Az Amnesty International felkérésére az Ipsos MORI 22 országban, köztük Magyarországon, megkérdezett több mint tízezer 18-25 év közötti fiatalt. A kutatás Az emberiség jövője nevet kapta. Arra voltunk kíváncsiak, milyennek látják az emberi jogok helyzetét a saját országukban és a világon, mely ügyeket tartják a legfontosabbnak és szerintük kinek a felelőssége a jogsértések elleni fellépés.
Az összes válaszadó 41 százaléka nevezte meg a klímaváltozást, mint a világ előtt álló legnagyobb kihívást, 36% a környezeti szennyezéseket, 31% pedig a terrorizmust jelölte meg a 23 nagyobb problémát tartalmazó listáról. 57% szerint a környezetet fenyegető problémák közül a globális felmelegedés a legjelentősebb.
“Ma van az Emberi Jogok Világnapja, ezért is különösen fontos, hogy ma arról beszéljünk, ami a fiatalok számára a legfontosabb: ez pedig a klímaválság. Az egészséges környezethez való jog, köztük a biztonságos klímakörnyezet létfontosságú egy sor másik ember jog érvényesüléséhez. A fiataloknak nincs más választása, mint vezető szerepet vállalni ebben a küzdelemben.” – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára.
A légszennyezés mint a legfontosabb nemzeti ügy
Miközben az összes megkérdezett többsége szerint a globális felmelegedés a legsürgetőbb kérdés, nemzeti szinten a légszennyezés emelkedett ki, mint a fiatalokat leginkább aggasztó probléma, 41 százalékuk szerint ez az országa első számú környezetvédelmi ügye. 34 százalékkal második a globális felmelegedés lett.
Indiában, Nigériában, Dél-Koreában, Tajvanon és Ukrajnában a válaszolók több mint 50 százaléka választotta a légszennyezést mint a legégetőbb helyi környezeti problémát.
A kutatás eredményei azonban messze túlmutatnak a klímaválság kérdésén, egy sor más, a Z generációt sújtó mindennapos problémát is bemutat.
Nemzeti szinten kiemelkedett a korrupció, mint az egyik legfontosabb probléma (36%), a környezet szenyezettsége (26%), a gazdasági bizonytalanság (26%), a jövedelmi egyenlőtlenségek (25%), a klímaváltozás (22%) és a nők elleni erőszak (21%).
A klímaváltozás mellett a fiatalok egyértelmű többségének fontosak az emberi jogok, és szeretnék, ha a kormányuk vállalna elsősorban felelősséget a védelmükért.
A megkérdezettek többsége egyetértett abban:
- az emberi jogok védelme alapvető az országa jövője szempontjából (73% egyetért, 11% nem ért egyet)
- a kormányoknak többet kellene törődniük az állampolgáraik jólétével, mint a gazdasági növekedéssel (63% egyetért, 13% nem ért egyet)
- az emberi jogokat védeni kell, még akkor is, ha annak negatív hatása van a gazdaságra (60% egyetért, 15 % nem ért egyet)
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok túlnyomó többségben úgy gondolják, hogy a kormányoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az emberi jogok érvényesülésében: a válaszadók 73 százaléka szerint ez a kormányok, 15 százaléka az emberek, 6 százaléka szerint a vállalkozások és 4 százaléka szerint a civil szervezetek feladata.
Az is egyértelmű a kutatásból, hogy a Z generáció többsége hisz abban, hogy a választásokon a szavazatukkal tudnak leginkább emberi jogi változást elérni, sokkal inkább mint sztrájkok vagy tüntetések segítségével.
A magyar fiatalok véleménye
A megkérdezett magyar fiatalok számára ezek a legfontosabb ügyek Magyarországon:
- korrupció (45%)
- a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya (44%)
- jövedelmi egyenlőtlenség (39%)
- minőségi oktatáshoz való hozzáférés hiánya (32%)
- környezeti szennyezés (27%)
Az egészségügyi ellátás hiánya a vizsgált országok közül Magyarországon érte el a legnagyobb százalékot, a minőségi oktatás hiánya pedig jelentősen nagyobb arányban szerepelt a magyar fiatalok válaszaiban mint az országok többségében.
A magyar fiatalok szerint a világot fenyegető legnagyobb veszélyek:
- környezeti szennyezés (49%)
- klímaváltozás (47%)
- terrorizmus (35%)
- a természeti erőforrások elvesztése (28%)
- az ivóvízhez való hozzáférés (24%)
A magyarországi környezeti problémák közül sokan említették a légszennyezettséget (50%), a globális felmelegedést (37%) és a rovarirtók használatát (33%). A magyar fiatalok több mint fele (55%) gondolja úgy, hogy elsősorban a kormány feladata a környezetvédelem (ez a szám globálisan 50%), 21 százalékuk szerint pedig a vállatoknak is felelősséget kellene vállalniuk.
A magyar fiatalok szerint az emberi jogok megvédése terén legrosszabbul Pakisztán (33%), Magyarország, Oroszország (27-27%) illetve Kína (26%) teljesít.
Az emberi jogokat leginkább tiszteletben tartó országok listáját Svájc (43%) vezeti, majd Németország (41%), az Egyesült Királyság (38%) és Svédország (35%) következik.
A magyar fiatalok szerint az emberi jogokra a következő iparágak a legveszélyesebbek:
- fegyvergyártás (34%)
- ruházati ipar (28%)
- bányászat (26%)
- pénzügyi szektor (23%)
A fiatalok túlnyomó többsége egyetért a következő állításokkal (globális és magyar adatok):
“Egy olyan társadalomban akarok élni, amely kulturális vagy vallási szokásaiktól függetlenül elfogadja az embereket.” (56% globálisan, 51% Magyarországon)
“Az emberi jogok védelme alapvető az országom jövője szempontjából (50% globálisan, 37% Magyarországon)
“Támogatom azokat, akik az emberi jogokért kampányolnak világszerte.” (48% globálisan, 41% Magyarországon)
“A gyűlöletet terjesztők az ország stabilitását fenyegetik.” (46% globálisan, 38% Magyarországon)
“Az emberi jogokat akkor is védeni kell, ha annak negatív hatása van a gazdaságra.” (33% globálisan, 32% Magyarországon)
Azzal a mondattal, hogy a kormánynak több menekültet, menedékkérőt kellene befogadnia a magyar fiatalok fele (50%) nem ért egyet.
Milyen eszközöket tartanak a legjobbnak a Z generáció tagjai emberi jogok védelmében?
- szavazás a választásokon (41% globálisan, 37% Magyarországon)
- adományozás emberi jogokkal foglalkozó szervezeteknek (27% globálisan, 22% Magyarországon)
- csatlakozás emberi jogi szervezetekhez (25% globálisan, 15% Magyarországon)
Ezzel szemben a politikusoknak való levélírást nem tartják hatékony eszközöknek sem globálisan (59%), sem Magyarországon (68%).
Háttér
Az Amnesty International 2019 szeptemberében bízta meg az Ipsos MORI-t az online kutatás elvégzésével.
A vizsgált 22 ország: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Brazília, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Németország, Magyarország, India, Kenya, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Dél-Afrika, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tajvan, Tunézia és Ukrajna. Az adatfelvétel szeptember 6. és október 2. között történt.
A legtöbb országban 500 embert kérdeztek meg, kivéve Tunéziában, ahol 395 fiatalt. A vizsgált országokban (kivéve Tunézia) életkori és nemi kvótát használtak, ahol pedig a válaszadók mennyisége engedte, ott regionális kvótát is. Az eredmények az egyes országok tekintetében reprezentatívnak tekinthetőek.