Tíz emberből hét (73%) szerint a kormányának jobban kellene szabályoznia a nagy techcégeket, 71 százalékuk pedig aggódik amiatt, ahogy ezek a vállalatok gyűjtik és használják a személyes adataikat – derül ki az Amnesty International felkérésére a YouGov által készített közvéleménykutatásból.
Közel 10 000 embert kérdeztünk meg kilenc országban (Brazília, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Németország, India, Norvégia, Dél-Afrika, Egyesült Államok) az online magánszférával és a nagy techcégekkel kapcsolatos véleményükről.
“A kutatás eredményei egyértelműek: az emberek többsége aggódik a nagy techcégek hatalma miatt. Azt szeretnék, ha a kormányuk jobban szabályozná ezeket a vállalatokat.” – mondta Tanya O’Carroll, az Amnesty Tech igazgatója.
“Az eredmény egyben vádirat azok ellen a módszerek ellen, ahogyan ezek a cégek gyűjtik és felhasználják a személyes adatainkat. Az emberek nagy része véget akar vetni a techcégek magánszférát sértő működésének.”
Azok közül, akik aggódnak a személyes adataik gyűjtése miatt, a legtöbben (62%) a magánszférájuk megsértése miatt aggódnak, 59 százalékuk pedig amiatt is, hogy elveszíti az irányítást, és nem dönthet az adatai sorsáról.
Több mint felük (51%) aggódik amiatt, hogy az online tevékenységeikről szóló adatok túl sokat árulnak el róluk, közel harmaduk (32%) pedig attól is tart, hogy a hatóságok felhasználhatják ellenük ezeket az adatokat.
Korunk meghatározó online üzleti modelljét – személyes adatokból részletes profilalkotás reklámozás céljára – az emberek 77%-a tartja komoly problémának.
A miértre tízből hatan (59%) azt mondták, ez a magánszférájukba való beavatkozás. Több mint felük (53%) aggódik amiatt, hogy az embereket tudtuk nélkül lehet politikai hirdetésekkel tisztességtelenül befolyásolni. Közel felük (48%) érzi úgy, hogy a hirdetők akkor veszik célba az embereket, amikor azok a legsérülékenyebbek.
Az Egyesült Államokban, ahol az elnökválasztási kampány már bőven elkezdődött, négy emberből három (75%) mondta azt, hogy probléma, hogy a techcégek készítenek illetve árulnak személyes adatokból alkotott részletes egyéni profilokat. Az emiatt aggódok közül tízből hatan (61%) tartja veszélynek, hogy az embereket tisztességtelenül befolyásolhatják politikai hirdetésekkel.
“A Cambridge Analyticához hasonló botrányok súlyosan aláásták a közbizalmat a nagy techcégekben.” – mondta Tanya O’Carroll.
“A kormányoknak tenniük kell valamit a manipulatív online politikai hirdetések ellen. A kutatásunk szerint az emberek egyszerűen nem akarják a politikai vita szabályait a techcégekre bízni.”
A megkérdezettek közel fele (49%) saját bevallása szerint óvatos a személyes adatai megosztása kapcsán. Több mint harmaduk (37%) nem használ bizonyos szavakat a keresőmotorban vagy elkerül bizonyos oldalakat, mert aggódik amiatt, hogy követni fogják. Szintén 37 százalékuk mondta, hogy egyáltalán nem használ egy közösségi platformot, mert félti tőle a magánszféráját. Ezek a számok azt mutatják, hogy az internetezők online megfigyelése dermesztő hatással van a digitális térben való mozgásra. Közel harmaduk (32%) használ valamilyen eszközt, hogy megpróbálja elejét venni annak, hogy megfigyeljék.
A kutatás eredményei megerősítik az Amnesty korábbi elemzését, amely szerint a Facebook és a Google működési modellje rendszerszintű fenyegetést jelent az emberi jogokra. A novemberi jelentésünk részletesen bemutatja, hogy a két techóriás megfigyelésre épülő üzlet modellje a magánszférához való jog minden egyes elemével ellentétes: a magánéletünkbe való beavatkozástól való szabadsággal, a velünk kapcsolatos információk feletti kontrollal és azzal, hogy szabadon fejezhessük ki önmagunkat. Azt is bemutattuk, hogy ez az működési modell veszélyt jelent a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, gondolat és lelkiismereti szabadságra illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülésére is.
Az Amnesty felszólítja a kormányokat, hogy védjék meg az embereket a vállalatok emberi jogokat sértő módszereitől, és hozzanak olyan szabályokat, amelyek rákényszerítik a techcégeket, hogy alapjaiban változtassák meg a jelenlegi működési modelljüket. Első lépésként azt kell elérni, hogy ne kelljen az embereknek választaniuk aközött, hogy kiszolgáltatják az adataikat vagy használnak egy szolgáltatást.
A közvéleménykutatás adatai – ha nincs más forrás megjelölve – a YouGov Plc. adatai. Összesen 9312 nagykorút kérdeztek meg a felmérés során. Az adatfelvétel 2019. október 17. és november 1. között történt online. Az adatokat súlyozták, a kutatás reprezentatív az adott ország lakosságához viszonyítva.
