Hogy védhetnék meg magukat a hajléktalan emberek a jelenlegi helyzetben, ha nem csak hogy tető nincs a fejük fölött, de rendes tisztálkodásra sincs lehetőségük?
Maradjon otthon, akin jelentkeznek a tünetek. Ne növeljük a fertőzésveszélyt azzal, hogy szükségtelenül kimegyünk az utcára. Aki teheti, dolgozzon otthonról. Mossunk kezet gyakran, alaposan, meleg vízzel és szappannal.
Mostanra nyilván mindenki hallotta már az egészségügyi hatóságok és a kormányok által kiadott egyéni felelősségről szóló felhívásokat, amelyeknek szerencsére sokan eleget is tesznek. Egyéni és közös felelősségünk, hogy amennyire lehet lassítsuk a járvány terjedését, és ezzel is segítsük a hősies munkát végző orvosok és ápolók erőfeszítéseit.
Azonban nem szabad elfelejtkeznünk azokról sem, akiknek nincs ajtaja, amit magukra csukhatnának, akiknek a kiszolgáltatott helyzetéről nem sok szó esett a koronavírusról szóló párbeszédekben. Hogy védhetnék meg magukat a hajléktalan emberek a fennálló helyzetben, ha nem csak hogy tető nincs a fejük fölött, de rendes tisztálkodásra sincs lehetőségük?
Magyarországon jelenleg nincs elég hely a hajléktalan emberek számára az ellátórendszerben: a hivatalos statisztikák szerint nagyjából 3700 ember elhelyezését lehet éjszakára is biztosítani, miközben 2019-ben a hajléktalanszállók több mint 9900 embernek nyújtottak valamilyen segítséget. A szakértők szerint azonban ennél jóval több embert érint a hajléktalanság, és ha hozzávesszük még a lakhatási szegénységben élőket is, ez a szám még nagyobb. Komoly probléma van az ellátás minőségével, és a nők, családok, párok megfelelő elhelyezése sincs megoldva megfelelően. Az ellátórendszer és a segítők kapacitás-hiánya, alulfinanszírozottsága egy világjárvány idején pedig a szokásosnál is drámaibb következményekkel járhat egyéni és közösségi szinten is.
Magyarország 1976-ban ratifikálta az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely kimondja, hogy az országban tartózkodó minden embernek (állampolgárságtól és jogi státusztól függetlenül) joga van egészségügyi ellátáshoz. Az Egyezségokmányban részes államoknak továbbá külön kötelessége „a járványos, helyileg rendszeresen előforduló járványos és foglalkozási, valamint más megbetegedések megelőzése, gyógyítása és ellenőrzése,” és az ehhez szükséges ellátáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, diszkrimináció nélkül. Azonban, ez még mindig nem elegendő. Az Egyezségokmányban foglaltak alapján mindenkit megillet a lakhatáshoz, a vízhez és tisztálkodáshoz való jog. Hajléktalan emberek esetében ezek a jogok gyakran sérülnek, és minthogy az emberi jogok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ha az egyik sérül, az a többire is negatív hatással van. Egy válsághelyzet, mint a mostani is, még jobban előtérbe hozza a lakhatás, víz és egészségügyi ellátás közti kapcsolatot, és ezzel együtt ráirányítja a figyelmet a hajléktalan emberek fokozottan kiszolgáltatott helyzetére is.
Nem mindenki tud bezárkózni a vírus elől, ezért, ahogy az a kormányoknak és a felelős hatóságoknak feladatuk, a közegészségügy és a mindenkit megillető emberi jogok biztosítása miatt:
- Tegyék lehetővé minden veszélyeztetett helyzetben elő ember Covid-19 tesztelését, és szükség esetén a kezeléshez való hozzáférést. Ezen intézkedések minden az országban élő veszélyeztetett emberre értendők, úgymint tartózkodási engedéllyel vagy európai egészségügyi biztosítással nem rendelkező egyénekre, akiket az adott csoporttal dolgozó civil szervezeteken keresztül érhetnek el;
- Biztosítsák minden veszélyeztetett egyénnek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését;
- Biztosítsanak szélesebb körű hozzáférést a nyilvános tisztálkodó helyekhez. Hajléktalanságban is elengedhetetlen a személyes higiénia és az annak fenntartásához szükséges eszközökhöz való hozzáférés, veszélyhelyzetben pedig ez még a szokásosnál is szükségesebb a hatékonyabb védekezés érdekében;
- Vezessenek be kilakoltatási moratóriumot, és lássák el az ott élőket a járvány ellen való hatékony védekezéshez szükséges információkkal.
