feltárta, hogy már jóval a járvány előtt, a 18-as országos tüntetések során elsősegélynyújtók, újságírók és jogi megfigyelők is áldozatul estek a homályosan megfogalmazott törvényeknek.
“A tüntetéseket sújtó aránytalan korlátozások egyenes folytatásai a békés tüntetőket a rendőrség és az igazságszolgáltatási rendszer részéről érintő korábbi támadásoknak. Ha embereket azért vesznek őrizetbe, mert felengednek néhány lufit vagy molinókat tartanak fel, az dermesztő hatással van a gyülekezési jogra.” – mondta Marco Perolini, az Amnesty International kutatója.
“Több ezer békés embert önkényesen büntettek meg, vettek őrizetbe és indult ellenük eljárás olyan cselekményekért, amelyeket nem szabadna bűncselekményekként kezelni. A békés tüntetéseket a COVID miatti jogkorlátozások során betiltották, a tüntetekőt pedig megbírságolták.”
Az elmúlt években egyre több országos tüntetésre került sor Franciaországban, a sárgamellényesektől a klímaválságot és a társadalmi igazságtalanságokat érintő, illetve az amerikai George Floyd meggyilkolását követően a rendőri erőszak és rasszizmus elleni tiltakozásokig.
A homályos szabályok bosszúja
2018 novembere és 2019 júliusa között 11 203 sárgamellényes tüntetőt helyeztek előzetes letartóztatásba.
Ezeket az embereket olyan cselekményekért tartóztatták le és indult ellenük eljárás, amelyeket nem szabadna bűncselekményként kezelni. 2018 és 2019 során több mint 40 ezer embert, köztük békés tüntetőket ítéltek el a homályos törvények alapján.
A problémás tényállások között van a “hivatalos személyek megsértése”, az “olyan csoportban való részvétel, amely erőszakos cselekményeket kíván elkövetni”, illetve “tüntetés szervezetése a bejelentésre vonatkozó szabályok megszegésével”.
A szakszervezetis Frédéricet az elmúlt két évben többször is letartóztatták, és ötször megbírságolták, amiért a hatóságok szerint “betiltott tüntetéseken” vett részt.
Az újságíró Brice a sárgamellényesek párizsi tüntetéseit filmezte 2019 áprilisában, amikor letartóztatták. Egy napig tartották őrizetben, majd “erőszak”, az “arcának eltakarása” és “erőszakos cselekmények előkészülete” miatt vádat emeltek ellene. Ezt mesélte nekünk:
“Abszurdnak gondolom, hogy az ügyész három hónapnyi büntetést kért rám, hiszen újságíró vagyok, és semmilyen bizonyíték nincs ellenem.” Végül felmentették a vádak alól.
2019-ben 20,280 embert, köztük tüntetőket ítéltek el “hivatalos személy megsértése” miatt. Ez a homályosan megfogalmazott vétség minden olyat esetet takar, amikor valaki “megsérti egy hivatalos személy méltóságát vagy tiszteletlen vele”, és 1 évnyi börtönt és akár 15 000 euróig terjedő pénzbüntetést vonhat maga után.
2019 májusában egy narbonne-i, a rendőri erőszak ellen tiltakozó tüntetésen négy tüntetőt figyelmeztettek a fenti vétség miatt, amiért egy olyan transzparens volt nálunk, amire ez volt írva: “Igen a gyöngyvirágra, nem a gumilövedékekre”.
Marseille-ben egy férfit, aki káromkodva rákiabált egy nőt éppen gumibotjával megütni készülő rendőrre, megvertek, egy napra őrizetbe vettek, majd “hivatalos személy megsértése” miatt 900 euróra büntettek. További 1000 euró kártérítést kellett fizetni a rendőrnek, akit nem vontak felelősségre.
Zavar a maszkhordás körül
A megnövekedett könnygázgránát és gumilövedék használat miatt egyre több tüntető kezdett el maszkot, sisakot és védőszemüveget viselni, ezért 2019 áprilisában megtiltották, hogy a gyülekezők bármilyen módon eltakarják az arcukat. Ha ezt valaki megszegi, akár egy évre börtönbe mehet és 15 000 eurós pénzbüntetést is fizethet. Tavaly április és október között 210 embert vettek őrizetbe, és 41 ember ítéltek el emiatt.
Az arc eltakarását betiltó szabályt azonnal felül kell vizsgálni, hiszen az arc eltakarása a járvány elleni védekezés egyik fontos eszköze.
Több száz embert, köztük tüntetőket ítéltek el, amiért “olyan csoportban vettek részt, amely erőszakos magatartás tanúsítására készül”. Ez a gumitényállás egy olyan vétség, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy ne azért vegyenek őrizetbe/vádoljanak meg embereket, amit elkövettek, hanem amiatt, amit a hatóságok szerint el fognak követni. Tüntetőket vettek pusztán azért őrizetbe, mert védőszemüveg vagy maszk volt náluk, hogy a könnygáz és a gumilövedékek ellen védekezzenek.
Egy aktivista ezt mondta az Amnestynek: “Kicsit olyan, mintha egy Ferrari vásárlót előre megbírságolnának, mert azt gyanítják, hogy később gyorshajtani fog”.
A sárgamellényes mozgalom egyik tagját, Sophie-t azért vették őrizetbe a fenti vétség gyanújával, mert július 14-én felfújt néhány léggömböt a Champ-Elysées-n.
Precedens nélküli támadássorozat a békés gyülekezés ellen
A letartóztatások és a büntetőeljárások dermesztő hatással vannak a békés gyülekezéshez való jog gyakorlására. Sokan azok közül, akikkel a kutatás során beszéltünk elmondták, hogy kevesebbszer vagy egyáltalán nem vesznek már részt tüntetéseken és nyilvános gyűléseken.
“Ironikus, hogy az az ország, amely hagyományainak a közösségi fellépés hosszú ideje fontos része, most ezt üldözi büntetőjogi eszközökkel. Három éve Macron elnök azt ígérte a kampányában, hogy megvédi a gyülekezés szabadságát, most mégis soha nem látott támadások érik ezt az emberi jogot.” – mondta Marco Perolini.
“Kevésbé látványos, ha jogszabályokkal és nem rendőri erőszakkal támadják a tüntetőket, de a hatása nem kevésbé súlyos a gyülekezési jogra nézve. A francia hatóságoknak véget kell vetniük annak, hogy bűnözőként kezelik a tüntetőket, és minden olyan jogszabályt hatályon kívül kell helyezniük, amely aláássa a békés gyülekezéshez való jogot.”
